Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-06 / 181. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 6. KÖZÉLET I 3 Problémás lehet Ján Richter és Robert Fico minimálbérről szóló javaslata A Smer által betervezett bérfejlesztés valamennyi uniós országot lekörözi (TASR-felvétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Komoly problémákat okozhat az államnak a minimálbér radikális emelése - hívták fel a figyelmet az elemzők. A Smer által erőltetett bérfejlesztés üteme valamennyi uniés országét lekörözi. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a múlt héten bejelentette: jövőre 520 euróról 580 euróra emelné a minimálbért. Richter szerint ez a javaslat kompromisszumnak tekinthető, hiszen a szakszervezetek 63 5 eurót akartak kiharcolni, a munkáltatók viszont mindössze 552 eurós ajánlattal álltak elő. Túl magas adóterhek A szakértők már régóta arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbérért dolgozó embereknek rendkívül magasak az adóterheik. A jelenlegi 520 eurós bruttó minimálbérből ugyanis mindössze 427 eurót kapnak kézhez, ráadásul a teljes bérköltség, azaz az úgynevezett szuperbruttó 703 euróra rúg. Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) titkára úgy véli, hogy ha a Smer valóban a munkavállalók érdekeit nézné, akkor csökkentené az adóterheket, hiszen a minimálbér bruttó összegének emelésével leginkább az állam jár jól. „Éppen ezért megoldásként azt javasoljuk, hogy a minimálbérért dolgozók esetében az állam 100 százalékra növelje az adómentes alapot” -mondta lapunknak Hosták. Robert Fico, a Smer elnöke viszont ezt kizártnak tartja. „Mondjuk ki őszintén, azokban az országokban a legmagasabb az életszínvonal, ahol a legnagyobbak az adóterhek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a növelni fogjuk az adót, de hatalmas tévedés azt gondolni, hogy az adócsökkentéssel minden megoldódna. Az államnak szüksége van bevételekre ahhoz, hogy építkezni tudjon” -mondta Fico. Fico: Képlet kell A Smer elnöke korábban többször is hangoztatta, hogy Szlovákia gazdasági helyzetét figyelembe véve a 600 eurós minimálbér is elképzelhető, és erről az elképzeléséről Richter bejelentése után sem mondott le. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egy automatikus képlet bevezetését fogja javasolni, melynek eredményeként a minimálbér nem csökkenne a tavalyi éves átlagbér 60 százaléka alá. A javaslatot még idén a pariáment elé küldené, azonban először a koalíciós partnerekkel kell megegyeznie. Az SNS és a Híd a támogatásáról biztosította a Smer elnökét, az ellenzék szerint viszont mindössze politikai pontok begyűjtéséről van szó. Fico hangsúlyozta, hogy ha a képlettel kapcsolatos javaslatot még idén elfogadja a parlament, akkor a 600 eurós minimálbér már januárban megvalósulna. Az idei bruttó átlagbér ugyanis 1017 euró, ennek 60 százaléka pedig 607 euró. „A 60 százalékos határt nem mi találtuk ki a Smerben, ezt javasolja az Európai Szociális Charta és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is” - érvelt az egykori kormányfő. Akár 580-ra, akár 600-ra vagy 607 euróra emelkedik a minimálbér, mindenképpen radikális ugrásról van szó, amit a gazdasági teljesítmény nem támaszt alá. Ugyanis 2010 óta a munkatermelékenység mindössze 12 százalékkal nőtt, miközben a minimálbér azóta 70 százalékkal ugrott meg (9 éve csupán 308 euró volt). Róbert Chovanculiak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője viszont állítja: Fico elszámolta magát. Az Európai Szociális Charta ugyanis nem a bruttó, hanem a nettó átlagbér 60 százalékát javasolja. „Fontos megérteni, hogy a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) országai közül egyik sem közelíti meg a 60 százalékot. Ha megnézzük az EU tagországait, nemrégiben két országban érte el az 50 százalékot, mégpedig Franciaországban és Szlovéniában” - jelentette ki az elemző. A szakember szerint Fico azonban arról nem beszél, hogy a fizetéseket figyelembe véve Szlovákiában hatalmasak a regionális különbségek, ez pedig rendkívül fontos tényező a minimálbér meghatározásában. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) gazdasági szempontból szintén meggondolatlan lépésnek tartja Fico javaslatát, mely nemcsak a munkáltatókra, hanem a munkavállalókra is negatív hatással lehet. „Ahogy azt több előrejelzés is mutatja, jövőre jelentős mértékben megtorpan a gazdasági növekedés. Éppen ezekben az időkben mutatkozik meg a minimálbér emelésének hátránya, hiszen ilyenkor csökken a megrendelések száma, a munkáltatók pedig minden egyes eurót átértékelnek” - mondta lapunknak Miriam Spániková, az AZZZ szóvivője. (nar, TA3, tvnoviny.sk, Dennik N) Európai Bizottság: túl nagy a Fidesz mediális befolyása KÓSAANDRÁS Az Európai Bizottság megbízásából készült vizsgálat szerint „aggodalomra ad okot, hogy több száz médiatermók szerkesztése egyetlen, a Fideszhez köthető vezetésű alapítvány kezében van". A magyar sajtópiac egyre koncentráltabb, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KÉSMA) a helyzet még rosszabb lett, holott a 2010-es, a Fidesz által elfogadott médiatörvény szerint ezt el kellett volna kerülni - ez az egyik legfőbb megállapítása annak a jelentésnek, amit a firenzei székhelyű Médiaszabadság Központ készített az Európai Bizottság megbízásából. A dokumentum szerint, amit először a Népszava ismertetett, minden, a magyar média függetlenségét és működését meghatározó tényező romlott a KESMA létrehozásával. „Önkéntes felajánlások" Mint ismert, a KESMA-t 2018 őszén hozták létre, majd ezt követően az addig Mészáros Lőrinchez, a néhai Andy Vajnához, Schmidt Máriához és más kormányközeli szereplőkhöz tartozó lapok - például az összes megyei napilap, a második legnagyobb bulvárlap -, rádió-, és tévécsatornák - például a legnagyobb kereskedelmi frekvencia, a Rádió 1, valamint a Hírtévé és a később ebbe olvasztott Echo televízió - rövid idő alatt az alapítványhoz kerültek a tulajdonosok „felajánlásai” útján. A KESMA elnöke Liszkay Gábor, akit a jelentés „Orbán Viktor közeli politikai szövetségeseként” jellemez, a dokumentum arra is kitér, hogy a kuratóriumban volt és jelenlegi Éideszképviselők ülnek, de a vezetésben a kormányközeli Alapjogokért Központ is részt vesz. Súlytalan ellenőrzés Azt már a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ 2017-es jelentése is megállapította, hogy a magyar újságírók egyre nehezebb munkakörülmények között dolgoznak, az pedig egyre gyakoribb, hogy egy-egy tulajdonosváltás - jellemzően „kormányközeli kézbe kerülés” - újságírók elbocsátásával jár, legutóbb a Hír TV és az Echo TV összevonásakor történt csoportos létszámleépítés. Mint cikkünk elején említettük, ajelentés külön kitér arra, hogy még a Fidesz „saját” médiatörvénye szerint is el kellett volna kerülni a kialakult helyzetet, igaz azt is megjegyzik, hogy az ellenőrző szervek - például a Gazdasási Versenyhivatal, Médiahatóság - súlytalansága miatt még a jelenleginél szigorúbb törvényi szabályozás sem tudta volna megakadályozni az egészségtelen állapotok kialakulását. De az ellenőrzés súlytalanságának is az az oka, hogy ma már minden elvileg független intézményt a Fideszhez lojális vezetők irányítanak. A KESMA-t elvileg vizsgálnia kellett volna a GVH-nak, de a kormány egy határozattal „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette az ügyletet, így már papíron sem volt jogosultsága a hivatalnak a vizsgálatra. Vezető pozíció Ajelentés kitér rá, hogy - bár ezt a kormányzati szereplők következetesen tagadják -, hogy Magyarországon a KESMA lett a piac meghatározó szereplője, a nyomtatott, az online médiában és a rádióknál is vezető pozícióban van. Bár a televíziós piacon egyelőre papíron a második helyet foglalja el, de ez is csak azért van, mert az abszolút kormánypárti TV2 papíron nem tagja az alapítványnak. Mint ismert, a televízió híradója forgatott riportot az Országos Onkológiai Intézetről, miután kiderült, hogy a betegeknek hajnalban, embertelen körülmények között kell órákat várniuk a kezelésre. A Tények riportja szerint viszont minden rendben van, senki nem vár egy percet sem, az egyik vezető híradós személyesen is támadta a kritikus beszámolók szerzőit. A független hírszolgáltatás mára jórészt egyes online médiumok működésére korlátozódik, bár az Indexszel kapcsolatban megjegyzi a dokumentum, hogy „egy ködös kormánypárti kapcsolatokkal bíró tulajdonos” szerezte meg. Az EB figyel Ajelentés szerint abszurd módon egyetlen terület van, ahol a KESMA létrejötte már nem rontott a helyzeten: a magyar média politikától való függése ugyanis rosszabb már nem lehet. Ennek egyik oka például az állami reklámköltések egyenetlen eloszlása. A KESMA médiumaiban pedig a kormánypárti politikusok sokkal nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek. Az alapítvány létrehozása ajelentés szerint ráadásul egyes kisebbségi csoportok (nők, hátrányos helyzetű rétegek) médiához való hozzáférését is korlátozta, a reprezentációjuk is csökkent. Az Európai Bizottság a Népszavának azt közölte a jelentéssel kapcsolatban, hogy annak tartalmát tudomásul veszik és továbbra is „átfogóan és szoros figyelemmel kíséri a média szabadságával kapcsolatos kockázatokat az Európai Unióban”. „A független újságírás elengedhetetlen a kormányok elszámoltathatóságához, az átláthatóság biztosításához, a demokratikus folyamatok nyomon követéséhez” - írták. Brüsszel szerint kétség nem fér hozzá, hogy Orbán Viktor nagyon rossz irányba vitte el sajtópiacot (TASR-felvétei)
