Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-26 / 172. szám
4 RÉGIÓ 2019. július26. | www.ujszo.com röviden Bővítik a szenei szemétlerakatot Csalók kínálnak szállást Párkány. Nem létező szálláshelyeket kínálnak bérlőknek a párkányi Vadas strand közelében - figyelmezteti a városba készülő turistákat Párkány önkormányzata. A város vezetése több, aNánai út 11. szám alatti foglalásról szerzett tudomást, ugyanakkor a megadott címen nincs szálláslehetőséget kínáló vendéglátó egység. Arra kémek minden érdeklődőt, hogy a szállás foglalása előtt győződjenek meg arról, hogy a vendéglátó egység valóban létezik. Azoknak, akiket már átverték a foglalás során azt javasolják, hogy forduljanak a rendőrséghez. (TASR, ie) 74 kilométernyi utat újítanak fel Nagyrőc«. Besztercebánya megye két másodosztályú útszakasz felújítását kezdte meg a Nagyrőcei járásban. A munkálatokat a kormánytól kapott kamatmentes nyolcmillió eurós kölcsönből valósítja meg. A Tiszolc és Cervená Skala valamint a Tornaija és Murány közötti szakaszok teljes körű felújítása év végére készülhet el. Az utóbbi útszakasz nemcsak a régió egyik kiemelt útszakasza, hanem fontos útvonal Magyarország és Lengyelország között is. A régió már 2016-ban ígéretet kapott a kormánytól az összesen 74 kilométernyi szakasz felújítására, eddig azonban nem történt előrelépés az ügyben. (ie) Hajléktalanok takarítanak Vógsallye. A helyi iskolák és a fútballstadion takarításában segédkeztek a vágsellyei krízisközpont ügyfelei. A hajléktalanok Peter Gombos városi képviselő vezetésével kigyomlálták a stadion területét, felsöpörték a lelátót, lemosták a fútballkapukat. A múlt héten az iskolák takarításában is részt vettek. Átlagosan 30 ember tölti az éjszakát a krízisközpontban. Gombos szerint néhányan közülük nemcsak közmunka formájában, hanem szerződéses viszonyban is dolgozhatnának a fútballstadionban. „A hasonló munkák által megnyílhat a lehetőség ezek előtt az emberek előtt arra is, hogy elhelyezkedhetnek, de ezt nekik is akarniuk kell” — mondta Gombos. (TASR, ie) Pótfelvételi a szakkollégiumban Pozsony. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium pótfelvételi eljárást hirdet alapképzésben részt vevő pozsonyi egyetemi hallgatók és olyan középiskolai tanulmányaikat idén befejező diákok részére, akik hallgatóként fővárosi egyetemen kezdik meg tanulmányaikat. Jelentkezni augusztus 11-ig lehet egy online kérdőív kitöltésével. A felvételi eljárás kétfordulós, írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli augusztus 17-én lesz. (ie) MAROSI BIANKA Fellebbezett Szene önkormányzatának környezetvédelmi bizottsága a szaktárca azon határozata ellen, mely szerint a város szemétlerakatának északnyugati részét egy újabb szakasszal bővíthetik. A bővítést környezeti hatástanulmány nélkül engedélyezte a szaktárca. A környezetvédelmi minisztérium határozata alapján Szencen megnyitják a szemétlerakat harmadik szakaszát, vagyis megemelik a lerakat határának északnyugati szélét. A minisztérium arról értesítette Szene városát, hogy az engedélyezés előtt nem készít környezeti hatástanulmányt. Mária Hudáková független képviselő szerint ez teljességgel elfogadhatatlan, sőt, törvényellenes. Szene városa csaknem egy évvel ezelőtt kapott határozatot a környezetvédelmi minisztériumtól, melyben az állt, hogy a bővítés akkor valósul meg, ha elkészül a környezeti elemzés. Július 8-án azonban a tárca már Illusztrációs felvétel arról értesítette a várost, hogy a törvény által előírt elemzés helyett egy belső elbírálást követően nyitják meg a lerakat újabb szakaszát. A képviselő szerint a törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben olyan lerakatról van szó, ahol 250 ezer tonnánál több hulladékot tárolnak, kötelező a teljes körű környezeti hatástanulmány kidolgoztatása. Erre azért is van szükség, mert a város lakossága nem tudja, milyen hatással van a lerakat a lakókörnyezetre. Szencen 1994-ben létesítették az első szeméttelepet, ahol azóta 680 ezer tonna szemetet helyeztek el. „Nem készült elemzés a lakosság egészségi állapotáról, a civilizációs betegségek előfordulásának gyakoriságáról, sem a víz minőségéről. A lakosok napi szinten kénytelenek elviselni a bűzt. Minél nagyobb a lerakat, annál nagyobb a bűz” - fogalmazott Mária Hudáková. A környezetvédelmi bizottság a napokban megkereste a szaktárcát, a fellebbezés keretében követelik a hatástanulmány kidolgozását és elutasítják, az úgynevezett „szalámi módszer” alkalmazását, vagyis hogy a meglévő lerakatot szakaszonként bővítsék. Korábban csaknem egy évig tartott, mire a szaktárcától választ kaptak a szemétlerakattal kapcsolatos kérelmükre. A környezetvédelmi minisztérium szóvivője, Tomás Ferencák megkeresésünkre azt felelte, hogy a kérdéssel 2017 óta foglalkoznak, akkor készült elemzés a szemétlerakó határának bővítéséről. Az eljárás eredményeként az a döntés született, hogy a bővítés során nem végeznek további környezeti elemzést. Ezt a határozatot azonban a hatósági meghagyási eljárás keretében törölték, így újabb eljárás indult, az illetékes szerv ismét úgy döntött, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem készül elemzés. A határozat nem jogerős, a minisztérium ismét hatósági meghagyási eljárás keretében foglalkozik a kérdéssel. Uj parkolási koncepció készül Vágsellyén SZÁZ ILDIKÓ Egyelőre nem jelölnek ki új bérelt parkolóhelyeket Vágsellyén, annak ellenére sem, hogy a lakosok részéről volna rájuk igény. VAGSELLYE/ÉRSEKUJVAR Nem kötelessége az önkormányzatnak újabb helyeket kijelölni azok számára, akik a saját tulajdonban lévő gépkocsijuk mellett a szolgálati gépkocsival is a lakóházuk előtt parkolnak - hangzott el a legutóbbi vágsellyei munkaértekezleten, melyen a város vezetése és közlekedésügyi szakemberek vettek részt. A személygépkocsik használóinak fel kellene mérni a lakóhelyüknél lévő lehetőségeket, ha több személygépkocsit használnak. A júniusi találkozón részt vettek az új vágsellyei parkolási koncepció kidolgozásáért felelős szakemberek. Nemrég lakossági felmérés készült a parkolási helyzetről, amelyből kiderült, hogy sokan kénytelenek a tilosban, útszélen, vagy zöldterületen parkolni, mert nincs elegendő állóhely a lakóházuk közelében. Vágsellyén úgy döntött az önkormányzat, hogy egyelőre nem ad ki újabb parkolási engedélyeket. Miután kiértékelik a parkolással kapcsolatos lakossági felmérés adatait, a személygépkocsitulajdonosok véleményét is figyelembe veszik az új parkolási koncepció kidolgozói. 2017-ben 458 bérelt parkolóhely volt a városban, a járási székhelyen összesen mintegy 3300 parkoló található, ebből 1100 nyilvános. A lakóházaknál Vágsellyén és Vágvecse városrészben mintegy 2200 állóhely van. Érsekújvárban kétszer annyi bérelt parkolóhely van, mint Vágsellyén. A lakosoktól 2019 májusáig újabb 123 kérvény érkezett a városházára a bérelhető parkolóhelyek kijelölésére. A járási közlekedésfelügyelet azonban az összes új kérvényt elutasította. Érsekújvárban 2008-tól bérelhetők parkolóhelyek, és az önkormányzati honlapon közzétett adatok szerint több mint 1100 jelzéssel ellátott ilyen parkolóhely van. Újabbakat az önkormányzat csak a közlekedésügyi felügyelet jóváhagyásával engedélyezhet. Négy évvel ezelőtt a város vezetése és ajárási közlekedésfelügyelet szakemberei abban állapodtak meg, hogy a városi hivatalba, a közügyi szolgáltatások osztályára érkező kérvényeket helyben intézik, és már nem küldik tovább a közlekedésfelügyeletnek. „A Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság Közlekedésfelügyelete ellenőrizte a bérelt parkolóhelyeket. Érsekújvárban 1100, Nagysurányban 243 nem engedélyezett, de közúti jelzéssel ellátott parkolóhelyet találtak. Az önkormányzat a járási ügyészséghez fordult, és az ügy kivizsgálását kérte” - áll a város állásfoglalásában. Kelet-Szlovákiában ütötte fel a fejét a sertéspestis ÖSSZEFOGLALÓ Az afrikai sertéspestis legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a fertőzött állatok 95-100 százaléka elpusztul, s mivel a pestis nagyon gyorsan terjed a sertésállományban, aránylag nagy távolságban is elkerülhetetlen az állatok levágása. POZSONY A tőketerebesi járásbeli Őrös (Strázne) községben négy sertésből egy fertőződött meg, a maradék hármat is levágták. Azt, hogy mennyi sertést kell majd elpusztítani a régióban, egyelőre nem tudni. „Hogy felmérjük a fenyegető veszélyt a környékbeli tenyésztők sertéseitől vérmintákat veszünk. Ezek kiértékelése után kiderül, máshol is megjelent-e a fertőzés, s ennek fényében döntünk a további intézkedésekről” - nyilatkozta tegnap Jozef Bíres, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (SVPS) igazgatója. A fertőzött állatokat, s gyakran a fertőzés felbukkanásához közeli sertésállományt azért kell levágni, mert a afrikai sertéspestis ellen nem létezik orvosság. Bíres még májusban tájékoztatott arról, hogy a déli régiókban korlátozzák a vaddisznóvadászatot, abban az időben ugyanis a magyarországi hatóságok néhány száz méterre a szlovák - magyar államhatártól döglött vaddisznókat találtak. Mint kiderült, az állatok sertéspestisben pusztultak el. Az ember számára az afrikai sertéspestis ugyan nem jelent veszélyt, ám az ember is lehet hordozó. A vírust ugyanis az öltözékén átviheti az egyik régióból a másikra, veszélyesek a fertőzött állatokból készített húskészítmények is. „Ha a fertőzött állatot levágják és például kolbászt készítenek belőle, akkor a húsban a vírus akár egy évig is megmarad” - közölte Bíres. Az afrikai sertéspestis már régóta kísért a régióban, ám a szlovákiai (Michal Smrcok felvétele) tenyésztők eddig sikeresen védekeztek ellene. A járvány veszély miatt tavaly novemberben szigorították a sertéstartás szabályait, az arra vonatkozó előírásokat. Azóta a szakhatóságot már nemcsak arról kell tájékoztatni, hogy disznóvágást tervezünk, hanem azt is jelenteni kell, ha akár csak egy sertést is vásárolunk. Korábban, aki csak a disznótor miatt vett egy sertést, annak nem volt bejelentési kötelezettsége. Novembertől mindenki köteles tájékoztatni az SVPS-t, hogy sertést tart. Ráadásul nem elég csak felhívni a hivatalt és közölni, hogy saját felhasználásra beszereztünk egy állatot, hiszen többlépcsős ügyintézésről van szó. A polgároktól begyűjtött adatokat a zsolnai székhelyű központi nyilvántartóba továbbítják. A sertéspestis következménye, hogy világszerte csökkent az értékesíthető sertéshús, ezért az árak is felfelé kúsznak, amit már mi is megéreztünk. A nyár folyamán több 10 centtel drágult a sertéshús kilója, főleg azért, mert e téren szintén mélyen az önellátás alatt mozgunk - hazai forrásból már csak a sertéshús alig 40 százalékát elégítjük ki. Évente átlagosan egy főre 30 kilogramm sertéshús elfogyasztása esik, azaz az áremelkedés viszonylag érzékenyen érinti a fogyasztókat, (dem)