Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-23 / 169. szám

2 I KÖZÉLET 2019. július 23.1 www.ujszo.com Richter szerint jelenleg nem kell tömeges elbocsátásoktól tartani Ján Richter munkaügyi miniszter szerint 2019 első félében 2246 alkalmazottat fenyegetett csoportos elbocsátás, de végül csak 310-nek mondtakfel (TASR-feiétei) Európai uniós minimálbér kell Pozsony. Támogatja az ország az ún. európai minimálbér meg­valósítását - erősítette meg Ján Richter (Smer) munkaügyi mi­niszter. A téma az Európai Bi­zottság (EB) újonnan megvá­lasztott elnökének, Ursula von der Ley ennek az ötlete. „Minden tel­jes munkaidőben dolgozó ember minimálbérének garantálnia kéne a méltóságteljes életet” - magya­rázza programjában von der Le­­yen. A minimálbér nem érintené egyformán az egész kontinenst. Von der Leyen szerint létre kell hozni egy keretet, amely figye­lembe venné az egyes munkapi­acok bérszintjének eltéréseit. Több lehetőséggel is számolnak. Az egyik, hogy az egységes mi­nimálbért az adott ország átlag­bérének egy bizonyos hányada határozza majd meg, régebben az átlagbér 60%-áról beszéltek. „Nem konkrét összegekről van szó, mert a szlovák átlagbér 60%­­a több mint ezer euróval marad el a luxemburgiak 60%-ától. Szá­zalékokról beszélünk” - tette hozzá Richter. Például a két vég­let, a bolgárok 286 eurós és a lu­xemburgiak 2070 eurós mini­málbére nem hozható közös ne­vezőre, arról nem is szólva, hogy 6 uniós országban nincs megál­lapítva minimálbér. A miniszter szeretne tárgyalni erről a német és a cseh kollégájával is a következő hónapban. „Dolgozunk ezen a problémán, hogy minél hama­rabb része legyen az európai tör­vényhozásnak, és ezáltal minden tagországnak kötelessége legyen beépíteni a saját jogrendjébe” - vizionált a miniszter. (szh.TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Az ország történetinek legna­gyobb, igazolt kartellszerző­­dése kapcsán fenyegetik szankciók országot. Az Európai Bizottság (EB) uniós alapok visszafizetését fogja követelni, mert az állam olyan cógeknek is adott megrende­léseket, amelyeknek tilos volt üzletelniük az állammal. Pozsony. A Denník N lap figyel­meztetett tegnap arra, hogy az EB ellenőrei érdeklődni kezdtek egy 15 évvel ezelőtti, sztrádák építésével kapcsolatos csalás iránt. Elat cég, köztük a Strabag, a Doprastav és a Pozsony. Az Európai Bizottság elhibázott kereskedelempoli­tikájának a negatív következ­ményeit a U. S. Steel kassai acélművének az alkalmazottai mellett már az 5,5 ezer embert foglalkoztató Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó dolgozói is megérzik. A U. S. Steel vezetősége pénte­ken jelentette be, hogy 2021 végéig 2500 alkalmazottjától lesz kényte­len megválni az áldatlan európai acélipari helyzet miatt. Mára azon­ban kiderült, hogy a kassai acélmű problémái közvetve a Cargo Slova­kia társaságot is érintik, ez utóbbi­nak ugyanis emiatt csökkennek a megrendelései. Silvia Kuncová, a Cargo vezérigazgatójának az iro­davezetője szerint már tárgyalnak a szakszervezettekkel a négynapos munkahét bevezetéséről, ami az al­kalmazottak nagyjából harmadát érintheti, és akiknek a fizetése emi­att 6 százalékkal csökkenhet. A szakszervezetek főtárgyalója, Peter Pikna szerint szeretnének olyan megoldást találni, amely kevésbé lesz fájdalmas az alkalmazottak számára. Maros Stano, a gazdasági tárca szóvivője elmondta: a kialakult helyzetért az Európai Bizottság is felelős. „Amikor az Egyesült Álla­mok megemelte az importvámjait, Skanska megegyezett, becsapják az államot, s az útépítésért a kelleténél jóval több pénzt fognak kérni. Egyezséget kötöttek arról, ki, mi­lyen ajánlattal jelentkezik a ver­senybe, s ki fogja megnyerni azt. A cégek ugyanis rájöttek, hogy elég megrendelés van a piac összes játé­kosa számára, s ha megegyeznek az árakon, akkor mindannyian még többet kereshetnek. A cégek viszont lebuktak, s 2006- ban olyan büntetést kaptak, amely akkoriban még szigorúnak tűnt: a hat cégnek összesen 45 millió eurós büntetést kellett kifizetnie, öt évre pedig eltiltották a társaságokat az ál­lami megrendelésektől. A cégek bí­róságokhoz fordultak, ám ezek fo­kozatosan helybenhagyták az állami az acélipari termelők Európába irá­nyították át a kivitelüket, miközben az Európai Bizottság nem tett ele­get azért, hogy megvédje az euró­pai acélipari cégeket az olcsó kínai behozataltól” - mondta Stano. Míg ugyanis az uniós termelőknek be kell tartaniuk az Európai Bizottság által támasztott szigorú és költsé­ges környezetvédelmi szabályokat, a kínai termelőkre ezek nem vonat­koznak. „Az Európai Bizottság ed­digi intézkedései teljesen hatásta­lanok, és hosszabb távon veszé­lyeztetik az európai acélipart” - tet­te hozzá a gazdasági tárca szóvi­szervek döntését. Az igazságszol­gáltatás ennek ellenére elmaradt. A Doprastav és a Strabag a Denník N szerint nem fizette ki a büntetése­ket, az állami megrendelésektől való eltiltás is csak részben korlátozta a te­vékenységüket. Továbbra is ezen tár­saságok szerzik meg a legnagyobb állami megrendeléseket. A svéd székhelyű Skanska a botrányt köve­tően lecserélte a teljes cégvezetést, kifizette a büntetést - az érintett cé­gek közül a legtöbbet -, s három nagy állami megrendeléstől is elesett. Jelenleg, 15 évvel később úgy tűnik, hogy az egész botránynak is­mét nem a bűnösök, hanem az állam fogja meginni a levét. Az EB elle­nőrei tavaly rájöttek, hogy az állami megrendeléseken való részvételre vője. A kassai acélmű és a Cargo esetleges leépítése ellenére Ján Richter munkaügyi miniszter egyelőre nem tart a tömeges elbo­csátásoktól. Az idei év első felében nem került sor csoportos vagy tö­meges elbocsátásra az országban - mondta a szociális ügyi miniszter, akinek összegzése szerint 2246 al­kalmazottat fenyegetett csoportos elbocsátás, de végül csak 310-nek mondtak fel. „A munkáltatók ugyan egy kicsit óvatosabbak lettek, de a csoportos elbocsátások terén nincs változás a tavalyi évhez képest” — mondta, bár hozzátette, a baromfi­vonatkozó ötéves tilalom gyakorla­tilag nem lett betartva, s a megbün­tettek cégek tovább üzleteltek az ál­lammal. A bizottság most azt akarja, hogy az állam fizesse vissza azokat az uniós alapokat, amelyeket Brüsszel kifizetett az érintett cégek­nek. Magyarán: a cégek csaltak, az állam viszont továbbra is fizetett ne­kik, többségük figyelmen kívül hagyta a kirótt bírságokat, a szank­ciókat így helyettük az állam fogja kifizetni. A pénzügyminisztérium igazolta, hogy tárgyal a bizottsággal a szank­ciókról, ám mivel az egyeztetések és az EB nyomozása sem ért véget, egyelőre nem lehet konkretizálni, milyen összeget kell majd visszafi­zetni. (denníkN, dp) tenyésztő ágazatban lehet leépítés. „Ugyanakkor nagyságrendekkel eltér a veszélybe kerülő munkahe­lyek és a végül valóban elbocsátott alkalmazottak száma” - tette hoz­zá. A miniszter a betöltetlen állásokra vonatkozó adatokról azt mondta, sokszor a munkaadók és a munka­­közvetítő ügynökségek is bejelentik ugyanazokat a munkahelyeket a hi­vataloknak. „Meg kell szüntetnünk ezt a duplicitást, hogy a betöltetlen munkahelyekre vonatkozó számok a valóságot tükrözzék” - tette hozzá Richter. (mi, TASR) RÖVIDEN Macron holnap fogadja Őaputovát Párizs/Pozsony. Emmanuel Macron francia államfővel tár­g /al holnap Párizsban Zuzana aputová köztársasági elnök, aki közvetlenül megválasztása után kapott meghívást az Elysée­­palotába. „Európának szüksége van az olyan tiszta, erős és sza­badságvágyó hangokra, mint az öné” - fogalmazott Macron Caputovának írt levelében. Ez lesz a szlovák köztársasági elnök asszony utolsó külföldi szolgá­lati útja júliusban, legközelebb augusztusban utazik Németor­szág és Ausztria hivatalos láto­gatására. (szh) Az EB büntetné Szlovákiát egy régi kartell miatt Rusko 20 éves börtönbüntetést is kaphat ÖSSZEFOGLALÓ Új bizonyíték került elő a Markíza televíziót érintő váltóhamisítási ügyben. Ján Santa ügyész agy olyan dokumentumot tárt a bíróság elé, amely nincs az ügyiratban és azt látszik igazolni, hogy létezik egy ötödik válté is. Pozsony. Ha hiteles az ügyész ál­tal tegnap felmutatott váltó, az ko­molyan megingatja Pavol Rusko és Marián Kocner vallomását. Eddig A bíróságon csak Pavol Rusko jelent meg, Marián Koóner nem (TASR-feivétei) ugyanis azt állították, hogy csak négy váltót írtak alá. Az ügyész sze­rint, az ötödik váltó létezéséről szóló bizonyítékot már a vádemelés utáni időszakban, a rendőrségi nyomozás során találták. A bizonyítékot a vád­lottak jogi képviselője, Marek Para kétségbe vonta, kifogásolta ugyanis, hogy nem egy eredeti dokumentum­ról, hanem egy másolatról van szó. Rusko a tárgyaláson azt állította, hogy erre a váltóra nem emlékszik. Kocner nincs jelen a tárgyaláson, az őt képviselő Michal Mandzák azt mondta, védencével nem tudott megfelelő körülmények között egyeztetni, mert szerintük a lipótvá­­ri fegyház erre a célra kialakított he­lyiségét lehallgatják. Az ügyész szerint a kérdéses helységeket ellen­őrizték, de nem találtak lehallgatás­ra alkalmas berendezéseket. A vád szerint Kocner és Rusko közel 70 millió euró értékben hami­sított váltókat, amelyeket aztán a Markíza televízión próbáltak behaj­tani. Ezen felül az igazságszolgál­tatás akadályozásával is gyanúsítják őket. Ha váltóhamisítás vádjában bűnösnek találják őket, akkor tizen­kettőtől húsz évig terjedő börtön­­büntetésre számíthatnak, (czg. h n .) ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom