Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-30 / 175. szám
www.ujszo.com | 2019. július 30. KÖZÉLET I 3 Elsősorban a szélsőségesek és a romák zavarják a tizenéveseket A fiatalok 37%-a szerint az állam élén egy erőskezű vezetőnek kellene állnia, aki döntéseit a parlament és a társadalom véleményétől függetlenül hozná meg (Július Dubravay felvétele a Diktátor című film bemutatóján) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A fiatalok főként a demokráciát pártolják, viszont elég magas azok aránya is, akik ellentétes álláspontot képviselnek. Emellett a sztereotípiák is befolyásolják a tizenéveseket. Az IVÓ társadalomkutató intézet legfrissebb szociológiai felmérésében 15 és 19 évesek véleményére voltak kíváncsiak a társadalmi együttélésről. Az eredmények alapján a megkérdezettek leginkább a politikai szélsőségeseket nem akarnák a szomszédságukba. A válaszadók több mint 75%-át zavarná, ha a szomszédjukba ők költöznének. Ezután következnek a romák, ők a megkérdezettek több mint 60%-át zavarnák, őket követik a muszlimok 58,5%-kal. A felmérés alapján legkevésbé a színes bőrű (13,9%) és a zsidó (17,3%) szomszédok feszélyeznék a fiatalokat. Negatív látásmód A megkérdezettek pusztán 17%-a gondolja, hogy a romáknak ugyanolyan esélyeik vannak, mint az ország többi lakosának. Sőt, nagy részük (61,4%) azt válaszolta, hogy rosszabbak az esélyeik, mint a többi lakosnak. Hasonlóan ítélik meg az LGBTI-közösségbe tartozók állapotát a heteroszexuálisokéval összehasonlítva. A tizenévesek 61,4%-a gondolja, hogy a más szexuális irányultságú embereknek rosszabbak az esélyeik. A megkérdezettek majdnem fele úgy véli, hogy a szlovákiai magyar kisebbségnek ugyanolyanok az esélyei mint a szlovákoknak, 40%uk azonban úgy gondolja, a magyarok helyzete rosszabb a többségi nemzethez képest. „A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a fiatalok nagy része elismeri, a kisebbségek sokszor hátrányos helyzetből indulnak, ám a másik kérdésből kiderül, hogy ennek a helyzetnek a fenntartásához maguk is hozzájárulnak. A roma vagy muszlim szomszédot elutasítók aránya arról tanúskodik, hogy sokan általánosító negatív sztereotípiákra hagyatkoznak, s úgy utasítanak él valakit, hogy a vallásán vagy az etnikumán kívül mást nem is tudnak róla. Ezeket a sztereotípiákat alakítja természetesen a mediális ábrázolás és a vezető politikai retorika is” - mondta lapunknak Mrva Marianna szociológus. Demokrácia vagy nem? A megkérdezettek több mint 78%a ért egyet azzal, hogy a demokrácia a legjobb lehetséges politikai rendszer, és majdnem 70%-uk szerint be kellene tiltani azokat a politikai pártokat, amelyeknek célja megbuktatni a demokráciát. A felmérés alapján a fiatalok több mint 85%-a szerint a demokráciában a kisebbségek jogait is tiszteletben kell tartani, sőt, 91%uk szerint döntéskor'a kormánynak az ellenzék véleményét is tisztelnie kellene. Ezeknek az adatoknak kicsit ellentmond, hogy ugyanezen felmérés eredményei alapján a résztvevők majdnem 3 7%-a szerint az állam élén egy erőskezü vezetőnek kellene állnia, aki döntéseit a parlament és a társadalom véleményétől függetlenül hozná meg. Ehhez társul az is, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint az országnak rendre és fegyelemre van szüksége az emberi jogok különböző formái helyett. Sőt, körülbelül ugyanennyien értenek egyet azzal is, hogy a demokráciában a többségnek van joga dönteni, akár a kisebbségek kárára is. Nem érdeklődők A felmérés során azt is megkérdezték, mennyire érdeklődnek a fiatalok a politika iránt. A 15 és 19 év közöttiek a külpolitika iránt érdeklődnek legkevésbé (36,5%), ezt követi a regionális politika (40,8%) és végül a belpolitika (53,7%). Ennél azonban jóval többen vannak azok, akik szoktak politikáról beszélgetni. A megkérdezetteknek elsősorban a családjuk körében téma a politika, több mint 80%-uk szokott otthon beszélgetni erről. A kormány összetétele iránt is érdeklődnek a fiatalok: 74,4%-nak számít, hogy demokratikus vagy nem demokratikus kormány alakul-e. Ellentmondások A szociológus szerint az ellentmondásos eredményeknek egyrészt az lehet az oka, hogy a fiatalok nem gondolkodnak ezekről a témákról, a demokráciára való nevelés nem része a iskolai tantervnek, a családban sem téma, így nincs meg az a háttértudás, amely alapján véleményt alakíthatnának kj, kialakult vélemény híján pedig akár önellentmondásosan is válaszolhatnak. „Másrészt, ezek a fiatalok hisznek a demokráciában, de látják annak hibáit és kihívásait. Nem látják azonban azokat az eszközöket, melyekkel ezeket a problémákat demokrácián belül meg lehetne oldani. Ez szintén okozhat bizonytalanságot és ellentmondásos véleményeket” - véli Mrva Marianna. Nem annyira menő az euró hamisítása A hamis bankjegyek 99 százalékát már csak azután sikerül lefoglalni, hogy forgalomba került (TASR-feivétei) Kevés számlát fizetnek ki időben a cégek ÖSSZEFOGLALÓ Az idei első fólévben 661 hamis euróbankjegyet foglaltak le Szlovákiában, nagyjából 5 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Továbbra sem árt azonban az óvatosság, a Szlovákiában lefoglalt hamis bankók és érmék ugyanis rendkívül jé minőségűek. Pozsony. „Az adataink egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak, 2014 első felében például még csaknem 2 ezer hamis bankjegyet foglaltak le az országban, a múlt év azonos időszakában pedig 774- et” - nyilatkozta Martina Vráblik Solcányiová, a jegybank szóvivője, aki szerint az idén lefoglalt hamis bankjegyek 99 százalékát már csak a forgalomba hozataluk után sikerült kiszűrni. A hamisítványok többsége a magasabb értékű címletek közül került ki: több mint felüket teszik ki az ötvenesek, ötödüket pedig a százasok. Az említett időszakban hamis euróérméből is kevesebbet, 567-et foglaltak le. 2016 első felében ezek száma például elérte a 9600-at. Az érmék közül a 2 euróst hamisítják a leggyakrabban, ezek teszik ki a hamisítványok 80 százalékát. „A Szlovákiában tavaly lefoglalt hamis bankók és érmék továbbra is jó minőségű hamisítványok” - mondta Solcányiová, aki szerint azonban a hamis bankók kiszűrésére sokszor speciális eszközre sincs szükség, néha elég a tapintás vagy a biztonsági elemek figyelmes átvizsgálása. Hogy hogyan különböztethetjük meg a valódi bankjegyeket és érméket a hamisaktól, arról a jegybank honlapján (www.nbs.sk ) találunk bővebb tájékoztatást. A jegybank azt ajánlja, ha a vásárlásaink során gyanús bankjegyet kapunk, ne próbáljuk meg továbbadni, mert azzal mi is bűncselekményt követünk el. Keressük fel a legközelebbi bank fiókját, és kéijük a bankjegy valódiságának vizsgálatát. Ha a bankjegy a vizsgálat során eredetinek bizonyul, tulajdonosa visszakapja az ellenértékét, a hamis bankjegyért azonban nem jár térítés, ráadásul a rendőrségnek is el kell magyaráznunk, hogy hogyan jutottunk hozzá a hamisítványhoz. (mi) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unióban működő cégeknek ugyan évről évre javul a fizetési morálja, Szlovákiának azonban ebben a kérdésben nincs nagyon mivel büszkélkednie - derül ki az EOS KSI pénzügyi szolgáltató cégcsoport legfrissebb felméréséből. Eszerint az európai cégek tavaly a számláknak átlagosan a 79 százalékát térítették meg időben, szemben az öt évvel ezelőtti 75 százalékkal. Szlovákiában viszont még tavaly is csak a számlák 73 százalékát fizették ki időben, ami a vizsgált országok közül a legrosszabb adat. Még a korrupció szempontjából egyébként katasztrofális mutatókkal rendelkező Románia és Bulgária is jobban teljesít, mint Szlovákia. „Hogy Szlovákia az utolsó helyen végzett az európai országok rangsorában, az rendkívül rossz hír, különösen annak fényében, hogy az uniós tagországok többségében az elmúlt években javult a fizetési morál” - nyilatkozta Michal Soltes, az EOS KSI Slovensko ügyvezetője. A rosszabb adat hatással lehet a beruházásokra is, hiszen a gazdasági szereplők szinte mindegyike érintett a kérdésben, ezeknek ugyanis komoly likviditási gondot okoz, hogy a kölcsönadott pénzükhöz, elvégzett munkájuk, leszállított árujuk vagy szolgáltatásuk ellenértékéhez nem jutnak hozzá időben. (TASR, mi) Szlovákiában tavaly a számlák csupán 73 százalékát térítették időben a Cégek (TASR-felvétel)
