Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-03 / 153. szám
'YOtZJ'' Tiltották, mégis kivágták a fákat Pozsonyban Gond van a sürgősségi betegellátással Vágsellyén San Jóséban mérettetik meg magukat a kassai diákok Szigorodtak a hiteligénylés feltételei Nagyobb önrész kell azoknak, akik hitelből vennének ingatlant 6. oldal Eötvös Péter aranysárkánya A zeneszerző operái közül egyiknek sem Magyarországon volt az ősbemutatója 10. oldal A NAP MONDATA Férfiember pénzről ne beszéljen! Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke, pártigazgatója és a Fradi elnöke IDŐJÁRÁS Országszerte jobbára derült égbolt. A nappali csúcshőmérséklet délen 24 és 27 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 9 771335 705038 2019. július 3., szerda I Ára 0,60 C I előfizetőknek 0,55 € SPORT Baresi Pozsonyban járt 18. oldal 72. évfolyam I 153. szám I www.ujszo.com Magyar kisiskolák vizsgája Nem lehet halogatni a szlovákiai magyar iskolahálózat reformját, állítják a szakemberek IBOS EMESE Pozsony. A szlovákiai magyar iskolahálózat jelenlegi formájában fenntarthatatlan, mágsem történik érdemi változás. Húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a magyarok létszáma - derült ki a népszámlálási adatokból ezzel arányosan csökkent a diákok száma is, miközben az iskolák száma alig változott. Az alacsony létszámú szlovákiai magyar iskolákban a 2004-ben bevezetett fejkvótarendszer nagyon megnehezíti a fenntartók helyzetét. Több mint száz olyan magyar iskolánk van, ahol a tanulók száma nem haladja meg az ötvenet. A magyar iskola bezárása tabutéma lett, senki nem meri felvállalni, hogy megszüntesse az alacsony létszámú, nem hatékony kisiskolát. Minden évben nagy várakozás előzi meg a beiratkozási adatok közzétételét. Az idei előzetes beiratkozási adatok alapján tizenkét magyar alapiskolába egyetlen elsőst sem írattak be, további kilenc alapiskolába csupán egyet. Albert Sándor oktatáspolitikai szakértő a hazai magyar iskolahálózat optimalizációjának lehetőségeiről készült vitaindító anyagában emlékeztet arra, hogy a magyar diáklétszámra kétszer annyi iskola van, mint az országos átlag. Logikusan és racionálisan nézve a tényeket a magyar iskolahálózat jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlan. Albert Sándor vitaanyagából kitűnik, hogy a 2018/2019-es tanévben 345 óvodában, 249 alapiskolában, 24 gimnáziumban és 39 szakközépiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, képzés. A 2002/2003-as tanévben a magyar tanítási nyelvű iskolákat még 65 311 gyerek látogatta, a 2018/2019-es tanévben már csak 49 146, tehát 16 165 tanulóval kevesebb. A Monitor 5 legutóbbi felméréséből két dolgot lehet leszűrni. Az egyik, hogy óriási különbség van a főváros, illetve a fővároshoz közeli települések iskoláinak teljesítménye és a keleti régiókban található iskolák között. A másik lényeges adat, hogy a kisiskolákban a diákok 12,5 százalékkal gyengébben teljesítenek a matematikateszteken, mint az átlag. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója arra figyelmeztet, hogy ezek az adatok nem a nemzetiségi iskolákra vonatkoznak, ugyanakkor a szlovákiai magyar iskolahálózatjelentős része ebben a két „térben” található. „Rengeteg iskolánk van Közép- és Kelet- Szlovákiában, és rengeteg a kisiskolánk. Színvonalukról sajnos pontos adatokkal nem tudjuk alátámasztani az iskoláink valódi helyzetét. Nincsenek ugyanis a nemzetiségi iskolákra vonatkozó adataink” - mondta Fodor Attila. Folytatás a 4-5. oldalon. Megszavazták az MTA szétverését Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia dolgozói hiába tiltakoztak, az Országgyűlés megszavazta az MTA működését lényegesen átformáló javaslatot. Az intézmény egy 13 tagú bizottság irányítása alá kerül, melynek tagjait Orbán Viktor miniszterelnök nevezi ki. Az új törvény tulajdonképpen megfosztja az Akadémiát minden vagyontárgyától és a kutatásokra jutó ösztöndíjak egy részétől is. Az MTA tagjai korábban a „magyar tudomány Trianonjának” nevezték az intézkedéseket, most pedig az akadémiai autonómia elvesztéséről beszéltek. Tiltakozásul „More Then Academy” (Több Mint Akadémia) feliratú pólóban szerettek volna bemenni a parlamentbe, de az őrség ezt nem engedélyezte, mivel elmondásuk szerint a tudósok ezzel „szemléltetni” szerettek volna valamit, azt pedig előre be kell jelenteni. Részletek a 3. oldalon. (kósa) Elfogadta a magyar parlament tegnap azt a törvényjavaslatot, ami elveszi a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit, melyek az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba kerülnek. A döntés ellen tüntettek az Akadémiánál, (hvg) Új jelöltek az uniós csúcsposztokra Tegnap magalakult az Európai Parlament, ma megválasztják az új elnökét. Az euroszkeptikus képviselők máris illetlenül viselkedtek. Az EU-országok állam- ás kormányfői tegnap újra a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak. Strasbourg/Brüsszel. A május végi választásokat követően tegnap megalakult Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit ma megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról. Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le az alakuló ülést, amely az unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amjnt az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak. Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián. A tagországok állam-, illetve kormányfői tegnap folytatták a vasárnap este kezdődött rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke új potenciális jelöltek nevét terjesztette elő. Tusk az Európai Bizottság élére a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen jelölését javasolta, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője lehetne az Európai Központi Bank következő elnöke, a belga miniszterelnök, a liberális Charles Michel válthatná decemberben magát Tuskot az Európai Tanács élén, a szlovák Maros Sefcovic vagy Josep Borrell spanyol külügyminiszter pedig az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselője lehet. Az Európai Parlament elnökévé talán Manfred Webert választhatják. Németország és Franciaország állítólag megegyezett, hogy támogatja Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését. Folytatás a 8. oldalon. (MTI, ú) NAHÁT! Szobrot állítanak Melania Trumpnak a szülővárosában Zágréb/Ljubljana. A szobrot Brad Downey amerikai művész álmodta meg, aki azt kutatta, hogy a szlovének hogyan élik meg Melania sikereit. Downey visszatért Kentuckyba, és egy szlovén szobrásztól rendelte meg a first ladyt ábrázoló alkotást, amelyet a helyi művész motorfűrésszel dolgozott ki és Melania 2019-nek nevezett el. A szobrot pénteken leplezik le, egy nappal azelőtt, hogy az alkotónak kiállítása nyílik Ljubljanában, ahol a szobor mását is bemutatják. (MTI)
