Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-18 / 165. szám
WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Gazdasági állatainkat sokféle betegség veszélyezteti, és jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen tünetek utalnak rájuk. Sajnos vannak közöttük olyan veszélyes kórok is, melyeknek a kezelésére nincs mód, egyetlen esély a megelőzésük. SÚRLÓKÓR (SCRAPIE) A juhok és a kecskék végzetes kimenetelű agyvelőbetégsége. Ezt a betegséget a prionok közé tartozó ágens - fehérjetermészetű fertőző anyag - idézi elő. A súrlókór évszázadok óta ismert, a juhnyájakban világszerte elterjedt betegség, eddig nincs konkrét adatunk arról, hogy ember megbetegedéséhez köze lenne. Lappangási ideje rendkívül változatos és hoszszú, tünetei inkább idősebb állatokban mutatkoznak. Az első tünetek az állatok tudatzavaráról tanúskodnak, a betegek elmaradoznak a nyájtól, izgatottá, esetleg agresszívvé válnak. Jellemző tünet az intenzív viszketés is: juhok folyton rágják, nyalják és dörzsölik az oldalukat Kecskéknél a betegség a bő túlérzékenységével jár, de nincs viszketés. ■ Kezelés: A beteg állatok kezelésére nincs lehetőség. A súrlókór felszámolására szigorú állategészségügyi rendszabályok érvényesek. JUHRÜHÖSSÉG Ezzel a betegséggel sajnos nálunk is számolni kell. Három formája ismert: a fej, a láb és a gyapjúval fedett testrészek rühössége. A juhok és a sertések néhány veszélyes betegsége Többnyire közvetlen érintkezés útján terjed állatról állatra. Cyapjúnyíró eszközök, a nyírást végzők ruházata, szállító eszközök és a környezeti tárgyak is szerepet játszanak a terjesztésben. Az atkák táplálkozásuk során megsértik a bőrt, és nyálmirigyük izgató váladékát a bőrbe juttatják, ami intenzív viszketést okoz; a juh a bőrének ezt a részét harapdálja. A vakaródzás helyére nyáltól csapzott, összetapadt gyapjú hívja fel a figyelmet. Különösen intenzíven vakaródznak a hodályba terelt rühös juhok éjjel, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak. A bőrelváltozások kezdetben a gyapjú széthajtogatása után láthatók. A beteg bőrterületeken a csomókban lógó gyapjú kihullik, a bőr megvastagszik. * Kezelés: Gyógykezelés nélkül a folyamat fokozatosan terjed, az állat kondíciója romlik. Az egyértelmű diagnózishoz az atkák mikroszkópos kimutatása szükséges a bőrkaparékból. A rühösség megállapítása után a nyájban minden állatot gyógykezelni kell. JUHOK BŐRCOMBÁSODÁSA ' Nem túl gyakori, öngyógyulásra hajlamos bőrbetegség. A szarvasmarháról, a kutyáról vagy a macskáról fonalas gombák kerülhetnek a juhok bőrére. A bőrelváltozások a fejen, a szemhéjakon, a fülkagylókon, a farok környékén és a végtagok gyapjúval nem borított felületén fordulnak elő. A foltok szabályos kör alakúak. Az elváltozások viszketnek, a juhok erősen vakaródznak. A viszketés miatt a rühösséget kell kizárni, ami mikroszkópos vizsgálattal könnyen elvégezhető. 1 Kezelés: A bőrgombásodás legtöbb esetben könnyen és spontán gyógyul, ha elhúzódik, gombaellenes készítményt lehet adagolni. megelőzés érdekében a beteg állatokat el kell különíteni, a környezetet fertőtleníteni szükséges, és meg kell határozni a fertőzés forrását. SERTÉSORBÁNC Világszerte előforduló betegség, a múltban főleg kisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között fordult elő tömegesen, és jelentős elhullásokat eredményezett. A sertésorbánc okozója, az Erysipelothrix rhúsiopathiae rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium, amelynek viszonylag nagy az ellenálló képessége. A talajban, vízben, rothadó szerves anyagokban, trágyában, húsban hónapokig életképes marad, viszont a hővel szembeni ellenálló képessége kicsi. A sertésorbánc-baktérium leggyakrabban a sertést betegíti meg, de szórványosan előfordul orbánc judokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben is, sőt, a madarak is elkaphatják. A kórokozó iránt fogékony az ember is. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak (takarmányozási hibák, zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvízhiány). A hajlamosító hatásokra a torokban vagy a bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba kerülnek, és tömegesen elszaporodnak a szervekben. A bőrsérüléseken keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki gyulladás, ami később szintén szeptikémiát (a szervezet általános fertőzöttsége) okoz. A lappangási idő általában 3-5 nap, de lehet egy nap is. A betegség leggyakrabban heveny vérfertőzés vagy orbáncos csalánláz, esetleg idült örbánc formájában zajlik le. * A heveny vérfertőzéses sertésorbánc hirtelen alakul ki. A testhőmérséklet 42°C körülire emelkedik, a sertések bágyadtak, nem szívesen mozognak, étvágytalanok, kötőhártyájuk begyullad, a bőr foltokban, főleg a füleken és a has alján kipirul. Gyógykezelés nélkül a sertések 24 nap alatt elhullhatnak. A vemhes kocák a heveny szakaszban elvetélnek. ■ Orbáncos csalánláz esetében jellegzetesek a bőrelváltozások. A lázas tünetek kialakulását követő 1-2 nap múlva a bőrön, főként a háton és a test két oldalán jellegzetes, négyzet vagy romboid alakú 3-5 cm átmérőjű foltok jelennek meg, amelyek párnaszerűen kiemelkednek; eleinte élénkvörösek, majd kékes-vörös színűek. ■ Az idült sertésorbánc a heveny sertésorbánc következménye, de kezdődhet eleve idült formában is. A heveny sertésorbáncból látszólag kigyógyult sertéseken többnyire 2-3 hét múlva a szívgyengeség tünetei mutatkoznak. A testhőmérséklet rendszerint normális marad, az állatok azonban étvágytalanok, kedvetlenek, légzésük nehezített, köhécselnek, kutyaszerűen ülnek, a nyálkahártyák cianotikusak, és végül szívelégtelenség miatt elhullanak. ■ Kezelés: A sertésorbánc antibiotikumokkal jól kezelhető. A gyógykezelést a betegség lehető legkorábbi szakaszában kell megkezdeni. Antibiotikummal és hiperimmun vérsavóval együtt a teljesen reménytelennek látszó esetek is eredményesen gyógyíthatók. A betegek egyedi kezelése mellett preventív céllal a klinikailag egészséges falkatársakat is gyógyítani kell, mégpedig az ivóvízbe vagy a takarmányba kevert antibiotikummal. A megelőzésben fontos a hajlamosító hatások kiküszöbölése és a sertések immunizálása - a legalább 3 hónapos sertésekben a vakcina egyszeri beadása 3-4 hónapig, a 2-4 hét múlva megismételt oltás pedig 6-8 hónapig terjedő védettséget ad. KONYHASÓMÉRGEZÉS A megbetegedés nagy konyhasótartalmú takarmány etetése mellett és nem megfelelő mennyiségű ivóvíz felvétele esetén alakul ki. Háztáji tartásnál veszélyt jelent, ha a sertések eleségébe sok konyhasó kerül. Erre példa lehet a disznóölés utáni időszak, amikor a húsokról leöntött páclét a gazda belekeveri a setések eledelébe. A mérgezés következményei hirtelen, órákon belül megmutatkoznak. Elhullások a betegség első napján, majd 2-3 napon belül fordulnak elő a legnagyobb számban. Enyhébb tünet, hogy a sertések tántorogva járnak, keresik az ivóvizet, sokat és mohón isznak. A súlyos betegeknél izomrángás figyelhető meg, járás közben is remegnek, sokszor szinte hátrálnak, kutyamódra ülnek; súlyos esetekben az elhullás hamar bekövetkezik. Kezelés: Kevésbé súlyos esetben a- sertések víz itatására meggyógyulnak. Az ivóvizet azonban csak fokozatosan szabad adagolni, mert a hirtelen nagy mennyiségű víz felvétele fokozza az agyi ödéma kialakulását. Dr. Pleva László ÁLLATORVOS AZ ÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és Udvar, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com , ujszo@ujszo.com , SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@duelpress.sk , telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopcianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com . 10 KERTésUDVAR 2019.július
