Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-16 / 163. szám

8 KÜLFÖLD 2019. július 16. I www.ujszo.com Terjed az ebola Kongóban Az ebola elérte a kongói Goma városát, konfliktus sújtotta térségben szedi áldozatait A vírus terjedésének megakadályozását nehezítik a fegyveres konfliktusok, az egészségügyi dolgozók életüket kockáztatják (TASR/ap) RÖVIDEN Trump hazaküldte az ellenzéket Washington. Donald Trump kirohanásában a demokrata kongresszusi képviselőnőket támadta, most rasszizmussal vádolják. Az amerikai elnök demokrata párti képviselőknek címzett Twitter-bejegyzésében kimondja, hogy egyes képvise­lőknek vissza kellene menniük abba az országba, ahonnan származnak. „Miért nem men­nek vissza oda és segítenek a teljesen működésképtelen és bűnözéssel fertőzött vidékekre, ahonnan jöttek, és aztán majd visszatérve megmutatják ne­künk, hogyan is kell ezt csinál­ni” - írta T rump. (MTI) Minisztercserék Romániában Bukarest. Váltás várható a Vio­­rica Dancila miniszterelnök ve­zette román kormányban: Car­men Dán belügyminiszter tegnap már be is jelentette lemondását, a diplomáciai tárcát irányító Teo­dor Melescanu távozásáról pedig pártjának elnöke, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu házelnök beszélt kész tényként egy televíziós műsorban. Mindkét tisztségvise­lő leváltására Klaus Iohannis ál­lamfő szólította fel május végén Viorica Dancila szociáldemok­rata (PSD) miniszterelnököt. A jobboldali elnök ugyanis a két minisztert tartja felelősnek azért, hogy az európai parlamenti vá­lasztáson sok román állampolgár a rossz szervezés miatt nem tu­dott élni választójogával. (MTI) Terrorellenes akció Oroszországban Rosztov-na-Donu. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felszámolta az Iszlám Állam dzsihádista szervezet egyik terrorsejtjét. A dél­oroszországi Rosztov-na-Donu városának közelében végrehaj­tott akció során a belföldi hír­szerzés emberei végeztek a há­romfős csoport vezetőjével és elfogták annak két másik tagját is. Az FSZB beszámolója szerint a fő gyanúsított tüzet nyitott a rendőrökre, amikor azok meg­próbálták megállítani kocsiját. A lövöldözés során működésbe lé­pett a járműben lévő robbanó­szerkeret. (MTI) Szlovénia folytatja a kerítésépítést Ljubljana. Szlovénia 40 kilomé­ter hosszan meghosszabbítja a kerítést a Horvátországgal közös határszakaszon, hogy meggátolja a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok továbbhala­dását Nyugat-Európa felé. A ke­rítést a közlemény szerint azon a határszakaszon állítják fel, ahol a leginkább szükség van az illegá­lis bevándorlók megállítására, illetve a szlovén állampolgárok biztonságának és vagyonának megóvására. 40 kilométer hosszú szögesdrót, valamint a 3,8 kilo­méter hosszan elnyúló zárt kerí­tés felállítását tervezik. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kinshasa. Az ebola elérte a kongói Goma városát, ahol egy embernál kimutatták a be­tegséget. A vírus először jelent meg ebben a - Ruanda határán, a Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában fekvő - városban azóta, hogy tavaly augusztus elején a járvány ismét felütötte a fejét az afrikai országban. A megbetegedett férfi 18 utassal együtt egy autóbusszal érkezett Bu­­tembóból, a városból, amelyet a leg­súlyosabban érint a kór. A férfin már 6 nappal korábban megjelentek az el­ső tünetek, vasárnap maga jelentke­zett Gomában egy kezelőközpont­ban, ahol a vírus kimutatása után azonnal értesítették az egészségügyi hatóságokat. A busz többi utasát is si­került megtalálniuk, őket be is oltot­ták. A Kongóban tavaly kitört ebola­­járványnak eddig már több mint 1600 halálos áldozata van. A kór most először egy konfliktus sújtotta térségben szedi áldozatait, Washington. A washingtoni hatóságok 2-4 héten belül meg­kezdik az engedélyek kiadását az amerikai cégeknek alkatrészek szállítására a Huawei kínai tele­kommunikációs vállalatnak. A név nélkül nyilatkozó forrás elárulta, részt vett az amerikai pénzügymi­nisztérium július 11-én Washing­tonban tartott megbeszélésén, ahol kiderült, hogy pár héten belül el­kezdik a licence-kiadást, kezdet­ben viszont minden egyes ügyletet külön bírálnak majd el. A Huawei tavaly csaknem 70 milliárd dollá­rért vásárolt alkatrészeket, ebből 11 milliárd dollárért amerikai cégek szállítottak. Az amerikai kereske­delmi minisztérium május köze­pén tette fel a Huaweit és 68 le­ányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpoli­tikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Ezek a Az iráni nukleáris megállapo­dás jövőjéről tanácskoztak Brüsszelben tegnap az uniós külügyminiszterek. Irán azzal fenyegetőzik, hogy atom­­programjával visszatér a meg­állapodás előtti helyzethez. A nyugati hatalmak mentenék az egyezményt. Briisszol/Toherén. Az uniós kül­ügyminiszterek tárgyaltak Teherán­nal a nukleáris megállapodással — az­az az átfogó közös cselekvési tervvel (JCPOA) - kapcsolatban közelmúlt­ban tett bejelentéseiről. Az ülés részt­vevői megvitatták, hogy az uniónak milyen eszközök állnak rendelkezés­re az iráni atomalkuban foglaltak be­tartására. Az EU ugyanis továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kö­tött, az ország atomprogramjának ahol mintegy száz lázadó csoport harcol egymással az ásványkincsek kitermelésének ellenőrzéséért. A Mai-Mai nevű lázadó milícia fegy­veresei például több kezelőközpontot is megtámadtak Butembóban. Ilyen körülmények között az egészségügyi dolgozók nem jutnak el a lakosság­hoz, hogy beoltsák őket. Ahová még­is eljutnak, ott az okozza a legna­gyobb nehézséget, hogy a helyiek eleve bizalmatlanok a nyugati orvo­vállalatok az amerikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhat­nak alkatrészeket vagy technoló­giát amerikai cégektől. A szankci­ók megbénították a Huawei hoz­záférését több nagy, félvezetőket és szoftvereket gyártó beszállítóhoz. A június végén Oszakában Hszi Csin-ping kínai államfővel tartott tanácskozáson Donald Trump be­leegyezett, hogy felfüggeszti 300 milliárd dollár értékű kínai import­cikkre tervezett pótvámok kiveté­sét. Az amerikai elnök emellett a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalattal szembeni szankci­ók enyhítését is kilátásba helyezte. Kína cserébe amerikai mezőgaz­dasági termékek nagyobb mennyiségű beszerzését ajánlotta fel. Á tárgyalások május elején szakadtak meg, miután amerikai vezetők azzal vádolták Kínát, hogy visszalépett korábban vállalt köte­lezettségei egy részétől. (MTI) korlátozását előíró nukleáris megál­lapodás fenntartása mellett. A három nyugat-európai hatalom, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország az uniós külügymi­niszteri találkozó kezdete előtt ezt egy közös közleményben erősítette meg. A brit külügyminiszter szerint még van idő a megállapodás meg­mentésére. Jeremy Hunt kijelentette: ha Irán nukleáris fegyverre tenne szert, az nagyon veszélyes helyzetet teremtene. Hozzátette, Irán még egy jó évnyire van ettől, és továbbra is van lehetőség az iráni atomprogram kor­látozásáról kötött egyezmény meg­mentésére. A „megállapodás még nem halott” - fogalmazott a brit kül­ügyminiszter. Úgy véli, eljött az ideje a felelős cselekvésnek és a párbeszéd újrakezdésének, és meg kell állítani a feszültség kiéleződését. Sir Kim sokkal szemben, elterjedt az a tévhit, hogy az eddig beadott oltások okoz­zák valójában a betegséget. A kongói egészségügyi minisz­térium tegnap közölte, hétvégén is­meretlen elkövetők két egészség­­ügyi dolgozót gyilkoltak meg Kon­gó keleti részén. Mindkét áldozat Eszak-Kivu tartományban dolgo­zott, és többször is kapott fenyege­tést, egyiküket korábban már meg is támadták. pai Bizottság elnöki posztjá­nak várományosa, német vé­delmi miniszter a mai szava­zás eredményétől függetlenül távozik a tárca éléről. A bre­­xitről szólva kiemelte, nem kizárt a határidő kitolása. Brüsszel. Ursula von der Leyen szükség esetén a brexit határidejének meghosszabbítását is elképzelhető­nek tartja. Az Európai Parlament szo­ciáldemokrata és liberális frakciói­nak írt levelében Ursula von der Le­yen kijelentette, hogy bizottsági el­nökké választása esetén kész tárgya­lások előkészítésére olyan előremu­tató és stratégiai partnerség kialakí­tása érdekében, amelyre az Európai Unió a Nagy-Britanniával tervezett Darroch washingtoni brit nagykövet szerint az iráni nukleáris egyezmény felmondása „diplomáciai vandaliz­mus” volt, amelyet a Trump­­kormányzat láthatólag ideológiai és személyiségi okokból követett el, csak azért, mert a megállapodást Do­nald Trump hivatali elődje, Barack Obama kötötte. Behrúz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-Szervezet szóvivője leszögezte: amennyiben az európai országok nem teljesítik a Teheránnal kötött nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségeiket, atom­programjával Irán vissza fog térni a megállapodás előtti, 2015-ös hely­zethez. Irán, valamint az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának öt tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok cso-Mark Lowcock, az ENSZ huma­nitárius ügyeket koordináló hivatalá­nak (OCHÁ) igazgatója szerint ez az ebolajárvány sokkal tovább tarthat, sokkal több életet követelhet, és jóval több pénzbe kerülhet, ha az ENSZ tagállamai nem mozgósítanak több százmillió dollárt most. Az ENSZ az eddigi legsúlyosabbnak nyilvánított kongói ebolajárvány kezelésére ta­nácskozást hívott össze. A világszer­vezet pénzügyi támogatást vár tagál­lamaitól, emellett Lowcock arra kérte az ENSZ tagállamait, hogy segítse­nek véget vetni a térségben uralkodó erőszaknak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti bizottsága is összeül, hogy eldöntsék, szükséges-e nemzetközi vészhelyzetet hirdetni. Az ebolát 1976-ban, a Kongói De­mokratikus Köztársaság keleti felé­ben található Ebola folyó melletti te­lepüléseken észlelték először. A ví­rus természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb, hogy a denevérek lehetnek. A betegség sú­lyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90%-os is lehet. A legsúlyosabb ebolajárvány 11 ezer ember életét követelte 2014-15-ben Nyugat-Afrikában. (MTI) jövőbeni kapcsolatait építeni szeret­né. „Ha ehhez több időre van szük­ség, és ha erre jó okok vannak, támo­gatni fogom a brexit határidejének meghosszabbítását” - közölte. Tegnap leszögezte azt is, július 17- én lemond védelmi miniszteri poszt­járól. A 2013 decembere óta e tiszt­séget ellátó von der Leyen hangsú­lyozta, az európai parlamenti szava­zás eredményétől függetlenül távozik ebből a tisztségéből. Von der Leyen­­nek bizottsági elnöki kinevezése jó­váhagyásához legalább 376 szava­zatra van szüksége a 751 tagú EP-ben, amely erről ma szavaz strasbourgi plenáris ülésén. A brüsszeli folyosó­kon az a szóbeszéd járja, hogy a sza­vazáson megszerezheti az abszolút többséget, ha be tudja gyűjteni a szél­sőjobboldal szavazatait. (MTI, napi.hu) portja 2015-ben jutott megállapo­dásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán el­leni szankciókat. A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta az atom­alkut, és újból büntetőintézkedése­ket rendelt el. Teherán múlt héten jelentette be, hogy megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, az iráni külügyminisztérium pedig az atom­alkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli -felfüggesztését is kilátásba helyezte. Haszan Róhani iráni elnök beje­lentette: Irán kész tárgyalni az Egye­sült Államokkal, amennyiben Wa­shington feloldja az ország elleni szankciókat. (MTI) Zöldet kapott a Huawei Európai bizottsági elnöki poszt vagy semmi Ursula von der Leyen, az Euró­Az iráni nukleáris megállapodás még menthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom