Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-29 / 174. szám
www.ujszo.com I 2019. július 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Eljött Johnson ideje Az EU most egy új tárgyalóféllel találja szemben magát A Konzervatív Párt tagjai döntöttek, Boris Johnsont választották a párt új vezérévé és egyben Nagy- Britannia következő miniszterelnökévé. 87,4 százalékos részvételi arány mellett Johnson 92 153 szavazatot zsebelt be Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel szemben, aki Johnson riválisaként csupán 46 656 szavazatot szerzett. Johnson kétharmados győzelme egyébként David Cameron 2005-ös támogatottsági arányával hasonlítható. Cameron népszerűsége azonban már a múlté, így ezek a számok semmire sem jelentenek garanciát. David Cameronra a történelem valószínűleg a brexitlavina indítójaként fog emlékezni, hiszen ő írta ki a sorsdöntő 2016-os júniusi referendumot, majd a vereség után távozott a kihívás elől, magára hagyva ezzel az új vezetőséget, Theresa Mayt és kabinetjét. Maynek gyakorlatilag két választása volt: a parlament és pártjának bevonása a tárgyalások menetébe, ami veszélyeztette volna azt, hogy az egyezmény időben elkészüljön, vagy a tárgyalások erős kezű irányítása egy szűk kör részvételével, ami kétségbe vonta a szükséges parlamenti ratifikáció sikeres kimenetelét. Az utóbbit választotta, és ennek ő és országa megfizette az árát. A parlamentet túl későn vonta be a brexit megvalósításának folyamatába, amikor az egyezményt már nem lehetett újratárgyalni - így parlamenti vereségek sorozatát követően távozni kényszerült, méghozzá az ország történelmének egyik legnépszerűtlenebbnek és legsikertelenebbnek elkönyvelt miniszterelnökeként. Theresa May miniszterelnökségének egyetlen célja volt, a brexit sikeres megvalósítása - erre egy külön minisztériumot hoztak létre, és ő maga is ebbe fektette minden erejét. A brexit ennek ellenére sem valósult meg, így most Boris Johnsonon a sor, hogy a konzervatívok ígéretét megvalósítsa. Johnson egyértelműen kijelentette, hogy október 31 -éré Nagy- Britannia már nem lesz az EU tagja. Ezt az ígéretet viszont már számtalanszor hallottuk, főként Theresa Maytől - aki az eredeti forgatókönyv szerint március végére tervezte a kilépést. A brit politikai vezetőség tehát nincs ígéretek hiányában, kérdés azonban, hogy Johnson miért lehetne sikeresebb elődjénél. Boris Johnson kétségtelenül a brit politikai elit kiemelkedő alakja. Szokatlan stílusával, szilárd önbizalmával és nyomatékos retorikájával nehezen összemérhető elődjeivel. Johnson tapasztaltabb, mint May, és kitűnő politikai stratégaként ismert. London volt polgármestere, majd May kabinetjének volt külügyminisztere. Mikor idő előtt távozott külügyminiszeri posztjáról, sokan már akkor May lehetséges utódját látták benne. Határozottsága és egyben kiszámíthatatlan természete miatt Johnson személyében az EU tehát egy új tárgyalóféllel találja szemben magát. Méghozzá egy olyan tárgyalóféllel, aki kijelentette, ha nincs új egyezmény október végéig, az ország egyezmény nélkül távozik az EU-ból. Erre azért is könnyen sor kerülhet, mivel egy egyezmény nélküli kilépést a brit parlamentnek nem kell ratifikálnia. Ez egyszerűen azt jelentené, hogy a határidő lejártával az ország előre meghatározott forgatókönyv szerint automatikusan elhagyja az uniót. Ettől a forgatókönyvtől tartanak sokan, hiszen Johnson, két elődével ellentétben, már a referendum előtt a kilépés mellett kampányolt. Nem érdemes azonban előre rohanni, hiszen Johnson kormányzása csak most kezdődik. Előtte áll még az új kabinet felállítása, a brexit stratégiájának részletes kidolgozása, bemutatása, az EU-s partnereivel való egyeztetés, további kampányígéreteinek teljesítése, sőt akár egy előrehozott választás is. Egy biztos, Johnson megválasztása új löketet adott a brexitsztorinak, és ha hiszünk az új miniszterelnök szavainak, a következő három hónap végre véget vethet a brexitsaga első fázisának. Orosz rulett sertéspestis idején (Lubomír Kotrha karikatúrája) Modernebb leigázás VERES ISTVÁN Éppen tetőzött a kánikula (sült galambok röpködtek az égen, meg ilyesmi) amikor Bandika és Érvin rájöttek, hogy ők tulajdonképpen nem is élnek. No nem úgy értve, hogy már halottak lennének, hanem csak úgy, mint amikor az ember elindul a belvárosból a külvárosba, a kettő közötti területek pedig (a belvárosból már kint, a külvárosban pedig még nem bent) azt az érzést bugyogtatják az agyában, hogy ő igazából nem is tudja, hogy hol van, sem azt, hogy van-e értelme annak, hogy a helyeknek nevet adunk. Most épp a nagy szederfa alatt ültek: Bandika szalámis kiflit evett, Ervin pedig Köpeczi Béla bevezető tanulmányát olvasta Az egzisztencializmus című könyvben; Gondolat, Budapest, 1965. Éppen ott tartott, hogy: „A kispolgárság - és különösen az értelmiség - széles rétegeit nem nyugtatják meg a kapitalizmus regenerációs kisérletei. Látják, hogy semmiféle reform sem tudja megszüntetni a magántulajdonon alapuló gazdasági egyenlőtlenséget és az ebből származó társadalmi és egyéni igazságtalanságot. Látják, hogy a kapitalizmus a világ most felszabadult népei számára képtelen megoldást nyújtani, sőt inkább a neokolonializmus új módszereivel kísérletezik, hogy most már »modernebbül« igázza le őket.” Ön hogyan szereti jobban, ha leigázzák: hagyományos, vagy modem módszerekkel? - kérdezte Bandika, de ötven percig nem kapott választ. Végül Ervin csak kinyögte, hogy esős időben a hagyományos, szárazabb időben a modem leigázási módszereket részesíti előnyben. Tudta ön, hogy az eperfa gyümölcsét szlovákul egyes helyeken faeperként emlegetik? - tekintett fel ismét a könyvből Ervin, majd kimondta, hogy drevené jahody. Bandika teli szájjal válaszolt: és ön tudta, hogy Dominik Hasek, a híres cseh jégkorongkapus-legenda azt fontolgatja, hogy elindul Csehország köztársasági elnöki posztjáért a következő államfő-választáson? És azt, hogy Berki Krisztián Budapest főpolgármestere lenne? És azt, hogy Garreth Bale elhagyja a Real Madridot? És azt, hogy megérkezett Szlovákiába az afrikai sertéspestis? Utóbbi hírre Ervin felkapta a fejét: igen, és mivel jött? Malacon, válaszolta Bandika, pontosabban malacban. Ervin legyintett, ez mind semmi ahhoz képest, hogy Berényi Miklós odahagyja a Barátok közt című sorozatot. A karaktert alakitó Szőke Zoltán nem bírta tovább elviselni saját magát, pontosabban Berényi Miklóst, akit 21 éven keresztül minden hétköznap, az RTL Klub képernyőre lépése óta alakított. Akkor ez most egy korszak vége? - kérdezte elkámpicsorodva Bandika, majd bedobta a szalámis kifli végét a kerti úszómedencébe. Ervin válasz helyett visszatemette tekintetét az egzisztencialista tanulmánykötetbe, és sokáig úgy maradt. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Terrorszervezet lesz az Antifa? Washington. Donald Trump amerikai elnök szombati Twitterüzenetében azt írta, hogy fontolgatja a magát Antifasiszta Akciónak (röviden: Antifa) nevező, baloldali, radikális baloldali és autonóm csoportokat összefogó mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását az Egyesült Államokban. „Megfontolás tárgya, hogy a terror nagy szervezetei közé sorolják (az MS-13-mal és másokkal együtt) az Antifát, a radikális baloldal gyogyósait, akik baseballütőkkel ütlegelnek embereket (de csak a nem küzdő feleket)” - írta az amerikai elnök. Az amerikai Rágalmazás Elleni Liga (ADL) gyűlöletbűncselekményekkel foglalkozó szervezet szerint nem lehet pontosan tudni, hogy az Antifa mozgalomnak az Egyesült Államokban mennyi aktív tagja van, mivel csoportok, hálózatok és magánszemélyek laza szövetségéről van szó. Július közepén Ted Cruz és Bili Cassidy republikánus párti szenátor egy határozattervezetet terjesztett be arról, hogy az Antifa mozgalomhoz köthető csoportokat belföldi terrorszervezetté kellene minősíteni. A két szenátor kezdeményezése indoklásaként egyebek között az Andy Ngo konzervatív újságíró elleni támadásra utalt. Ámerikai sajtóértesülések szerint Ngo jobboldali tüntetők és Antifaaktivisták összecsapásában sebesült meg Portlandben egy június végi tüntetésen. (MTI) Alkotmányos rangra emelné a klímavédelmet a bajor kormányfő Berlin. A nómet alaptörvénybe és Bajorország tartományi alkotmányába is be kell emelni az éghajlatvédelem ügyét, véli Markus Söder bajor miniszterelnök. Söder a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban elmondta, a müncheni vezetés nagyszabású intézkedésekre, köztük 30 millió fa elültetésére készül a klímaváltozás ellen. Az éghajlatváltozás „tény”, és választ kell adni rá, mindenekelőtt „erkölcsi és keresztényi okokból” - húzta alá Söder, hozzátéve, hogy pártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) és a testvérpártnak, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) „fel kell lépnie a teremtés megóvásáért”. Ki kell dolgozni egy nemzeti klímavédelmi tervet, amelynek három feltételnek kell megfelelnie. Először is hosszú távra, nem csak gazdasági fellendülés idejére szóló programok kellenek. A második feltétel, hogy a klímavédelem nem lehet „a városi elitek projektje”, amelyből kimaradnak a vidékiek és az eliteknél gyengébb rétegek. A harmadik feltétel, hogy a klímavédelem legyen „innovációs és technológiai offenzíva”, mert „csak jobb technológiával lehetünk meggyőzőek”, és nem tiltásokkal, korlátozásokkal - fejtette ki a CSU elnöke. Példaként említette, hogy nem akarja előírni az embereknek, hogy repülővel vagy vonattal utazzanak, hanem vonzóbbá akaija tenni a vasúti közlekedést a légi közlekedésnél a rövidebb útvonalak esetében. Ehhez jóval olcsóbb vonatjegyek kellenek, ezért a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a vasúti közlekedés áfaterhét. Kiemelte, hogy a német autóiparnak ismét globális technológiai éllovassá kell válnia, ezért el kell érni, hogy a németek számára néhány éven belül megszokott, természetes legyen az autonóm, vezető nélküli autós közlekedés. Markus Söder arról is szólt, hogy tartományi szinten is nagyszabású intézkedésekre készülnek: „Megalkotjuk Németország legmodernebb klímavédelmi törvényét.” A tervek közé tartozik, hogy 30 millió facsemetét ültetnek a tartományban, átalakítják az építési és várostervezési szabályozást, ösztönzik a fűtőolajjal működtetett fűtésrendszerek átállítását megújuló energiaforrásokra, támogatják a napenergia felhasználását és külön programot indítanak az állami intézmények épületeinek energetikai korszerűsítésére. (MTI) RÁCZ ORSOLYA
