Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
KÖZÉLET Fico megoldaná a 600 eurós minimálbért • 2019. augusztus 1.1 www.ujszo.com Robert Fico (Smer) szerint a képlet segítségével kiszámított minimálbér az alapfeltétele az Európai Bizottság által is támogatott európai minimálbér bevezetésének (TASR-felvétel) NAGYROLAND Robert Fico, a Smer elnöke továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy a minimálbér összege meghaladja a 600 eurót. Az ellenzéki SaS szerint a volt kormányfő felelőtlen, és az egyetlen célja, hogy pártja támogatottságét növelje. Pozsony. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a jövő évtől 580 euróra növelné a minimálbért. Ezzel keresztülhúzta Robert Fico (Smer) számítását, aki korábban 600 eurós összeget javasolt. A pártelnök azonban továbbra sem mondott le elképzeléséről: egy képlet bevezetését javasolja, melynek következében a minimálbér nem süllyedhetne az előző évi átlagbér 60 százaléka alá. Ha a parlament még idén elfogadná a képletről szóló javaslatot, akkor a minimálbér összege jövőre 607 euróra nőne. Fico azonban hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerül. „A legideálisabb az lenne, ha a tervezet még idén átmenne, vagyis jövőre a minimálbér már meghaladná a 600 eurót. Viszont én realista vagyok, és tudom, hogy a dolgok nem mennek mindig könnyen a parlamentben. Ha idén nem sikerül megegyezni, akkor a képlet leghamarabb 2021- ben léphet életbe” - magyarázta a volt miniszterelnök. Koalíciós egyezség A koalíciós pártok támogatásukról biztosították a Smert Debnár Klára, a Híd szóvivője lapunknak elmondta, a párton belül már korábban is felmerült a képlet bevezetése. „A minimálbér kiszámítását elősegítő mechanizmus hiánya nehezíti a munkaadókkal és a szakszervezetekkel való tárgyalást és a téma átpolitizálásának is teret ad. A kezdeményezést támogatjuk, sőt a témát a Hídon belül már korábban megnyitottuk. A konkrét javaslatról a koalíció szintjén is tárgyalnunk kell” - mondta lapunknak a szóvivő. Az SNS ajavaslat támogatását egy feltételhez kötötte. „Megszavazzuk koalíciós partnerünk tervezetét, ha ők is támogatják az SNS terveit a minimális nyugdíj kiszámításának változtatásával kapcsolatban” - olvasható a párt közleményében. Az ellenzék kritikus Az SaS szerint Fico 600 eurós elképzelése csak ártana az országnak. „A minimálbér meghatározásakor objektív gazdasági tényezőket kellene figyelembe venni, nem pedig azt, hogy a Smer a saját bőrét mentse a választás előtt. Az előrejelzések szerint jövőre lassulni fog Európa gazdasági fejlődése, főként a németeké, ez pedig Szlovákia számára kiemelten fontos. A lassuló mutatók mellett egy ekkora emelés felelőtlen lépés lenne, mely elbocsátásokhoz és a kisebb cégek bezárásához vezetne” - jelentette ki Richard Sulik, a párt elnöke. Jana Kissová, az SaS alelnöke hozzátette: a képletet ugyan támogatják, azonban 60 százalék helyett 50-et javasolnak. „Gazdasági szempontból ez az elfogadható megoldás. A minimálbér nagyságáról nem dilettánsoknak vagy sarlatánoknak kellene döntenie, hanem felelősségteljes közgazdászoknak”közölte Kissová. Robert Fico azzal érvel, hogy a 60 százalékos határt nem a Smer találta ki, hanem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlotta. Hozzátette: ez a mechanizmus segíthet az európai minimálbér bevezetésében is. „Örömmel fogadtam az Európai Bizottság új elnökének szavait is, aki hangsúlyozta, hogy az európai minimálbér bevezetése számára az egyik legfontosabb prioritás. Jelenleg pedig nem ismerünk erre jobb megoldást, mint az éves átlagkereset 60 százaléka. Ez a leglogikusabb megoldás, hiszen megengedi, hogy eltérő minimálbér legyen az egyes országokban attól függően, hogy milyen gazdasági helyzetben vannak” - mondta Fico. Jelenleg 22 európai országban van minimálbér, Szlovákia hátulról a hetedik helyen áll. Az első helyen lévő Luxemburgban a minimálbér 2071 euró, a második helyen álló Hollandiában pedig 1616 euró. A szomszédos országok közül a Lengyelország jobban áll (532 euró), Csehország (519 euró) és Magyarország (464 euró) viszont nem. Ausztriában nincs minimálbér. Az utolsó helyen Bulgária áll, ahol a minimálbér összege 286 euró. Egyéves fizetett pihenést javasol a PS az alkalmazottaknak SZALAY HAJNALKA Azok, akik mér tíz éve dolgoznak, és közben minden járulékot fizettek, egy pihenőévet igényelhetnének munkáltatójuktól - javasolja a Progresszív Szlovákia (PS). Pozsony. A párt a munkahelyi kiégés ellen szeretné ezt az újfajta szabadságot bevezetni. A pihenőév (sabbatical year) intézményét a nyugat-európai országok jogrendje Michal Páleník (TASR-felvétel) már ismeri. A PS azt javasolja: a társadalombiztosító tegye .lehetővé, hogy mindenki, aki már tíz éve dolgozik, és közben minden járulékot fizet, igényelhessen egy pihenőévet - ez a szabadság lehetne rövidebb is, ám legfeljebb egy év. A munkáltatóval való megegyezés után az alkotói szabadság alatt mindenki a nettó bér körülbelül 70%ára lenne jogosult, amelyet a társadalombiztosító állna, és mint álláskereső lenne nyilvántartva, viszont a munkáltatója fenntartaná a munkahelyét. Eközben az egészségbiztosítását az állam térítené. Ennek következtében azonban kitolódna a nyugdíjba lépés ideje annyival, amennyit felhasznált a szabadság alatt. Michal Páleník, aki a Progresszív Szlovákiában a munka- és szociális ügyekkel foglalkozik elmondta, hogy a szabadság alatti pihenés segítene meggátolni a munkahelyi kiégést, és újra kedvet csinálna a munkához. Ez az intézmény nem teljesen ismeretlen Szlovákiában. A Forbes magazin egy tavalyi cikke szerint nálunk például a Szlovák Takarékpénztár menedzserei élhetnek a pihenőév lehetőségével: tíz ledolgozott év után igényelhetnek fizetett pihenőévet. A minisztérium szerint azonban a javaslat nem szakmai. „Egyáltalán nem tükrözi a társadalombiztosítás lényegét, és nincs összhangban a biztosító juttatásaival” - magyarázza a minisztérium. Mint mondják, az alkotmány szempontjából is ellentmondásos ajavaslat, hiszen az garantálja a nyugdíjkorhatárt, amely a pihenőév bevezetése után kitolódna. löbb ezer eurós bírságok fenyegetnek az Adriánál Váltóhamisítási per: szeptemberig elnapolva ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A horvát rendelet a korábbinak a háromszorosát, azaz 15-től 20 ezer kunáig (2031 -tői 2709 euróig) terjedő büntetést ír elő nyolc kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő szabálysértésre, úgy, mint az autópályán menetiránnyal szemben haladó közlekedés, lakott településen belül a megengedett sebesség túllépése, a tilos jelzésen való áthaladás, az ittas- vagy kábítószer hatása alatti vezetés, továbbá az alkoholos és kábítószeres vizsgálat megtagadása. Ugyancsak kiemelt bírságra számíthatnak azok, akinek jogosítványát felfüggesztették, vagy visszavonták, és ennek ellenére vezetői engedélyhez kötött j árművet vezetnek. A rendőrség augusztustól a bíróság döntéséig ideiglenesen le is foglalhatja a szabálysértő gépjárművét, ha a sofőr előtte már kétszer követett el hasonló közlekedési kihágást. Ötszáz kunáról ezer kunára (68 euróról 135 euróra) nőtt a büntetés abban az esetben, ha nincs bekapcsolva a biztonsági öv, nincs gyerekülés a kocsiban, valamint vezetés közben telefonál valaki. Komolyabb szankciókra számíthatnak azok is, akik nem tartj ák be a vasúti átjárón való áthaladás szabályait, nem veszik figyelembe a hang- és fényjelzéseket. A baleset helyszínének elhagyását is súlyosabban büntetik. Ha valaki megszökik az általa okozott baleset helyszínéről, az akár 20 ezer kunáig (2709 euró) terjedő büntetést is fizethet, valamint meghatározott időre a jogosítványát is bevonhatják függetlenül attól, követett-e el korábban közlekedési szabálysértést. 0,5-től egy ezrelék véralkoholszintig 3000-től 5000 kunáig (406 eurótól 677 euróig) terjedő büntetés fenyeget. (dem, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap lezárult Pavol Rueko ós Marién Koönervéltóhamisítési perének első szakasza a bazini Specializált Büntetőbíróságon. Az egyik tanú, Peter Tóth volt újságíró ós titkosszolgálati munkatárs nem jelent meg a tárgyaláson. A bíróság utasította a rendőrséget, hogy állítsa elő a férfit. Bazin. A váltóhamisítási ügyben a hírhedt nagyvállalkozó és a Kuciak-gyilkosság megrendelésével is gyanúsított Kocner mellett Rusko egykori miniszter, a Markíza televízió volt igazgatója ül a vádlottak padján. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy 69 millió euró értékű hamis váltót állítottak ki, visszadátumozták azokat és ezeket próbálták bevasalni a Markíza televízió aktuális tulajdonosán. Nem találják Tóthot Peter Tóth volt újságíró, a szlovák titkosszolgálat (SIS) kémelhárításának egykori főnöke, illetve Kocner közeli munkatársa tegnap nem jelent meg a tárgyaláson. Távolmaradását a közösségi hálón jelentette be. Tóth azt állítja, azért nem tud a bíróság előtt tanúskodni, mert személyes biztonságát félti, és csak akkor fog vallani, ha garantálni tudják a biztonságát. „Ez pedig nem tőlem függ” - közölte Tóth, akinek az idézést sem sikerült kézbesíteni. Tóth fia arról tájékoztatta a rendőrséget, hogy az apja külföldön tartózkodik, és nem tudja, mikor jön haza. Tanúból vádlott? Ján Santa ügyész meg van győződve róla, hogy biztosítani fogják Peter Tóth tanú jelenlétét a tárgyaláson. Megjegyezte: általánosságban érvényes, hogy a tanúból gyanúsított válhat, aki ellen akár európai elfogatóparancsot is kiadhatnak. A bíróság tegnap ugyanis úgy döntött, a tárgyalás szeptember 9-én és 10-én esedékes napjaira előállíttatja a rendőrséggel Tóthot. Emil Klemanic, a bírói szenátus elnöke szerint Tóthnak a közösségi hálón tett nyilatkozata nem tekinthető a távolmaradása hivatalos indoklásának, ezért a büntetőjog kínálta lehetőségekkel élnek Tóthtal szemben. A szeptemberi tárgyalásra már Kocnert is beidézték, aki jelenleg vizsgálati fogságban van. A további tárgyalások októberben, novemberben és decemberben esedékesek. Ezeket a tárgyalási napokat biztonsági okokból a szigorúan őrzött pozsonyi igazságügyi palotában tartják majd. (hnonline.sk, czg)
