Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-04 / 154. szám
www.ujszo.com | 2019. július 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lap nélkül Indulhat az uniós integráció mélyítése, a következő kör Hétgyerekes családanya. Régészet és közgazdaságtan után végül orvosként végzett. Német, de az első harminc évét Brüsszelben töltötte. Apja tartományi miniszterelnök volt Németországban. Ursula von der Leyen kerülhet az Európai Bizottság élére, ha az Európai Parlament is megszavazza. Váratlan fordulattal kedd este az állam- és kormányfők döntését a Twitteren közölte Donald Tusk. A német szövetségi védelmi minisztert jelölték Juncker utódjául. A döntés sok szempontból meglepetés: először is gyorsan megszületett - az addigi árokásás után. Másrészt először kerülhet nő erre a posztra. Harmadrészt: hat évtized után foglalhatja el német politikus a legnagyobb uniós intézmény vezetői székét. A politikuscsaládban felnőtt von der Leyen jól ismeri Brüsszelt, apja az unió elődintézményében, az Európai Gazdasági Közösségben töltött be fontos pozíciókat. Ő maga pedig Merkel különböző kormányaiban vitte a családi, egészségügyi és legutóbb a hadügyi-védelmi portfoliót. Az utóbbi poszton kiemelkedően aktív volt, ami persze sok kritikát is hozott neki, de egyvalami tény: láthatóvá tette a német haderőt, és megnevezte az előtte álló kihívásokat is. Emellett a német külpolitikába az ő vezetésével csempészték vissza a hadsereget. Ha pedig az egész uniós megállapodáscsomagot nézzük a négy személyről, érdekes mérleget vonhatunk. Ahogy az megjósolható volt, ha német kerüí a Bizottság élére, akkor a másik fontos posztot franciának kell osztani. így az Európai Központi Bank vezetésére Christine Lagardeot jelölik, aki jelenleg a Nemzetközi Valutalap vezetője. Közép-európai szemmel nézve elég csúnyán ki lett semmizve a régió. A külügyi főképviselői posztot a spanyol külügyminiszter, míg a Tanács elnöki székét a belga miniszterelnök kapja. Sem bolgár, sem szlovák, és messze nem magyar befutókat látunk. Ez több dolgot mutathat. Ami világos, hogy a régiónk bármennyire „motorja” is a gazdasági növekedésnek, ezt politikai erővé kell konvertálni ahhoz, hogy bejussunk az intézményvezetésbe. A lobbi és érdekérvényesítés fontos, és azt is látni kell, hogy ez esetben néha több generációt igénylő dolog: egyszerűen még csak a startvonal után pár méterrel jár a régiónk. Nemhogy dinasztiák nincsenek, de még egy-egy karrier is csak a közepén járhat, amely a rendszerváltáskor indult. így aztán nehezebb a sok jó nyugati jelölttel versenyezni. Másrészt az is ott húzódhat a döntés hátterében - amely egyébként egy taktikai tartózkodás (Merkel) mellett, teljes összhangban született - hogy a Párizs—Berlin tengely most kezd gyorsítani. Vagy úgy is mondhatjuk, indulhat az integráció mélyítése, a következő kör. Ez pedig belső körnek tűnik az összkép alapján, ami viszont történelmileg rosszkor feldobott üzenet, hiszen éppen a kelet-nyugat közti szakadék mélyülését láttuk az elmúlt években, például a migráció kérdésében, de több más témában is. Merkel és a német CDU szelleme pedig velünk marad, ami különösen izgalmas lesz Budapestről és Varsóból nézve, hiszen így az új Bizottság nem indíthatja teljesen tiszta lappal e két országot. Vakbél és varratok SÁNTA SZILÁRD Két hete kivették a kislányom vakbelét. Négy napot töltöttünk együtt egy kórházi különszobában. Az idő végtelenül lelassult, a napi ritmust az infúziós tasakok cseréje diktálta, mert a kiszáradás veszélye fenyegetett. A lányomról kiderült, hogy sokkal bátrabb és szívósabb, mint ahogy azt az apja gondolta. A műtét sikerült, az orvos precíz volt, a nővérkék kedvesek és figyelmesek. A kórházi elbocsátást követő hetedik napon kellett jelentkeznünk a sebészeti ügyeletén, ahol a varratok eltávolítják. Előjegyzésre nincs mód, időpontot nem kaptunk. Délelőtt érkezünk meg az ügyeletre. Országszerte napok óta tombolt a kánikula, sorra dőltek meg a melegrekordok, a hírek a klímaváltozás elleni harc fontosságáról szólnak. A váró ajtaján egy tábla figyelmeztet, csukjuk be az ajtót, mert a helyiségben klíma üzemel. Belépünk. Harmincan-negyvenen zsúfolódnak be a váróterembe, az ajtónyitásra felnéznek, majd visszasüllyednek az apátiás mozdulatlanságba. Talán a tömeg kipárolgása győzte íe a klímaberendezést vagy már korábban meghibásodott, mindenesetre a zárt térbe szorult izzadt testek gőzében nehezen vesszük a levegőt. Egyszer csak, mint rovarok a lámpa irányába, a váróban megindulnak egy ajtóhoz. Teljesen betemetik a küszöbön álló nővérkét, egyszerre öten próbálják elmagyarázni, hogy miért vannak itt. Mielőtt becsukódna az ajtó, sikerül a nővér kezébe nyomnom a kórházi zárójelentés másolatát. Megüresedett két szék, leülünk a hatéves lányommal. Körülnézek. Meggyötört arcok, csonka végtagok, kötözött sebek, mankók. Mindegyik egy kórisme, egy emberi sors. A falon nagyképemyős televíziókészülék, a kórházat működtető vállalat gálaestjéről megy egy összefoglaló. A páciensek időnként felnéznek az estélyis hölgyekre és a szmokingos urakra. A várón egy nővérke halad át, felismer valakit, megáll, megsimogatja. Régen járt nálunk, mondja az idős hölgynek. Visszahúzza a szíve, ugye, kérdi. A szíve, vagy más. Dél van, korog a gyomrom. A mellettünk ülő nőnek ez a jel, hosszú monológba kezd, amit azzal indít és fejez be, hogy ő már reggel nyolctól itt vár, többször megismétli, ez a rendszer szar. Elszakadt nála a cérna. Mi még türelmesen várunk, hogy kivegyék. Időnként megjelenik az ajtóban a nővér és egy nevet kiált. Mindenki megfeszül, megemelkedik, végül elemyed. Egy idős bácsi ugrik fel a botjára támaszkodva. El akar indulni, az egész teste remeg, elgémberedett. A nővér hangosabban szólítja a bácsit, aki egy helyben toporog, Serények és fürgék a mentősök, ők nem várhatnak. A sebesültjeikkel megelőznek, nem is neheztel rájuk senki. Egy fiatal, barna bőrű lány libben át a várón, a fej tartásával jelzi, ő nem egy közülünk, csak véletlenül keveredett ide. A varratokat egy perc alatt eltávolítja a fiatal orvos. Mire felocsúdunk, újra a váróban vagyunk. Kézen fogva hazaindulunk. Kinn kétszer sétálunk át a párakapun. FIGYELŐ „Leyen rossz döntés a V4-ek számára" Marek Zenísek, az ellenzéki TOP 09 cseh párt alelnöke Ursula von der Leyen jelölése kapcsán az EB élére rámutatott, a V4-ek kormányfői azt ünnepük, hogy megakadályozták a szocialista Timmermans jelölését, „ám helyette egy meggyőződéses euroföderalistát támogattak, aki nem félt menekülteket befogadni az otthonába, és Angela Merkel híve”. Tomio Okamura, a bevándorlásellenes cseh SPD elnöke szerint von der Leyen „teljesen elfogadhatatlan”. „Nem titkoltan föderalista, aki a nemzetállamok megszüntetésén fáradozik. Nyilvánvaló, hogy mindent megtesz a V4-ek migránsellenes álláspontjának letörésére. Nehéz harcok várnak ránk szuverenitásunk megőrzéséért” - mondta Okamura. Katerina Konecná kommunista EP-képviselő úgy látja, a döntés ismét „megmutatta a V4-ek tehetetlenségét, hiszen a régi tagállamok mindent megszereztek, az új tagállamok pedig mindezt még jóvá is hagyták”. (MTI) Orbán olyan jelölt mögé állt, akit egyébként migránspártinak nevezne Orbán Viktor megpróbálja a saját maga ós a V4-es országok sikereként eladni, hogy Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság élére. Valójában a magyar kormányfő olyan jelöltre szavazott, akit ő maga a kijelentései alapján „migránspártinak" nevez. Orbán azt állítja, a „V4-ek most megmutatták erejüket”. Ez az erő arra volt elég, hogy olyan politikus kerüljön az EB élére, akit kijelentései alapján a magyar kormánymédia és az udvari elemzők máskor migránspártinak állítanak be, most viszont „óriási visegrádi sikerről” beszélnek. Az „újabb sikert” ünneplő elemzők elragadtatása olyan mondatokat szül, mint például „A visegrádiak választottjának fejére kerülhet a korona”. Maga Orbán a második legbefolyásosabbnak tartott német nő jelölését úgy kommunikálta, mintha az ő akarata érvényesült volna. A magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy „egy hétgyermekes német családanyát jelöltek, ez már önmagában sokat elárul arról, hogy fordulat várható Európában”. A hétgyermekes német családanya viszont korábban egy menekültet is befogadott a házába, mint mondta, emberségből. Ursula von der Leyen eddigi német védelmi miniszter kijelentései az MTI sajtóarchívumából is kikereshetők. Nagyon keményen nekiment például a magyar határkerítésnek, élesen bírálta Orbánt és a magyar hatóságokat a menekültekkel szembeni fellépés miatt a magyar határon. „Ez elfogadhatatlan és ellentétes az európai szabályokkal. Nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásához. A menekülteknek joguk van a tisztességes bánásmódhoz. Ez olyan dolog, amelyről sokat kell még vitatkoznunk Európában.” Leyen a 2015- ös nagy bevándorlás idején szintén megerősítette, „a német kormány eltökélt, hogy mindenkinek menedéket biztosít, aki arra valóban rászorul.” „A menedékkérők támogatása össztársadalmi feladat”, „a szíriai menekültek befogadása nemes feladata Németországnak” — ezek a kijelentések is Leyentől származnak, emellett többször hangoztatta, hogy az 500 milliós Európai Unióra semmiféle veszélyt nem jelent, ha befogad, egymásfél millió menekültet. Majd egytucatnyi német laktanyát nyitott meg a menekültek elszállásolására, és sátortáborokat építtetett. „Nálunk, a Bundeswehmél természetes, hogy segítünk, és nagyon örülünk, hogy már 7290 menekültnek tudunk szállást biztosítani” - jelentette ki. Az Európai Bizottsági poszt várományosa a német CDU baloldaliliberális szárnyához tartozik, támogatja az azonos neműek házasságát és az örökbefogadási jog megadását is számukra. Orbán Viktorral ellentétben lesújtó véleménye van Donald Trump amerikai elnökről is, megválasztását „súlyos megrázkódtatásnak” nevezte. Ha a magyar kormánypropaganda ezt ünnepli győzelemként, akkor milyen lehet a vereség? (úsz, mti) FELEDY BOTOND