Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-23 / 169. szám
www.ujszo.com I 2019. július 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink 48. „Én azért élek itt, mert itt vagyok honpolgár, csak itt, sehol másutt" JUHÁSZ KATALIN Múlt pénteken Magyarország elveszítette egyik legnagyobb formátumú gondolkodóját, Heller Ágnest. A szellemóriás halálhíre percek alatt végigsöpört a közösségi médián. Ä délutáni balatoni tragédiáról a 444.hu portál számolt be elsőként egy rövid hírben, amelyet a többi portál is átvett, és amely este nyolc után már szinte valamennyi fontos netes felületen ott volt. Aki azonban a magyar közszolgálati televízió 22 órai híreire kapcsolt, hogy tájékozódjon a nap legfontosabb történéseiről, ezt nem tudhatta meg. Ennyit ér a kormányzati hírcsatorna, gondolhatnánk. De talán nem is arról volt itt szó, hogy lassúk a kollégák, és nem voltak képesek időben „feldolgozni” azt a pár sornyi információt, amennyit akkor tudni lehetett, és amennyit még az MTI is kiadott 20.51 -kor. Talán valamiféle üzenet bújt meg a hallgatás mögött. Mint amikor az ember makacsul összeszorítja a száját, és csak azért se mondja ki azt, ami körülötte már mindenkinek nyilvánvaló. Jól tudjuk, mivel Orbán Viktor világosan megüzente a magyaroknak, hogy mindenki annak alapján ítéltetik meg, amennyit letett a kormányzat asztalára. Ha keveset, vagy netán még bírálta is a rendszert, akkor nyilván nem volt olyan fontos ember, hogy halálhíre bekerüljön az állami híradóba. És mivel a csendnek is jelentése van, érdemes megemlítenünk, hogy Kásler miniszter sem pisszent meg, a közösségi profilján máskor rendkívül aktív Orbán Viktor pedig aznap semmit sem posztolt. Az egyetlen normális, emberi reakció onnan érkezett, ahonnan személy szerint egyáltalán nem vártam volna: Tarlós Istvántól, Budapest főpolgármesterétől. Éjjel 11 után adta ki az MTI, hogy Budapest saját halottjának tekinti Heller Ágnest, Tarlós részvétet nyilvánított a családnak, és emlékeztetett arra, hogy „a hazai és nemzetközi tudományos életben filozófusként betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként Heller Ágnes 2008-ban megkapta a Budapest díszpolgára címet”. Ennyi, egy emberi gesztus, méltó az illető által betöltött tisztséghez. És persze hivatali kötelesség is. A bunkóság, a minden emberi és társadalmi normát felrúgó tahóság pedig, úgy látszik, megengedhető olyan vezető politikusok részéről, akiknek a nevére senki sem fog emlékezni, amikor Heller Ágnestől még mindig idézni fognak világszerte. „Én azért élek itt, mert itt vagyok honpolgár, csak itt, sehol másutt. Más életem nincs, csak amelyik ide van beépítve, és mint honpolgár részt tudok venni valamiben. Valamilyen hatása csak van annak, amit mondok, csinálok, az álláspontomnak, a gondolkodásomnak. Igyekszem érthető lenni a szélesebb közönség számára, ami nem sok filozófusnak sikerül, és ezt tekintem honpolgári beszédnek. Nem a tudós piedesztáljáról, nem a bölcs pozíciójából akarok beszélni. Mint honpolgár a honpolgárhoz csak Magyarországon tudok szólni” - válaszolta Heller egy 2008-as inteijúban arra a kérdésre, miért költözött haza, ha külföldön jobban megbecsülik. Azaz lerázhatatlan volt, nem fogta be a száját, és ez a tény sokakat rendkívül kellemetlenül érintett. Ok úgy vágtak vissza, hogy bagatellizálták Hellemek a kultúrfilozófia, az etika és a filozófiai antropológia terén elért eredményeit. Most meg nem vesznek tudomást a haláláról. Szégyelljék magukat, uraim! (Szalay Zoltán karikatúrája) Menekülés a reformtól MÓZES SZABOLCS A kórházreform a koalíció és a Smer állatorvosi lova. Nem akarásnak nyögés a vége, ebben az esetben az ellenzékre mutogatással fűszerezve. Az aktuális kormánykoalíció nem a szerkezeti reformokról híres. Van pár nagy terület (az oktatás- és az egészségügy), ahol mélyszántást kellene végezni, ami eddig elmaradt. És a ciklus végéig semmi sem változik. A Smer által uralt egészségügyi tárca elkezdett egy átfogó átalakítási tervet írni, amivel a kórházi ellátást célozta meg, ám mindent úgy csinált, hogy még véletlenül se legyen sikeres. Minden reform egyik legfontosabb eleme a megfelelő időzítés: a kormányzati ciklus első felében kell bemutatni és megszavaztatni, minél inkább közelítünk a végéhez, annál kisebb a siker esélye. Az utóbbi fél-egy évben ez a nullához közelít. A taktika másik fontos eleme a társadalmi vita: bemutatni a tervezetet, sajtómegjelenéseket és vitát generálni, hogy minél több információ eljusson a választókhoz. Az előkészítő és döntéshozó pedig igyekszik mindent megtenni, hogy a neki megfelelő keretezésben folyjon a vita. Ennek eddig nyomát sem láttuk. A kórházreform bő háromévnyi kormányzás után kerül a kabinet elé. A legcsapnivalóbb időpontban. Az emberek semmit sem tudnak róla, pedig az egészségügy az a terület, ahol a páciensek nem ritkán konzervatív hozzáállása miatt szükséges a folyamatos kommunikáció. Ha valakinek azt mondják, ezt a kórházat vagy osztályt becsukják, máshol végzik a műtéteket, alapból megriad, nem arra gondol, hogy így összességében jobb lehet az egészségügyi ellátás színvonala. A szaktárca a Smerhez tartozik, Peter Pellegrini miniszterelnök - nem mellesleg pártja alelnöke - már hónapokkal ezelőtt apellált Andrea Kalavská egészségügyi miniszterre, hogy mutassa be a tervezetet, a Smer elnöke, Robert Fico mégis úgy tesz, mint aki a Holdról pottyant ide. Kijelenti, hogy semmit sem tud a csomagról, és magához rendeli a miniszter asszonyt. Amellett, hogy ezzel saját fontosságát akarja bizonygatni - mikor volt olyan utoljára, hogy egy koalíciós pártelnök raportra hívott egy tárcavezetőt, hogy számoljon be a tervezetről-, azt is mutatja, mennyire nincs képben a saját pártja által irányított minisztériumok munkájával. Az egy héttel ezelőtti Fico-Kalavská találkozó végeredménye egy „kompromisszum” lett, amivel gyakorlatilag nem a belső csatabárdot ásták el, hanem az egészségügyi reformot. A Smer alkotmánytörvényként terjesztené be. Egy kormánypárt általában akkor tesz ilyet, ha meg akar szabadulni a csomagtól és/vagy a politikai felelősségtől. Bármilyen szakpolitikai reform elfogadásához elég a sima többség, a mostani cirkusz csak arra jó, hogy a borítékolható sikertelenség miatt Fico az ellenzékre mutogathasson. Az alkotmánytörvényes megoldás életveszélyes is. Nemcsak az elfogadásához, hanem a módosításához is háromötödös többség kell. Egy szakreform általában paraméterek sokaságát tartalmazza, ha pár év után kiderül, módosítani kell a beállításokon, vagy szakmai, demográfiai, bármilyen más okokból kisebb változtatásokra van szükség, ezt csak egy széles, kormányzati-ellenzéki együttműködésben lehetne megvalósítani. Ezért ebben a formájában, alkotmánytörvényként, a legjobb, ha elveti az ellenzék és az értelmesebb koalíciós képviselők. Kevesebb kárt okoznak. Fájó, hogy már ez is szempont. Csak kapkodhatja a fejét Ursula von der Leyen KÓSAANDRÁS Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a magyar pártok reakciói között az Európai Bizottság új elnökónek megítólósável kapcsolatban. Valószínűleg jól járt Ursula von der Leyen, hogy nem tud magyarul, így eredetiben nem olvashatja, milyen reakciókat szült megválasztása és első megnyilvánulásai az Európai Bizottság elnökeként a magyar politikai pártokban. Már a megválasztása igazi „mini szömykoalíciót” eredményezett, a 13 fideszes, a 3 DK-s, a 2 momentumos EP-képviselő igennel szavazott, míg az MSZP-s Újhelyi István és a Jobbik delegáltja, Gyöngyösi Márton nemmel. A frissen megválasztott elnök előbb arról beszélt egy interjúban, hogy meg kell hallgatni a magyar és a lengyel kormány érveit is az ellenük folyó jogállami vizsgálat során, majd a negatív reakciókat látva sietett korrigálni, hogy természetesen számára is nagyon fontosak ezek az értékek. Von der Leyen tipikusan olyan politikai szereplő, akit több oldal is magáénak érezhet: hétgyermekes édesanya, elvileg konzervatív politikus, aki támogatja a melegházasságot, és befogadott egy szír menekültet. Nem véletlen, hogy a megválasztása utáni első beszédét Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője „reménykeltőnek”, Cseh Katalin, az EP liberális frakciójában ülő momentumos képviselő „biztatónak” nevezte. Hidvéghi azért, mert Von der Leyen bár ,/égebben a föderális Európai Egyesült Államok híve volt, ma azt gondolja, hogy a sokszínűségben kell erősnek lennie az Európai Uniónak”, és „világosan beszélt arról, hogy csak akkor lesz erős az EU, ha minden tagállammal szemben azonos mércét alkalmaznak” - a Fidesz régi retorikai fogása, hogy az „újakkal szemben kettős mérce él”. Cseh Katalin ezzel szemben azt emelte ki a Mandiner.hu-nak adott interjújában, hogy Ursula von der Leyen beszédében „állást foglalt a jogállam mellett, (...) határozott kiállást mutatott a klímavédelem mellett és az EP-képviselők törvényalkotási joga mellett”. Orbán Viktor természetesen saját, illetve a visegrádi 4-ek sikerének próbálta beállítani, hogy Von der Leyenből egyáltalán jelölt lehetett, így pozitívan beszélt róla, azt mondta, az volt a tét „magyar szempontból, olyan emberek kerülnek-e pozícióba, akik tisztelik Magyarországot, ismerik Közép-Európa történelmét, illetve akik értik a keresztény kultúra fontosságát”. Szerinte sokat elárul az Európában készülő változásokról, hogy egy hétgyermekes családanya lett a jelölt. Deutsch Tamás fideszes EP- képviselő az elsők között gratulált Von der Leyennek. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke „nesze neked, Orbán Viktor”-ral reagált az új elnök megválasztására. „Nem kellett neked Weber, nem volt jó neked Timmermans. Nyilván bevándorláspárti sorosista jelöltek voltak. Hát, most megkaptad. És megvertségedben és gyávaságodban még meg is szavaztad” - írta a Facebookon Gyurcsány Ferenc. Ehhez képest a DK-val egy frakcióban ülő egyetlen MSZP-s EP- képviselő, Újhelyi István azt írta: „Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel! Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól!”. A képviselő szerint az új elnök tájékozatlan Magyarországot illetően, így könnyen beveszi a Fidesz propagandáját. Ehhez képest már tényleg csak hab a tortán, hogy Szekeres Imre, az MSZP volt elnökhelyettese szerint a DK és a Momentum már azzal szembe ment a választók akaratával, hogy megszavazta Von der Leyent, és ezzel az EU saját szabályainak felrúgásához is asszisztált. Á DK-s rajongóktól természetesen dühödt reakciók érkeztek, volt, aki leárulózta az egykori honvédelmi minisztert. És Von der Leyent még csak most választották meg.
