Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-06 / 181. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A hongkongiak általános sztrájkja Hongkong. Továbbra sem mond le Carrie Lam hongkongi kormányzó, aki szerint a hónapok óta tartó tüntetéshullám fenyegetést jelent az „egy ország, két rendszer” elvére, továbbá Hong. kong fejlődésére és stabilitására. Ezzel egy időben a városban a tüntetők általános sztrájkra szólították fel a lakosságot - ennek keretében reggeltől a közlekedést megbénító akciókba kezdtek. A hongkongi repülőtér több mint 200járatot törölt, miután a légiirányítók közül szokatlanul sokanjelentettek váratlanul beteget. A rendőrség a hétfőre virradóra történt összecsapások miatt 44 embert vett őrizetbe. A rendőrök könnygázt vetettek be a demonstrálok ellen, akik egy-egy tömegoszlatás után új helyszíneken gyűltek ismét össze. (MTI) Nem iraki a lefoglalt tartályhajó Teherán. Az iraki olajipari minisztérium tagadta, hogy iraki volna az a tartályhajó, amelyet Irán lefoglalt a Perzsa-öbölben, és erről Teherán vasárnap bejelentést tett. Az iráni hatóságok július 31-én üzemanyag-csempészet gyanújával lefoglalták a Hita nevű hajót az öböl északi részén, a Fárszi-sziget közelében. A tartályhajót Busehr kikötőjébe irányították, és szállítmányát átadták az olajtermékek szétosztásával foglalkozó állami vállalatnak. A hajó 700 ezer liter dízelolajat szállított, és hét különböző nemzetiségű matrózt vettek őrizetbe a fedélzetén egy bírósági illetékes utasítása alapján. Az iráni hatóságok az elmúlt egy hónap során már három tartályhajót foglaltak le. (MTI) Szigorú olasz migrációs lépések Róma. Az olaszországi partokra migránsokkal érkező civilhajók kitiltását célozza a római kormánynak az eddigi rendelkezéseket is tovább szigorító migrációs törvénycsomagja, amelyről a római felsőházban szavazás kezdődik. Az intézkedéscsomagról a belügyminiszter, Matteo Salvini bizalmi szavazást kért. Ahogy az olasz sajtó fogalmazott, az újabb migrációs jogszabályok „szuperhatalmat” adnak Salvininek, aki teljesen hatáskörébe vonja az olaszországi tengereken áthaladó migránshajók feletti ellenőrzést. Legyenek ezek olasz vagy külföldi nem kormányzati szervezetek hajói (NGO), valamint kereskedelmi vagy katonai haj ók. (MTI) Putyin új nukleáris rakétákról beszólt Moszkva. Oroszország kénytelen lesz szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú eszközöket kifejleszteni, ha az US A is így tesz máj d - figyelmeztetett tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség. (MTI) Garantálható az új konfliktus India visszavonja a muzulmán többségű Kasmír állam különleges alkotmányos státusát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi/lszlámábád. Az indiai kormány bejelentette, visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló rószónek, Dzsammu ós Kasmírnak a különleges alkotmányos státusát. India csapatokat vont össze a térségben, Pakisztán tiltakozik. Amit Sah indiai belügyminiszter parlamenti beszédében közölte, hogy elnöki rendelet alapján visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státusszal ruházza fel Dzsammu és Kasmírt. A szövetségi államot újjászervezik - fogalmazott a tárcavezető. Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saj át alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagyfokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. A területből kiválik Ládák történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át. További változások is várhatók Dzsammu és Kasmír státusában és államigazgatásában, de törvényhozó szerve megmarad. Visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott. Az a megkötés is érvényét veszti, hogy az államigazgatásban csak helyi lakosokat szabad alkalmazni. Narendra Modi miniszterelnök pártja, az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Dzsammu és Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között. A döntést ellenzők szerint az intézkedéssel Újdelhi meg akarja változtatni Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló, muzulmán többségű területének demográfiai összetételét, szabad utat adva az ország más részéből érkező hindu lakosok letelepedésének. Pakisztán tegnap törvénytelennek minősítette a különleges státus visszavonását, és fogadkozott, minden eszközt bevet, hogy megakadályozza a döntés végrehajtását. Indiai tegnap 8000 katonát vezényelt Dzsammu és Kasmírba, amivel megerősíti az ott állomásozó 35 ezres kontingensét, illetve harckészültségbe helyezte az ország összes katonai egységét. Dzsammu és Kasmírban közben spontán tiltakozások kezdődtek a központi kormány döntése ellen. A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron 3 ország, India, Pakisztán és Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért. A1980- as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a kasmíri fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg. Ausztrália és Korea nem kér az amerikai rakétákból Sem Ausztrália, sem Dól- Korea nem akar amerikai közepes hatótávolságú rakétákat a területén - derült ki ausztrál és dól-koreai kormányzati tisztségviselők tegnapi nyilatkozataiból. Sydney/Szöul. Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepítene az ázsiai-csendes-óceáni térségbe. Az előzményekhez tartozik, hogy az USA a múlt héten hivatalosan kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött orosz-amerikai szerződésből (INF). Washington a lépést többek között azzal indokolta, hogy szerinte Oroszország megsértette a szerződést. Washington nem rejtette véka alá, hogy gátat akar szabni Kína katonai terjeszkedésének a csendes-óceáni térségben, ezért az INF helyébe lépő új fegyverzetkorlátozási egyezményt Kínára is kiterjesztené. Peking ezt egyelőre elutasítja. Linda Reynolds ausztrál védelmi miniszter hétfőn, amerikai hivatali partnerével folytatott megbeszélését követően kijelentette, hogy bár egyelőre nem ismertek a leendő amerikai rakétabázisok helyszínei, Ausztrália semmiképpen sem ad otthont ezeknek a fegyvereknek. Azt is mondta, hogy az amerikai védelmi miniszter nem is hozakodott elő ilyen kéréssel, és nem is várnak ilyen igényt az USA-tól. Hangsúlyozta: egyenesen megkérdezte Espert, vane ilyen amerikai igény, amire tárgyalópartnere nemmel válaszolt. Szemlátomást hasonló álláspontot képvisel Szöul is az esetleges amerikai rakétatelepítési tervekről. Esper bejelentése után a szöuli sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy Dél-Korea lehet az amerikai rakéták telepítésének egyik helyszíne. A védelmi minisztérium szóvivője azonban tegnap leszögezte, hogy a szöuli kormány nem folytatott semmilyen hivatalos tárgyalást az Egyesült Államokkal közepes hatótávolságú rakéták telepítéséről Dél-Koreában, a kérdést nem is vitatták meg belpolitikai szinten. Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. (MTI) Súlyos líbiai légicsapás Támadás a kurdok ellen Legalább 45-en életüket vesztették a dél-líbiai Murzuk települése ellen intézett légicsapásban. Tripoli. A Kelet- és Dél-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) megerősítette, légicsapást mért a településre, ugyanakkor eáfolta, hogy civileket bombáztak volna. Az LNA szerint csádi ellenzéki fegyveresekre mértek csapást. Haftar erői a kifejezés alatt általában a Tebu törzshöz tartozó harcosokat értenek, akik fegyveres harcot folytatnak az LNA-val szemben a térségben. A Haftar erőivel fegyveres konfliktust vívó, tripoli székhelyű nemzeti egységkormány szintén úgy tudja, hogy többtucatnyi ember vesztette életét a légitámadásban. Az LNA év elején foglalta el Murzukot offenzívája részeként, hogy ellenőrzés alá vonja az olajban gazdag déli térségeket. Később Líbiában 8 éve a káosz az úr (TASR/ap) azonban kivonult a településről, hogy az így felszabadult erőket Tripoli ostromára fordíthassa. Haftar április 4-én indította meg csapatait az egységkormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. (MTI) Ankara. A török hadsereg be fog vonulni Eszakkelet-Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre eső területre, amelyet az Ankara által terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tart ellenőrzése alatt - jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan jelezte, hogy erről Ankara már tájékoztat• ta Washingtont és Moszkvát is. Hozzátette: Törökország nem maradhat csendben, miközben az YPG belövéseivel megsérti a török-szíriai határt. „Egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges” - fogalmazott. A török államfő nem közölt részleteket a tervezett hadműveletről. Ankara korábban többször kilátásba helyezte egy újabb Szíriái katonai beavatkozás lehetőségét az Euffátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török-szíriai határa mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról. A török vezetés szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, miután a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Az YPG ugyanakkor az USA támogatását élvezi, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el a milíciát, mert úgy vélte, hogy az YPG a leghatékonyabb partnere az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihádistái elleni harcban. Az északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásának ötletét január közepén Donald Trump amerikai elnök tűzte újból napirendre. Ankarának három fő feltétele van: az övezetnek 32 kilométer szélesnek kell lennie, a térség felügyeletét Törökországnak kell végeznie, az YPG-nek pedig maradéktalanul ki kell vonulnia a területről. Törökország korábban két hadművelet indított az YPG jelenlétének visszaszorítására Szíriában. (MTI) Dzsammu és Kasmírban máris tiltakoznak a kormánydöntése ellen (Tasr/ap)
