Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-30 / 175. szám

www.ujszo.com | 2019. július 30. KULTÚRA 113 Mintha könyvből olvasnák A hazugság témakörét Járják körbe kortárs magyar szerzők egy új antológiában JUHÁSZ KATALIN Hazudnék, ha azt mondanám, hogy állandó és következetes igazmondással előrébb lehet jutni az életben. Egyes kuta­tók szerint 24 óra alatt átla­gosan tízszer nem mondunk igazat, míg mások azt állítják, napi kétszáz hazugság a csúcsteljesítmény. A Menő Könyvek új antológiájá­ban 13 szerző oszt meg velünk olyan történeteket, amelyek főhősei saját érdekükben kénytelenek elhallgatni az igazságot, vagy a könnyebb érvé­nyesülés érdekében, esetleg kénye­lemből hazudnak. A feladat csak első blikkre tűnik könnyűnek, hiszen meg kell győzniük az olvasót, hogy az adott helyzetben ez volt a legkézen­fekvőbb megoldás. A hazugságon kapott embert ugyanis gyakran tart­juk szélhámosnak, becstelennek, fe­lelőtlennek, jellemtelennek, a háttér ismeretében azonban sok esetben vé­gül mégis neki adunk igazat. Nem minden előzmény nélkül pottyant a kezünkbe ez a kötet. A kiadó korábban az első szerelem, majd a szakítás témakörében is kért szövegeket a kiszemelt szerzőktől, azok az antológiák szintén tizen­éveseknek szóltak, mint ez a mos­tani. Voltak, akik amolyan iskolai fel­adatnak tekintették a felkérést: ti­zenéves főszereplőket választottak, és a történet helyszíne az iskola volt. Ez nem feltétlenül baj, hiszen a suli maga az élet kicsiben - mindenki­nek magának kell kivívnia a meg­becsülést az osztályközösségen be­lül és a tanárainál, az otthoni dol­gokból pedig annyit és úgy mond el a többieknek, amennyit és ahogyan akar. Első kis szerepeinket játsszuk el, figyeljük a többi szereplőt, stra­tégiákat dolgozunk ki, és ha kell, szemrebbenés nélkül hazudunk a jobb érvényesülésért. Ráadásul ezeket a dolgokat sehol nem tanít­ják, önerőből kell rájönnünk, ho­gyan működik a világ. Ennél ins­­piratívabb kiindulópont aligha kell egy írónak ahhoz, hogy meglódul­jon a fantáziája. MOZIJEGY Omar Sy mosolya Amikor anno bemutatták az Életre­valókat, már lehetett sejteni, hogy hamarosan nyugodtan lehet Omar Sy-jelenségről beszélni. Elvégre itt van ez a tehetséges, vicces színész, aki jól mutat a vásznon, érzelmek ki­fejezésére képes, szóval ostobaság volna nem élni vele. Hogy most Omar Sy él-e a lehetőségekkel, vagy őt használják ügyesen a rendezők, tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy tényleg lehet Omar Sy­­jelenségről beszélni. Ha kell, el­játssza ő a kisváros életét felfogató orvost (Doktor Knock), de ugyan­ilyen elánnal alakít bohócot (Csoko­ládé) vagy menekültet, aki Párizs háztetőin szaladgál (Samba). Van, hogy a filmek épphogy megállnak a lábukon, de Omar Sy mindig ott van, hogy megmentse őket. Talán egyszer kifullad ez a jelenség, lehet, hogy lesz idő, amikor nem le­het a francia színész köré filmet épí-Mészöly Ágnes főhőse például még csak hetedikes, de meg kell ta­pasztalnia, hogy az átlagemberek nem feltétlenül honorálják a ki­emelkedő teljesítményeket, vagy azt, ha valaki kilóg a szürke tömeg­ből. Ez a kötet egyik legerősebb szövege, mert az ügyesen végigvitt alaptörténeten felül egy konzerva­tív, zsákutcába vezető pedagógiai módszert is szembe állít a szerző egy fejlettebb, alternatív hozzáállással. Karafiáth Orsolya a tinédzserek tudatos szerepjátszását mutatja be, Király Anikó a tanár-diák viszonyt helyezi új megvilágításba: egy fel­nőtt is lehet ugyanolyan sebezhető, teni, de ahogy látom, egyelőre még nem tartunk itt. Mert a legutóbbi, Yao utazása című mozija működik, ráadásul nemcsak amiatt, mert sze­repel benne. Persze, a film alapvető­en mégiscsak róla szól, ő játssza a francia sztárt, aki Szenegálba utazik, hogy magát népszerűsítse, és ő lesz az, aki találkozik a tizenkét éves Ya­­óval, aki pedig azért szökik el ott­honról, hogy a Sy alakította Seydou­­val találkozzon. Aki ebből kitalálta, hogy az ő utazá­sukról szól a Yao utazása, nagyot nem tévedett, és elsőre bármennyire annak tűnik is, nem hajlik giccsbe ez az afrikai road movie. Mert megy ez a két ember az országon át, és mi- . közben az ember megismeri Fekete- Afrika kevésbé ismert részét, ők megismerik egymást, Seydou elkezd tisztában lenni az afrikai gyökereivel. Meg azzal, amit Yao úgy fogalmaz meg neki, hogy olyan ő, mint a Bounty: kívül fekete, ám belül fehér. Közben a találkozások és a táj meg­bizonytalan, mint egy tinédzser. Bencze Blanka pedig a szomorú jö­vőt vetíti elő, amelyben tantárgy lesz a hazugság. „Mire menne egy jogász, egy politikus, egy vállalko­zó, egy bankár, egy kereskedő, és még sorolhatnám a végtelenségig, hazugság nélkül? Legyenek hálá­sak a mai kornak, a modem okta­tásnak! Mi megtanítjuk önöknek a hazugságot! De nem ám a füllen­tést, a lódítást, az elhallgatást, a csúsztatást, a mesebeszédet... Ha­nem mások saját érdekből történő, kőkemény, tudatos félrevezetését! Igen, Önök le fognak érettségizni hazugságból! Az érvényesülés, a siker kötelező tantárgy lett nemzet­közi szinten, és a hazugság az egyik legfontosabb része ennek”. Mások, például Háy János, Dra­­gomán György, Szabó T. Anna és Horányi Hanna Zelma a párkapcso­latokban jelen lévő, vagy felszínre kívánkozó hazugságokat illusztrál­ják, Jászberényi Sándor a kegyes hazugság fontosságát emeli ki, Tóth Krisztina pedig három mikrotörté­­netben villant fel olyan élethelyze­teket, amikor másokat szeretnénk kímélni az igazság elhallgatásával. Az antológia színvonala eléggé in­gadozó, remek szövegek váltakoz­nak közepesekkel, de mind elgon­dolkodtató, illetve tovább gondol­ható. Még a legfiatalabb szerző, a 18 éves Nyáry Luca is fenn tudja tar­tani a figyelmünket őszinte vallo­másaival — eddigi rövid életének minden évéből kiválaszt egy-egy füllentést, átverést, és ahogy nö­vekszik a lányka, úgy „fejlődnek” a hazugságai. Külön említést érdemel a remek borító, amelyet ugyanaz a Weiler Pé­ter tervezett, aki a két előző tematikus antológia borítóját is jegyzi. Érdemes ezeket is beszerezni, mert a Hazudós­hoz hasonló célból születtek, és olyan kortárs írók villantják meg bennük tudásukat, akiknek a nevét érdemes megjegyezni. Az elsődleges célközönség egész biztosan jól fog szórakozni, mert sokszor magára ismer. De felnőt­teknek is nyugodt szívvel ajánljuk ezt a kötetet, mert egyszerre szóra­koztató és tanulságos. Haladó szellemű magyartanárok pedig akár be is vihetik az órára, sőt írathatnak fogalmazást a hazugságról - lefo­gadom, hogy sikert aratnak ezzel a feladattal. Hazudós - Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy ha­zugságokról. Menő Könyvek, 2019. Szerk.: Csapody Kinga. Szerzők: Bencze Blanka, Drago­­mán György, Erdős Zsuzsanna, Háy János, Horányi Hanna Zel­­ma, Jászberényi Sándor, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Király Anikó, Mészöly Ágnes, Nyáry Luca, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina ismerése közelebb viszi őt a saját identitásához. Olykor-olykor ugyan leül a film, sokaknak talán unalmas lehet ez a több mint másfél órás vándorlás a szavannán keresztül, de ilyenkor mindig ott van, amihez minden Omar Sy-moziban lehet fordulni: (Fotó: Mozinet). Omar Sy mindenkit meggyőző mo­solya. Gera Márton Yao utazása (Yao). Francia-sze­negáli film, 103 perc, 2018. Ren­dezte: Phüippe Godeau, Szerep­lők: Omar Sy, Lionel Louis Basse, Fatoumata Diawara RÖVIDEN Vógső búcsú Heller Ágnestől Budapest. Családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői tegnap vettek végső búcsút Heller Ágnestől a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tu­dományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában. „Életét és gondol­kodását a szabadság és a szeren­cse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse ér­te, háromszor kellett újrakezde­nie életét. Eszménye a jó, tisz­tességes, igazságos ember volt” - mondta búcsúzó beszédében Radnóti Sándor esztéta. Gábor György filozófus arról szólt, hogy Heller Ágnes 90 évét lan­kadatlan figyelemmel élte, szűn­ni nem akaró érdeklődéssel fó­kuszált a világra, múltra és jelen­re, élőkre és holtakra. (MTI) Heller Ágnes (Képarchívum) Kétszázezren voltak a Völgyben Budapest. Idén kétszázezren lá­togattak el a Művészetek Völ­gyébe és több mint nyolcvanez­ren váltottak jegyet a vasárnap véget ért programokra, ami 15 százalékos növekedést jelent ta­valyhoz képest. Tíz napon ke­resztül 35 helyszínen 1500 prog­ramot élvezhetett a közönség. A Folkudvar színpadán megfordult a magyarországi és határon túli népzenei élet színe-java, a Mu­zsikás, Dresch Mihály, Ágoston Béla, Balogh Kálmán, Bognár Szilvia, Pál István Szalonna és bandája. A Kaláka ötvenedik születésnapját ünnepelte, az együttes tagjai Lackfi Jánossal hívták közös zenélésre többek közt Máté Gábort, Szabó T. An­nát, Kemény Zsófit, Varró Dáni­elt és Dolák-Saly Róbertét. A komolyzenei koncertek is telt házasok voltak a kapolcsi temp­lomban. A rendezvény jövőre jubilál, a 30. Művészetek Völ­gyét 2020. július 17. és 26. között rendezik meg, az ideinél is több irodalmi, színházi, népzenei, cir­kuszi, komolyzenei és képzőmű­vészeti programmal. (MTI) Sorozat készül a tinihorrorból Los Angolos. Az Amazon so­rozatot készít a Tudom, mit tet­tél tavaly nyáron című 1997-es horrorfilmből. A Deadline sze­rint a rendező az a James Wan lesz, aki a Fűrésszel vált ismert­té, legutóbb pedig az Aquama­­nen dolgozott. A tinihorror anno csupán 17 millió dollárból ké­szült, de 135 milliós bevételt termelt, ezért nem meglepő, hogy két folytatás is követte, 1998-ban és 2006-ban. (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom