Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-27 / 173. szám
KÖZÉLET Focus: minden ötödik tanár változtatna az ország politikai rendszerén Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint a tanárok akarnak újítani, ezért támogatni kellene őket ebben az elhatározásukban (Képarchívum) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Bóra tanárok egyetértenek abban, hogy a tanítási órákon meg kellene vitatni az aktuális társadalmi és politikai eseményeket, valamint abban, hogy a kreatív tanítási módok érdekesebbé teszik az érákat, a gyakorlatban mindkettő ritkán jelenik meg. A Focus intézet legújabb felmérésében felső tagozatos tanárokat kérdeztek a 21. századi alapkészségekről. Az országos felmérésben 523 tanár vett részt. Az eredményekből kiderül, bár a tanárok tudják, hogyan kellene tanítani, a gyakorlatban mégis más módszerekkel oktatják a diákokat. A polgári nevelés kérdése A megkérdezett tanárok 93%-a egyetért azzal, hogy a polgári nevelés hozzásegít a saját döntésekhez, és ahhoz, hogy felelősség alakuljon ki az életünk és a közösség iránt, amelyben élünk. 55% azoknak a tanároknak az aránya, akik úgy gondolják, az oktatás mellett az órákon helyet kellene adni a politikai véleményeknek és a fontosabb társadalmi kérdéseknek is, viszont csak a megkérdezettek 31 %a vitatja meg ezeket a témákat diákjaival. Juraj Hips, a Comenius Intézet igazgatója szerint attól, hogy egy oktatási intézmény apolitikus, még vitát kell nyitnia fontos közéleti, akár politikai kérdésekről is. „Nem kommentálni kell a történéseket, hanem vitát nyitni, érvelni és vitát vezetni” - mondja a szakember. Erős vezetőt akarnak Bár az egyik oldalon a tanárok 80%-a csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az országnak az lenne a legjobb, ha tovább fejlesztenék és javítanák a demokráciát és annak intézményeit, minden ötödik tanár úgy véli, át kellene váltanunk egy olyan politikai rendszerre- akár néhány szabadságjog feladása árán is -, amelyben a hatalom erős vezető kezében nagyobb rendet szavatolna az országban. Ez utóbbi adat két megyében is átlag feletti. Martin Slosiarik, a Focus közvéleménykutató intézet igazgatója elmondta, a legnagyobb arányban Eperjes megyében (32%), második legnagyobb arányban pedig Kassa megyében (25%) vélik úgy a tanárok, hogy politikai rendszert kellene váltanunk. A kritikus gondolkodás A megkérdezett tanárok 86%-a véli úgy, a kritikus gondolkodás fontos ahhoz, hogy a gyerekek saját perspektívából tudják látni az előttük álló problémákat. A gyakorlatban viszont 60%-uk preferálja saját megoldásait a diákok megoldásaival szemben. Míg a tanárok 95%-a szerint a kreatív tanítás érdekesebbé teszi az órát, 58%-uk a tábla előtt vagy az asztala mögül tart előadást az órákon. „Ez a legrosszabb módja a tudás átadásának” - véli Hips, hozzátéve: a második legrosszabb módszer, ha a tanár könyvből vagy saját jegyzeteiből olvassa fel a tananyagot. Ez a tanárok 33%-át jellemzi. A csoportos foglalkozásokkal hasonló a helyzet. A tanárok nagy része abban is egyetért, hogy a csoportban folyó oktatás erősíti a kapcsolatot a többségi és a kisebbségi környezetben élő diákok között, viszont a tanárok több mint fele a tanórák alatt egyáltalán nem vagy csak ritkán dolgozik csoportokban a diákokkal. „A frontális oktatás nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogy csapatban oldjanak meg egy problémát” - mondja Ondrej Gazovic, a Comenius Intézet lektora, a kritikus gondolkodás szakértője. „A beérkező információk kiértékelésének, az összefüggések keresésének és a saját érvek kialakításának a képességét már a legfiatalabb nemzedékben is fejleszteni kell. Ez különösen fontosak a jövőjükre nézve. A tanárok azok, akik formálják a tanulók hozzáállását, ezért fontos ismemi a véleményüket és az általuk preferált tanítási módokat, és fontos motiválni őket a pozitív változásra” - véli Alena Stefániková, a felmérést támogató szlovákiai British Council intézet menedzsere. Rendszerszintű változás Gazovic szerint fontos, hogy a diákok lássák az összefüggéseket, a dolgok közötti kapcsolatokat. „Ezt azonban nehéz tanítani, hiszen nincs módszertan, amely alapján lehetne” - tette hozzá a szakember. Hips úgy véli, rendszerszintű változásokra lenne szükség, hiszen a 45 perces tanórák alatt nem lehet minden gyerektől elvárni, hogy egyedül képes legyen megfogalmazni egy hipotézist, megpróbálni bizonyítani azt, majd ellenőrizni. „Az ilyen folyamatok időigényesek, flexibilis időbeosztást követelnek” -tette hozzá Hips. Véleménye szerint legalább egy olyan pedagógiai kart kellene kialakitani az országban, amely mintaként szolgálhatna, hogy a tanárok ki tudjanak kerülni az ördögi körből. „A tanárokat is a klasszikus felállásban, tábla előtt állva tanították, egyetemen még rosszabb a helyzet, ott sokkal nagyobb arányban tanítanak úgy, hogy az anyagot könyvekből vagy jegyzetekből olvassák fel. Ebből következik, hogy ők is azt a mintát viszik tovább, amit láttak. Kellene legalább egy kar, amelyen a legprofibb tanárok tanítanának, amely példaként szolgálhatna a többinek. Az oktatási rendszer teljes megváltoztatása ennél jóval több időt venne igénybe”-véli Hips. A tanárokkal nincs baj Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint sem a tanárok hozzáállásával van baj. „A tanárok akarnak újítani, ez látszik a nyilvánosságra nem hozott válaszokból is. Pusztán valahogy támogatni kellene őket” - mondja a szakértő. Hips ugyanezt gondolja. „A tanárok tudják, mi a jó, függetlenül attól, hány éve vannak a pályán. Olyan körülményeket kellene teremteni, hogy a legjobb tudásuk alapján tanítsanak” - értékelt Hips. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett tanárok 83%-a gondolkodik azon, hogy továbbfejleszti magát és képességeit, és bár 92%-uk az pedagógusok együttműködéséről is pozitívan vélekedik, csak 13%-uknál megszokott egy kolléga jelenléte az órán vagy az óra utáni visszajelzés. Gulyás: Magyarország ne legyen fekete lyuk Gulyás Gergely miniszter a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen (MTi-feivétei) KÓSAANDRÁS Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta Tusnádfürdőn, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció „Európa legszélsőségesebb pártja". Európa választott - volt a címe Gulyás Gergely, Martonyi János volt külügyminiszter ás Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-kápviselője beszélgetésének a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen. Tusnádfürdő. Martonyi János szerint ősszel sorsdöntő európai választás jöhet több országban, például Lengyelországban. Hogy milyen kormány alakul Varsóban, az alapvetően meghatározhatja az EU 7-es cikkely szerinti eljárását Magyarországgal szemben, hiszen a jelenlegi kormány jelezte, megvétóz bármely szankciót, más esetben ez nem biztos. Az Európai Parlament összetételét tekintve szerinte nem volt olyan radikális a változás, mint elsőre látszik, a Néppárt továbbra is vezető erő, és továbbra is együttműködésre van kényszerítve a baloldallal. Gulyás Gergely szerint a Fidesz 2006 óta kezd hozzászokni a helyzethez, hogy minden választást megnyer és már csak a győzelem kérdése a lényeg, de akkor is le kell szögezni, hogy „a demokráciában elérhető legnagyobb többség” áll mögöttük, amúgy európai szinten pedig „az európai fősodorral szembe menő” pártok aratták a legnagyobb győzelmeket, mint a lengyel Jog és Igazságosság, az Osztrák Néppárt vagy az olasz Liga. Földcsuszamlásszerű változás valóban nem volt, de jobbra tolódás igen - mondta. Az ellenzékről azt mondta, 2004—2009 között még volt egy normális együttműködés, ez 2010 után már romlott, ennek mértéke mára drámaivá vált, a „legszélsőségesebb és a legújabb” ellenzéki párt volt a választások nyertese, de ez szerinte csak az ellenzék válságát jelzi. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék nem támogatja a Fidesz jelöltjeit, azt mondta, a „DK nemcsak Magyarország, hanem egész Európa legszélsőségesebb pártja, Dobrev Klára elkobzott zsidó vagyonból indul minden héten az EP-be, nem csak a kommunizmustól, a náciktól sem tart távolságot”, de amíg a magyar választók ezt legitimálják, addig ez van. Vince Lóránt RMDSZ-képviselő szerint az Európai Néppárt küszködik az új helyzettel, „még akkor is kompromisszumokra törekszik, amikor az ellenfelei sem várják el tőle”. Szerinte a jogállamiság és a környezetvédelem lesz a két legfontosabb kérdéskör Európában a következő években. A jogállamiság „a baloldali és liberális pártok vesszőparipája”, de ez az RMDSZ számára abból a szempontból fontos, hogy egy ország betartja-e a kisebbségi törvényeket. O azt javasolta, határozzák meg, mi a jogállamiság, ha már ilyen fontos kérdés, és az Európai Bizottság ezt vizsgálni akaija. Ursula von der Leyenről Gulyás Gergely azt mondta, olyan bizottsági elnököt akartak, aki eredményesen tud koordinálni, mert ez kell egy eredményes működéshez és ismeri az új tagállamokat. Szerinte Jean- Claude Juncker nem értesült az EU bővítéséről, egyszer sem járt egy szófiai utat leszámítva a közép-keleteurópai térségben. Az nem baj, ha a Fidesz és Von der Leyen álláspontja egyes kérdésekben különbözik, a lényeg, hogy a személyében nem volt kizáró ok. A szocialista Frans Timmermans jelölése ehhez képest „olyan provokáció volt, amiben a legijesztőbb az, hogy a német-ffancia-duó egyáltalán megpróbálta”. A Fidesz európai néppárti tagságának jövőjével kapcsolatban Gulyás azt mondta, „nyitottak vagyunk, de azt várjuk, hogy a Néppárt is legyen nyitott az irányunkban”. Ha a Néppárt nem akaija elveszíteni Közép- Európát, „akkor nem lehet Magyarország a számára egy fekete lyuk”. Martonyi János szerint elképesztő, hogy az EP-választás vesztes pártjának csúcsjelöltjéből (ez volt Timmermans) akartak bizottsági elnököt csinálni. A volt külügyminiszter szerint siker, hogy egy rossz jelölt megválasztását sikerült megakadályozni, ráadásul ezt a közép-európai államok aktív közreműködésével.
