Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-30 / 175. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. július 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN 12 óvet kapott a kínai aktivista Peking. Tizenkét év szabadságvesztésre ítélt egy újságíróaktivistát a délnyugat-kínai Mienjang város bírósága államtitkok megsértésének és külföldre kiadásának vádjával - közölte tegnap a bíróság. Az 56 éves Huang Csi egy, a kommunista kormányzattal szemben kritikus weboldal alapítója. Az oldalon egyebek mellett hivatali visszaélésekkel kapcsolatos eseteket tett közzé, de foglalkozott a Kínában tabuként kezelt, az 1989- es demokráciapárti diáktüntetéseknek véget vető Tienanmen téri mészárlással is. Huangot már /korábban is több alkalommal vették őrizetbe tevékenysége miatt, és éveket töltött börtönben. Legutóbb két éve tartóztatták le. (MTI) Peking rendet akar Hongkongban Peking. A rend mielőbbi helyreállítását és az erőszakos események elkövetőinek felelősségre vonását sürgette a kínai kormány a hongkongi tüntetéshullám kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Pekingben. Hszü Lujing, a kínai kormányzat alá tartozó Hongkong és Macao ügyeiért felelős hivatal egyik szóvivője úgy fogalmazott: az elmúlt hónapok megmozdulásai súlyosan kikezdték a terület stabilitását és jólétét, ezért - hangsúlyozta - a hongkongi vezetés elsődleges feladata, hogy a törvényeknek megfelelően megbüntesse az erőszakos és illegális cselekmények elkövetőit, és a lehető leggyorsabban helyreállítsa az üzleti tevékenység számára szükséges stabil környezetet. (MTI) Vonat eló lökték az anyát gyermekével Berlin. Vonat elé löktek egy anyát gyermekével tegnap a németországi Frankfurt főpályaudvarán, a nyolcéves kisfiú életét vesztette, a feltételezett elkövetőt elfogták. Az áldozat édesanyja még el tudott menekülni a vágányra érkező InterCity Express (ICE) vonat elől, a kisfiú viszont a szerelvény alá került és szörnyethalt. A feltételezett elkövető egy 40 éves férfi, a rendőrség tájékoztatása szerint az afrikai Eritrea állampolgára. A nyomozás első megállapításai szerint szándékosan lökhette a sínek közé a 40 éves nőt és gyermekét, és megpróbált letaszítani egy harmadik embert is, akinek sikerült elhárítania a támadást. A sötét ruhát viselő támadó megpróbált elmenekülni, a pályaudvar közvetlen közelében járókelők üldözőbe vették, leteperték és átadták a rendőröknek. Emberölés és emberölés kísérletének gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. Az eset délelőtt történt. Nincsenek arra utaló adatok, hogy a gyanúsított ismerte volna mindazokat, akikre rárontott. A peronján és a pályaudvar várócsarnokában drámai jelenetek játszódtak le, többen összeomlottak a történtek hatására és orvosi segítségre szorultak. (MTI) Megmérgezhették Navalnijt Navalnijt múlt szerdán vették őrizetbe, bíróság elé állították, és elzárásra ítélték azzal a váddal, hogy nem engedélyezett tüntetést hirdetett (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Allergiás tünetekkel vasárnap kórházba szállították Alekszej Navalnij orosz ellenzóki politikust a moszkvai börtönből, ahol 30 napos elzárását tölti. Orvosa, Anasztaszija Vasziljeva szerint elképzelhető, hogy megmórgezték valamilyen vegyi anyaggal, ós Navalnij környezetéből többen is furcsállják az esetet. A politikust tegnap viszont már ki is engedték a kórházból, és visszatért a börtönbe - mondta el Vasziljeva. A doktornő szerint a Navalnijt kezelő orvosok meg sem próbálták megállapítani, mi okozhatta a kiütést és a duzzanatokat. Vasziljeva szerint az ellenzékit túl korán szállították vissza a börtönbe, ezért egészsége újra veszélybe kérülhet. Az orvos aggódik, hogy a tüneteket okozó vegyi anyag még mindig megtalálható a cellájában. „Még nem gyógyult fel teljesen - hangsúlyozta. - Orvosi felügyelet alatt kellett volna maradnia.” Az ellenzékit múlt szerdán őrizetbe vették, bíróság elé állították, és elzárásra ítélték azzal a váddal, hogy nem engedélyezett tüntetést hirdetett az elmúlt szombatra. Kira Jarmis, Navalnij szóvivője vasárnap azt mondta, hogy a politikusnak „csúnyán feldagadt az arca, és bőrpír jelentkezett nála”. A szóban forgó kórház egyik orvosa elmondta, hogy bőrkiütést diagnosztizáltak a fogva tartottnál, de már jobban van, mint amikor beszállították. Navalnij régi ismerőse, Vasziljeva azonban, aki rövid ideig beszélhetett vele egy zárt ajtón keresztül, és láthatta az ajtó résén át, azt írta a Facebook-oldalára: „Nem zárhatjuk ki, hogy valaki valamilyen vegyi anyaggal bőr- és nyálkahártyakárosodást okozott neki. Az egész felsőtestén vannak kiütések, hámsérülések, váladékozik a szeme.” Vasziljeva követelte, hogy vegyenek bőr- és hajmintákat Navalnijtól, mintákat a lepedőjéről is, és ezek vizsgálati eredményét hozzák nyilvánosságra. Navalnij ügyvédje, Olga Mihajlova szintén a Facebookon azt írta: furcsák védence allergiás tünetei, mert soha korábban nem léptek fel ilyenek nála. Mihajlova is azt állította, hogy egy ismeretlen vegyi anyaggal megmérgezhették a férfit. Az ellenzéki politikus 2017-ben súlyos sérülést szenvedett az egyik szemén, mert valamilyen vegyszert locsoltak az arcába. Az orvosok azonban meg tudták menteni a szemét és a látását is. Navalnij július 20-án felszólalt egy több mint tízezres moszkvai tüntetésen, amelynek résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy a fővárosi választási hivatal elutasította 57 ellenzéki és független képviselőjelölt regisztrálását a szeptemberi helyhatósági választásokra. Ezt azzal indokolta a hivatal, hogy többüknél az összegyűjtött támogató aláírások több mint 10 százaléka - a vonatkozó jogszabályban ennyi a tűréshatár - nem volt hiteles. Felszólalásában Navalnij indítványozta, hogy a július 27-ére tervezett tüntetésen a tiltakozók vonuljanak a polgármesteri hivatal elé, és addig maradjanak ott, amíg nem tesznek eleget bejegyzési kérelmüknek. Navalnij hívei megtartották most szombaton a tüntetést, de a rendőrség példa nélküli megtorlással reagált rá, a belügyminisztérium közlése szerint 1074 embert állítottak elő. EBESZ-főbiztos: az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli a diszkrimináció elemeit - jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban. Moszkva. Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és nyelvhasználati kérdésekkel. Ma a problémák egyikét jelenti az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása. Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes „torzítások” kijavításával az elfogadott törvényben. A főbiztos hangsúlyozza, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Más-részt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvényt úgy fogadták el, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tart egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, mely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol - mint mondja - minden megváltozott, más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen „nyílt munka folyt”, de „nem volt egyszerű”. Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kévésébe lesz bonyolult az együttműködés. A lap azt firtatja Zanniertől, hogyan lehet elkerülni a kisebbségi kérdés átpolitizálását. „Ha ma rápillantanak Európa politikai térképére, akkor azt látják, hogy egyes országok hangsúlyt fektetnek a nacionalista és populista megközelítésre és a nemzeti identitás megerősítésére a kisebbségek kárára. Érdemes hozzátenni ehhez a geopolitikai aspektust és a konfrontáció növekvő hőfokát is. E két tényező esetén a kisebbségek oltalmazóként kezdenek tekinteni más államokra, ahol az etnikumuk többségben van. Ez bonyolítja integrációjukat abban az országban, ahol élnek, és önelszigeteltségükhöz vezet”- mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. (MTI) Várható volt Coats távozása John Ratcliffe texasi republikánus képviselő személyében új vezetőt jelöl az amerikai hírszerzés csúcsszervezete, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) élére Donald Trump amerikai elnök. Washington. A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI eddigi vezetője, Dan Coats augusztus 15-én távozik hivatalából -közölte az elnök. Amerikai sajtóhírek szerint régóta várható volt Coats távozása, a The New York Times című napilap úgy tudja, a kormányzat jó ideje várta a lemondását, mivel Trump és Coats között régóta feszült volt a viszony. A The New York Times információi szerint Trump már 2018-ban, nem sokkal a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Finnországban tartott találkozóját követően felvetette Coats elmozdítását. Coats ugyanis nem tartotta bölcs döntésnek a találkozót, és kifejezetten ellenezte, hogy egy esetleges amerikai-orosz elnöki egyeztetésre a Fehér Házban kerüljön sor. Az Axios hírportál értesülései szerint az elnököt felbőszítette az is, hogy még januárban egy kongresszusi meghallgatáson Dán Coats ellentmondott neki Észak- Korea megítélésében, azt hangoztatva, hogy Phenjan nem fog lemondani atomfegyverprogramjáról. (MTI) Törvénysértő a hajóskapitány óvadéka Budapest. Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyezett a 28 halálos áldozatot követelő dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány ügyében - mondta ki a Kúria tegnap kihirdetett elvi jellegű határozatában. Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval, és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista és a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. Az ügyben vízi közlekedés - halálos tömegszerencsétlenséget okozó - gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult büntetőeljárás a Viking Sigyn kapitánya ellen. Az alsóbb fokú bíróságok úgy döntöttek, hogy a gyanúsított 15 millió forintos óvadék ellenében Budapestre kitelj edő bűnügyi felügyelet hatálya alá kerül, nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozóhatóságnál. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése. A Kúria szóbeli indoklásában hétfőn kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok döntései azért is törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok döntései szerint sem álltak fenn a feltételei. Azt ugyanis csak szökés, elrejtőzés veszélye esetén lehet alkalmazni, a bizonyítás megnehezítésének veszélye esetén nem. A Kúria határozata elvi jellegű, csak a törvénysértést állapíthatta meg, a kapitány ügyében elrendelt kényszerintézkedés változatlan maradt. (MTI)
