Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-06 / 155. szám

Sáfár Anikó Véres profizmussal 2019. július 6., szombat, 12. évfolyam, 27. szám A Kew Gardens óriási pálmaháza, melyben a számos trópusi növény között megtalálható a banánfa, a kenyérfa, a gumifa, a kávécserje, a madagaszkári meténg. A központi csarnokban a világ legmagasabb pálmáinak képviselői láthatók. A Kew hatalmas kertjei és több mint 8,5 millió darabot számláló botanikai gyűjteménye szerepel az UNESCO világörökségi listáján. w Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. A Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa a feljegyzések szerint 2003-ban veszett ki Csaknem 600 növényfaj tűnt el Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint ha az természetes módon történne. Az elmúlt 250 évben mintegy 600 növényfaj tűnt el. A szám nem becslése­ken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese. Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenye­get a kihalás veszélye. „A legtöbb ember meg tud nevez­ni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első ta­nulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak már ki, honnan tűntek el, és milyen gyorsan történik ez a folyamat” — mondta Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munka­társa. A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj­tartalma miatt hasznosítottak, az élete nagy részét föld alatt töltő Thismia americana és a rózsaszín virágú Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa is. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége — írja a BBC. A London délnyugati részén lévő Kew Gardens világhírű növény­kert és botanikai kutatóállomás és a Stockholmi Egyetem 571 növény­­fejről állapította meg, hogy eltűnt az elmúlt két és fél évszázadban. Ez több mint kétszerese az ebben az időszakban kihalt madár-, emlős- és kétéltűfejokénak együttvéve. Az adatok szerint a növények ki­halása 500-szor gyorsabban zajlik, mint ha az természetes módon, az ember nélkül történne. A kutatók szerint azonban még ezek a számok is alábecsülik a nö­vénykihalás jelenlegi mértékét. Pozitív eredmény is született a kutatásból: léteznek arra utaló bi­zonyítékok, melyek szerint egyes kihaltnak hitt növények, mint pél­A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj-tartalma miatt hasznosítottak. Ma már csak némely botani­kus kertben fedezhető fel. (Fotók: Shutterstock, Wikipedia) dául a chilei sáfrány (Tecophilaea cyanocrocus), ismét megjelentek. A Földön minden élet a növények­től függ, azok szolgáltatják az oxi­gént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. ,A növé­nyek kihalása rossz hír minden fej számára” — mondta Eimear Nie Lughadha, a Kew Gardens kutató­ja. Több millió egyéb fej fennma­radása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növé­nyeket mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fejmegőrző programok munkáját - tette hozzá a szakértő. A tudósok eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című szak­lapban mutatták be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom