Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-07 / 182. szám
KOZELET 2019. augusztus 7. I www.ujszo.com Focus: kérdéses a magyar koalíció sikere CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Focus közvéleménykutató intézet szerint, ha a Híd és az NIKP a jövő februári parlamenti választásra közös listát állít, az a választóik egy részét távol tartja a szavazástól. A Fórum Intézet korábbi felmérése ennek pont a fordítottját mutatta. Martin Slosiarik, a Focus vezetője kiemelte, a bizonytalan választók arányának növekedése az MKP és a Híd közös listaállítása esetén logikus. „Ha rákérdezünk a két párt összefogására, az emberek egy része bizonyos értelemben gondolkodási időt kér” - mondta a szakember, aki hozzátette, a Híd választóinak például 14,6%-a nem döntötte még el, hogy támogatná-e a közös listát, az MKP-nál ez az arány 8,9%. Slosiarik felhívta a figyelmet arra is, hogy kutatásuk szerint az MKP és a Híd táborában is vannak PARTOK TAMOGATOTTSAGA A SZLOVÁKIÁI MAGYAR VÁLASZTOK KÖRÉBEN A HÍD-MKP KOALÍCIÓ ESETÉN Híd-MKP PS/ MKDSZ LSNS Smer Spolu Sme rodina KDH SaS OLaNO Magyar Za lúdí Fórum SNS egyeb nem meg nem párt szavaz tudja olyanok, akik számára a két párt közös listája elfogadhatatlan. Ha a két párt összefog, akkor a Híd táborából 12,6%, az MKP esetében pedig 8,9% nem menne el szavazni. A kutatóintézet vezetője szerint a Híd és az MKP közös listája nem növelné a választói kedvet a szlovákiai magyarok körében, de hozzátette, a pontos részvételi arányt nem tudják a felmérés segítségével megállapítani. Kit kérdeztek? A nem, a kor, a végzettség, a településtípus, a régiós megoszlás szempontjából reprezentatív felmérés során 714 válaszadót szólítottak meg. A kutatást azok körében végezték, akik jól beszélnek magyarul, vagy magyar nemzetiségűek, esetleg kifejezetten magyar nyelven akarták kitölteni a kérdőívet. A válaszadók nagy része (67%) azt választotta, hogy szlovákul tölti ki az PARTOK TAMOGATOTTSAGA A SZLOVÁKIAI MAGYAR VÁLASZTÓK KÖRÉBEN ívet. A saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 72,1%-a magyar, 27,9%-a szlovák nemzetiségű. Folytatják a tárgyalásokat Bugár Béla, a Híd elnöke a kutatás eredményével kapcsolatban elmondta, a kutatás is azt bizonyítja, hogy az MKP-val kötött koalíció számára nehéz lesz elérni a 7%-os parlamenti küszöböt. Hangsúlyozta, hogy ha sikerül megegyezniük az MKP-val, akkor azonnal csináltatniuk kell egy közvélemény-kutatást, amelyben a koalíciójuk támogatottságát mérnék. „Mert ha a megegyezés eredménye az lesz, hogy nem biztos, hogy eléljük a 7 százalékot, akkor még mindig változtathatunk azon, hogy együtt indulunk-e vagy sem” - mondta Bugár, hozzátéve: az MKP-val való következő tárgyalási fordulóra a mostani felmérésnek nem lesz hatása. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke a felméréssel kapcsolatban közölte: „Minden ötödik, illetve közel minden negyedik ember, aki ma a Hídra vagy az MKP-ra szavaz, a két párt koalíciójára jelen pillanatban nem szavazna.” Az MKP sajtóosztálya nyilatkozatban reagált a közvélemény-kutatásra. Ebben azt úják, felmerül a kérdés, mennyire objektív egy felmérés, ha azt egy párt rendeli meg. „A szavazók bizonytalanságát az is okozhatja, hogy ez a koalíció jelen pillanatban még csak egy elméleti konstrukció. Ha megkezdi működését, a róla kialakuló kép is bizonyosan árnyaltabb lesz” - áll a nyilatkozatban. Az MKP közleménye is megemlíti a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérését. Menyhárt József pártja szerint ez a kutatás politikai pártok befolyása nélkül valósult meg. A Fórum felmérése szerint, ha a magyar pártok közelebbről meg nem határozott összefogására épülő magyar érdekképviselet létrejönne, a választási részvétel 8%-kal növekedne „Ha rákérdezünk a két párt összefogására, az emberek egy része bizonyos értelemben gondolkodási időt kér." Martin Slosiarik, a Focus igazgatója (67%-ról 75%-ra) a szlovákiai magyarok körében. A magyarokra leadott szavazatok száma is nőne: a megkérdezettek 70%-a szavazna a közös érdekképviseletre. A Fórum és a Focus felmérése különböző módszertannal készült, eredményeiket csak nehezen lehet összehasonlítani. Mégis folytathatják munkájukat a szociális szolgáltatók ÖSSZEFOGLALÓ A munka- és szociális ügyi minisztérium mér Analizálja a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézetek számára létrehozott projekteket. Pozsony. Branislav Ondrus, a minisztérium államtitkára szerint szeptember elején az összes érintett szervezetet megszólítják, hogy jelezzék csatlakozási kérelmüket a projektekhez. „Úgy állítjuk be a rendszert, hogy mindenki szeptember elejétől legyen jogosult a támogatásra. Ez azt jelenti, hogy azon szervezeteknek, amelyek szeptembertől folytatják működésüket, szolgáltatásukkal összefüggő minden költségüket visszamenőleg ki fogjuk fizetni” - mondta Ondrus. Az államtitkár szerint jó megoldás lenne, ha az önkormányzatok valamilyen előleget adnának az érintett szervezeteknek arra az időszakra, ameddig a projektekre szánt összeg még nem lesz elérhető. „Szeptember 1-jéig visszamenőleg minden kiadást megtérítenek. Október közepére lesznek aláírva a szerződések, s ezzel egy időben a szervezetek meg is kapják az összeget a számlájukra” - állítja az államtitkár. Jelenleg két projektre különítenek el 50 millió eurót, körülbelül három és fél évre. Az összeg fele a közösségi központokra megy, a másik fele pedig a szociális terepmunkára. Az államtitkár szerint a jövőben ezeket a szervezeteket az önkormányzatoknak kellene támogatniuk, ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni. A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények hétfőn nyílt levelet adtak át többek között Peter Pellegrini miniszterelnöknek és Ján Richter munka- és szociális ügyi miniszternek, amelyben aggályaikat fejezték ki tevékenységük jövőjét illetően, mivel a releváns intézmények közül még senki sem erősítette meg, hogy munkájukat szeptembertől is támogatják. (szh, TASR) Szeptemberben elnököt választ az SaS ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívüli pártkongresszust hívott össze szeptember 7-re Richard Sulik, az SaS elnöke. Elmondása szerint erősíteni szeretné a párton belüli pozícióját, ezért lemond az elnöki posztról, majd újra jelölteti magát. Pozsony. Richard Sulik mandátuma eredetileg jövő júniusban, vagyis a parlamenti választás után 3 hónappal járna le. Az SaS elnöke azonban meglepetésre már őszre rendkívüli kongresszust hívott össze, hogy a párt döntsön az elnöki pozícióról. Sulik szerint ez a tökéletes alkalom arra, hogy ezt a kérdést megtárgyalják. „Közeledik a választás, és én azt szeretném, hogy az SaS szavazói számára világos legyen, mire szavaznak. Egyértelmű dolgokat kell kínálnunk, a legjobb programot és egy megerősített vezetőt” - üzente meg tegnap az SaS elnöke a szóvivőjén keresztül. Sulik döntése meglepte a kollégáit. Eubomír Gaiko, a párt alelnöke saját bevallása szerint megdöbbent a pártelnök húzásán. Galko korábban nem zárta ki a lehetőséget, hogy jelölteti magát Sulikkal szemben a vezetői pozícióért, most azonban egyértelműen elutasította ezt a lehetőséget. „Egy párt vezetése nem úgy működik, hogy reggel felkel az ember, este pedig már jelölteti magát. Ha végül mégis így döntenék, arra biztos, hogy felelősségteljesen felkészülnék, ebbe beleértve a párton belüli kampányt is, ehhez pedig a 2020 februárjától júniusig tartó időszak lenne az optimális” - olvasható Galko hivatalos közösségi oldalán. Hozzátette: nem belső konfliktus vezetett Sulik döntéséhez, és senki nem akaija őt idő előtt félreállítani. Darina Malová politológus lapunknak elmondta: három lehetséges indokot lát arra, hogy Sulik rendkívüli kongresszust hívott össze. „Azt is feltételezhetjük, hogy a célja valóban saját pozíciójának biztosítása, hiszen közeledik a választás, és egy kicsit ki akar tűnni a pártból. Viszont az is elképzelhető, ez egy marketingfogás, hogy több figyelmet kapjon az SaS. Suliktól ez nem lenne annyira meglepő. Az utóbbi napokban más botrányokról szólt a média, és lehet, hogy így akar a középpontba kerülni. Az sem zárható ki, hogy így reagál valamiféle belső konfliktusra. Viszont ez egyelőre csak spekuláció, nem lehet bizonyítékokkal alátámasztani egyik elméletet sem” - fogalmazott Malová. Sulik a párt idei éves kongresszusán kijelentette, hogy koráb-Richard Sulik (TASR-feivétei) ban felajánlotta az SaS jelöltlistájának első helyét Robert Mistríknek. Az államfőjelölt azonban visszautasította az ajánlatot. Malová szerint Sulik azért keres párton kívüli személyeket, mert az SaS- ben jelenleg nem lát olyan arcokat, akik képesek lennének sok új szavazót hozni. „Ez egy olyan modell, amit korábban az SDKÚ is használt Iveta Radicovával. A helyzet igencsak hasonló. Radicová 2009-ben államfőjelöltként indult, ahol megmutatta, hogy képes megszólítani a választókat, így a parlamenti választáson az SDKÚ arca lett. Mistrík pedig idén volt államfőjelölt, és bár visszalépett, megmutatta, hogy képes megmozgatni a szavazókat. Véleményem szerint Sulik látta, hogy Mistrík képes lehet akár nagyobb tömegeket is megmozgatni, ezért igyekezett meggyőzni őt” - magyarázta lapuknak a politológus. (nar, TASR)
