Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-16 / 163. szám
www.ujszo.com I 2019. július 16. KÖZÉLET 3 Idén nyártól már több pénze marad az adósságot törlesztő nyugdíjasoknak Peter ViSváder, a Szociális Biztosító szóvivője szerint tévhit, hogy az adósságot felhalmozó nyugdíjas nyugdíjához nem nyúlhatvégrehajtó (TASR-fetvétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyártól magasabb nyugdíjat folyósít a Szociális Biztosító azoknak a szenioroknak, akiknek a járandóságából valamilyen végrehajtói határozat alapján adósságtörlesztés céljából rendszeresen levon bizonyos törlesztőrészletet. Az intézkedés a létminimum módosításával van összefüggésben. Minden év július 1-jétől változik a létminimum összege. Idén 205,07 euróról 210,20 euróra emelkedett. Nem vehetnek el mindent A létminimum hatással van arra a tételre is, melynek az esetleges adósságtörlésztés esetén mindenképpen a nyugdíjasnál kell maradnia, ugyanis törvényből kifolyólag nem lehet letiltani a nyugdíjas teljes nyugdíját - fontos alapszabály: az adós részére meg kell hagyni egy minimális tételt, amelyből biztosítani tudja a legfontosabb életfeltételeket. Ez pedig a mindenkori létminimumnak felel meg. Eszerint, ha egy nyugdíjasnak van valamilyen adóssága, és a hatályos végrehajtói döntés értelmében járandóságából rendszeresen kell törlesztenie, ezentúl havonta legfeljebb csak annyit vonhatnak le, hogy a nyugdíjasnál kell maradnia 210,20 eurónak. Ha pedig vele együtt él egy másik személy, akit eltart, azért további 105,10 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, ez esetben a végrehajtó legkevesebb 315,30 euróhoz nem nyúlhat. Ha valakinek a havi járandósága ennél kevesebb, nem lehet semmit levonni, a végrehajtást ideiglenesen leállítják. Ilyen esetben a további végrehajtás lehetőségét felül kell bírálni, vagy a törlesztési részleteket át kell értékelni. „Az adósságtörlesztés ideiglenes leállítása azonban nem azt jelenti, hogy megszűnt a tartozás” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. A jövőben, ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, ismét törlesztenie kell. Az adósságok az illető halálával sem évülnek el, hanem örökölhetők, és végső soron az adós gyermekei vagy más örökösei fogják megfizetni. „A Szociális Biztosító első alkalommal augusztusban hajtja végre a levonást az új szabályokkal összhangban. Az augusztusban folyósított nyugdíjjal együtt utólag kifizetik a júliusi különbözetet is, hiszen júliusban már többet kellene a nyugdíjasnál hagyni. A változásról az érintetteket írásban tájékoztatjuk” - hívta fel a figyelmet a Szociális Biztosító. Adósság idős korban A Szociális Biztosító adatai szerint a nyugdíjasok főleg a távközlési vállalatokkal, a bankokkal vagy a különféle gyorshitelező társaságokkal szemben halmoznak fel adósságokat. Sok idős személy abban a hiszemben nem törleszti a hitelt, vagy nem egyenlíti ki a számláit, hogy a nyugdíjához a végrehajtó nem nyúlhat. „Teljesen téves elképzelés, hogy a végrehajtás a nyugdíjat nem érintheti. Törvényből kifolyólag bírósági végrehajtási határozat alapján a nyugdíjasok járadékát is meg lehet kurtítani” — figyelmeztetett Peter Visváder, az SP szóvivője. A biztosító az idős személyeket rendszeresen figyelmezteti: figyeljenek oda a bevételeikre és a kiadásaikra! A legjobb megoldás, ha az esetleges tartozásokat még a nyugdíjba vonulás előtt rendezik. A nyugdíjaztatással ugyanis senki sem szabadul meg az adósságoktól, és ha a végrehajtó a tartozást nem tudta behajtani, megvárhatja a nyugdíj jóváhagyását, s azonnal elrendelheti a végrehajtói ítélet véghajtását, az SP-nek pedig kötelessége letiltani a járandóság bizonyos részét. A Szociális Biztosító „saját szakállára”, valamilyen más illetékes intézmény utasítása és jogerős ítélet nélkül csak akkor vonhat le bizonyos összeget a nyugdíjból, ha a nyugdíjasnak jogtalanul fizettek ki valamilyen szociális támogatást (például időközben megszűnt a jogosultsága bizonyos járandóságra, vagy magasabb összeget kapott, mint ami megillette stb.), amit vissza kellett volna adnia, ám ő nem tett eleget a kötelességének. Ilyen esetben a Szociális Biztosító a visszajáró tételt levonja a nyugdíjból. Ha valaki sokallja a nyugdíjból lecsippentett összeget, megpróbálhat intézni kisebb levonást. „A Szociális Biztosító a végrehajtói rendtartással összhangban meghatározott összegeket köteles levonni. Alacsonyabb tételt az illetékes végrehajtó beleegyezésével lehet levonni a nyugdíjból, de csak a nyugdíjas és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján” - tájékoztatott a biztosító. (sza) Mikor nyúlnak a létminimumhoz? A nyugdíjasnak járó minimális alapösszeggel kapcsolatos intézkedés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a járadékból végrehajtói ítéletalapján kiskorú gyermektartásdíjátvonják le. Ilyen esetben a kiskorú gyermek érdekei és törvényes jogai nagyobb védelmet élveznek, és azt részesítik előnyben. A nyugdíjas zsebében ez esetben jóval kevesebb pénz marad, figyelmeztet a Szociális Biztosító: mindössze legkevesebb a létminimum 6096- ának (126,12 euró) a 7096-a, ami júliustól 88,284 euró. SaS: Ficót nem érdekli az emberek egészsége NAGYROLAND Sokkal több elkerülhető haláleset lenne Szlovákiában, ha a Smer a saját politikai ambíciói helyett valóban az egószsógügy megreformálására koncentrálna - jelentette ki Richard Sulik, az SaS elnöke a tegnapi sajtótájékoztatóján. Pozsony. Sulik szerint Robert Fico (Smer) a múlt heti kijelentéseivel bebizonyította, hogy sokkal inkább a széteső pártja preferenciáira koncentrál, mintsem az emberek egészségére. A Smer elnöke ugyanis elismerte, hogy addig nem hajlandó támogatni Andrea Kalavská (Smer) kórházreformját, amíg a miniszter asszony nem mutatja be a tervezet részleteit. Kalavská ezzel szemben állítja, hogy a reform részletei már ki vannak dolgozva, viszont amíg nem születik politikai egyezség a koalícióban, addig az egészségügyi tárca semmit sem tehet. A reform elindítását tulajdonképpen már csak a Smer blokkolja, hiszen a másik két koalíciós partner egyértelmű támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztériumot: Stefan Zelník (SNS) és Bastrnák Tibor (Híd), a parlament egészségügyi bizottságának képviselői lapunknak elmondták, hogy egyértelműen a reform mellett szavaznának. A kormánynak a legutóbbi ülésén kellett volna döntenie a reformról, azonban végül mégis lekerült a napirendről. A szakértők szerint ezzel máris csúszhatnak az intézkedések, melyeket Kalavská 2020-ban tervezett elindítani, hiszen ősszel indul a választás előtti kampány, és ilyenkor a pártok már inkább erre koncentrálnak. A Smer önmagát gátolja Sulik szerint a reform körüli konfliktus újabb bizonyítéka annak, hogy a Smer a 12 évnyi kormányzása alatt képtelen volt egyetlen épkézláb intézkedést hozni, mely a betegek érdekét szolgálná. „Amikor az egészségügyi tárca egy évvel ezelőtt bemutatta a reformot, mi az első perctől kezdve támogattuk. Azt mondtuk, hogy végre valami jót is csinál a Smer. Ehhez képest most saját maguk akadályozzák a reform elindulását”-jelentette ki az SaS elnöke. Hozzátette: a reformot mihamarabb el kell indítani, hiszen a szlovák egészségügy katasztrofális állapotban van. Sulik kritikájával kapcsolatban megkerestük a Smert, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Sok kórház, kevés pénz Janka Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának tagja úgy véli, hogy a kialakult helyzet elsősorban a rossz gazdálkodásnak és az elhibázott egészségügyi rendszernek köszönhető. Erről tanúskodik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése is, mely szerint 10 szlovákiai beteg halálából legalább három elkerülhető lenne, ha megfelelően működne az egészségügy. „Az EU tagországai közül Németország után nálunk a legsűrűbb a kórházhálózat. Viszont a páciensekre átlag alatti összeget különít el az egészségügyi minisztérium, ráadásul ezt a pénzt átlag alatti hatékonysággal használjuk ki. Emiatt a kórházakat nem vagyunk képesek megfelelő technikai eszközökkel felszerelni, és a szükséges személyzetet sem tudjuk biztosítani” - magyarázta Cigániková. Hozzátette: a kórházreform arra szolgál, hogy ezt a gyenge gazdálkodási rendszert megváltoztassa és hatékonyabbá tegye, ehhez képest a Smer olyan intézkedésekre költi a pénzt, melyek nem nyújtanak hosszú távú megoldást a szlovák egészségügy számára. „Felszólítom Andrea Kalavskát, hogy állítsa le a befektetéseket, melyek nem a kórházreform érdekeit szolgálják” - mondta az SaS képviselője. Fontos felújítások Az egészségügyi minisztérium elutasította Cigániková kijelentéseit. Zuzana Eliásová szóvivő állítja, hogy a tárca befektetései nem feleslegesek, hiszen a betegek és az orvosok érdekeit is szolgálják. Az egyetemi kórházak felújítására például 2017 óta több mint 141 millió eurót különítettek el. „Ezeket a forrásokat a kórházak elsősorban az épületek felújítására, valamint a berendezések modernizálására használják fel” - mondta lapunknak a szóvivő. Ezen felül EU-s támogatásokra is számíthatnak a kórházak. „2014 és 2020 között 28 kórházat támogattunk, melyek összesen több mint 187 millió eurót kaptak felújítási és egyéb munkákra” - közölte Eliásová. Elmondása szerint a modem berendezésekbe való befektetések rendkívül fontosak, hiszen ezzel növelik a betegellátás minőségét, melynek köszönhetően az elkerülhető halálozások száma is csökkenni fog. Az OECD felmérése szerint 10 szlovákiai beteg halálából legalább három elkerülhető lenne, ha megfelelően működne az egészségügy (TASR-feivétei)
