Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-15 / 162. szám
www.ujszo.com | 2019. július 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nem történt semmi A gyűlölködő bejegyzést nem is vitatták tartalmi szempontból Nem történt semmi. Az 1488-as szám a Kotleba kezében lévő csekken nem mutat összefüggést a náci szimbólumokkal. Az ismeretlen szerző bejegyzése csak látszólag kapcsolódott Mizíkhez, az LSNS parlamenti képviselőjéhez. Ezt mondják a szlovák bíróságok, és az emberek megkönnyebbülhetnek, hogy az ártatlanság vélelmének elve Szlovákiában olyan erős, hogy szinte senkit semmiért nem lehet elítélni. Főleg nem szélsőséges, rasszista és más megnyilvánulások miatt. Figyelemre méltó, hogy a Mizíknek tulajdonított bejegyzést nem is vitatták tartalmi szempontból. Nem foglalkoztak azzal, hogy a tartalom törvénysértő-e vagy csak az illetlenség határát lépte át, és úgy kell kezelnünk, mintha tíz sör után egy füstös, 5. osztályú kocsmában a gyűlölködő nyállal együtt ilyen fröccsen ki valakinek a száján. Azzal sem, hogy azt úja, a köztársasági elnök idegen elemeknek adott át kitüntetést, és hogy ezek zsidók, hiszen ezt maguk is elismerték, az a másik meg valamilyen züllött fesztivált szervez, a negyedik meg egy prágai kávéházi elvakult emberjogi aktivista és nem szereti a szlovákokat. No és a szlovákok soha nem szerették a zsidókat, mert koldusbotra juttatták őket. A gond az, hogy hasonló „bölcsességekkel” ma tele van az internet és a Facebook. És mások meggyőződését erősítik abban, hogy nyugodtan lehet így beszélni, gondolkodni. Sőt, végeredményben büntetlenül. Elég, ha sokkal kevésbé tisztességes, de annál hatékonyabb stratégiát alkalmazunk, amit a vádlott is használt: sikerült azt a látszatot keltenie, hogy ő valójában semmit nem út, még a számítógéppel sem tud dolgozni. A Lány seprűnyélen című cseh vígjátékban a Napóleon szobrának megrongálásával vádolt fiúk így védekeznek: „Valakik úgy álcázták magukat, hogy úgy nézzenek ki, mint mi.” Ami viccként működik egy komédiában, az hatásos a szlovák búóságon is. Hiszen tudjuk, itt bűncselekmény csak ritkán történik. Az ember nem is akarja elképzelni azt a nehéz bizonyítási eljárást, amikor a posztfaktuális, vagyis a tényeken túli kor hétmérfoldes léptekkel halad előre -hiszen ma már mindennapinak számít olyan kijelentéseket adni mások szájába, amiket nem mondtak, és ki lehet ragadni a szövegkörnyezetükből. Még Angela Merkel a 2015-ös menekültválság idején tett jól ismert kijelentése a „Megcsináljuk!” (Wú schaffen das!) sem a menekültek beengedéséről szólt, a szlovákoknak és a magyaroknak inkább köszönetét kellene mondaniuk a német kancellárnak. A technológia ma már lehetővé teszi az olyan animációt is, hogy az ember „live” mond olyan dolgokat, amiket soha nem mondott. Ezen sorok hójának laikusként elképzelése sincs, hogyan lehet jogilag felkészülni erre az új valóságra. Mindeneseúe azonban az a környezet, amely nem tud betiltani egy szélsőséges pártot, sem megbüntetni egy szélsőséges politikust, az azt éri el, hogy új rendet vezetnek be. Ha EZEK jutnának hatalomra, már nem kellene semmit bizonyítani, nekik az ítélethez elég egy macskakő a kézben vagy néhány élesebb szó. És ha kell, akkor mindig készek elbújni a társadalmi passzivitás és a felelőtlenség mögé, amikor a társadalom nem képes mobilizálni magát sem saját maga, sem pedig saját szabályainak megvédése érdekében. A szerző a TASR munkatársa Hogyan gondozd a magyarodat? SÁNTA SZILÁRD agyar kultúra tegnap, ma, holnap címmel tartott plenáris előadást Takaró Mihály úodalomtörténész a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban július 11-én, csütörtökön. Az egyre népszerűbb nyári egyetemet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezi. A szünidőben a pedagógusok továbbképzése azt a célt is szolgálja, hogy a résztvevő pedagógusok új módszerekkel ismerkedjenek meg, tapasztalatot cseréljenek, ötleteket, tippeket kapjanak, amelyeket a következő tanévben kipróbálhatnak. Néhány napja a hvg.hu írta meg, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv „hazafiasítását” arra a Takaró Mihályra bízták, akinek köszönhető a Nemzeti alaptanterv 2013-as korrekciója, amelynek következtében Wass Albert, Nyirő József, Szabó Dezső stb. az alaptanterv része lett, és akinek a botrányos és provokatív kijelentései - a Nyugat egy, Jds zsidó lapocska”, az embernek nehezen nevezhető Spiró György stb. —rendre borzolják a szakmai szervezetek és az olvasók kedélyeit. Nem sejthetjük, miért gondolták a szervezők, hogy a számos, kiváló magyarországi irodalomtörténész közül a szlovákiai magyar pedagógusok okítását éppen Takaró Mihályra bízzák. Megnéztük, mit gondol a meghívott irodalomtörténész a magyar kultúráról. Takaró szerint a magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot. Már-már irracionális, hogy ilyen kis lélekszámú nép fönnmaradt, már rég el kellett volna tűnnie - ezzel a fölvezetéssel alapozta meg az előadó azt a kérdést, mitől unikális a magyar. A megmaradás titka pedig az, hogy a magyarság számára a kultúra volt a legfontosabb kérdés. A tételmondat tehát úgy hangzik, a kultúra a magyarság megmaradásának legfontosabb záloga. Az óvónők és a pedagógusok felelőssége óriási, nem direkt módszerekkel, de jó példával nevelik magyarrá a gyereket, akit, ha magyar iskolába íratnak, minden körülmények között magyar marad. „Az ilyen ember számára a magyarság nem gúnya, hanem bőr” - ékelte hatásszünetek közé az előadó a következő üzenetet a nyári egyetem résztvevőinek. Takaró szerint a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás. Nem genetikai kérdés, mert ez a Kárpát-medencében lehetetlen vállalkozássá tenné a „ki a magyar?” meghatározását. Akinek szlovák, román, zsidó, német stb. felmenői vannak (Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós stb.), azért akar a magyar kultúrához tartozni, mert „a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más” - nyilatkoztatta ki Takaró. A szellemi lét nagyjainak magasztalásától a hallgatósághoz fordult az előadó, és a mindennapi cselekvés, az apró lépések fontosságát hangsúlyozta. Arra buzdított, hogy mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő. Egészen érthetetlen, hogy a hallgatóságból, még ekkor sem tiltakozott senki. Az előadás végén megtudtuk, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül a felvidéki magyarok vannak a legrosszabb állapotban, mivel legkönnyebben adják fel magyarságukat. Végezetül Takaró pedagógiai hitvallását is megosztotta a közönséggel. Az irodalomoktatást - saját bevallás szerint - szándékosan egyszerűsítette: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. Példát is hozott arra, mit ért romboláson. Esterházy Péter így gondozd a magyarodat című szövegéből idézett. Ebből a játékos úásból önkényesen tépett ki olyan szöveghelyeket Takaró, amelyekre szüksége volt az ideológia aládúcolásához és a következtetéshez (még az Örkény-mottót is Esterházynak tulajdonította): Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani. Aggasztó, ha úodalomtörténészként a szövegértelmezésről így gondolkodik, és nem látja az Esterházy-szöveg sokféle olvasási lehetőségét. A szövegek ideológiai alapú szelektálása, és a centrumban képzett, rögzített jelentés, értelmezés forgalmazása a szándékkal ellentétben nem erősíti, hanem gyengíti a kultúrát. Ezek a záró gondolatok azt is előrevetítették, mivel jár majd a Nemzeti alaptanterv hazafiasítása. Miért mondta fel Trump az iráni atomalkut? Mert Obama! Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag csak azért mondta fel az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást, mert azt hivatali elődje, Barack Obama írta alá az Egyesült Államok részéről Washington. Ez derül ki azokból a kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai távúatokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak. Sú Kim Darroch, aki a botrány egy héttel ezelőtti kúobbanása után lemondott nagyköveti posztjáról, az elmúlt hónapokban igen lesújtó értékeléseket tartalmazó tájékoztatókat küldött Londonnak Donald Trump amerikai elnökről és a Fehér Házról, és e táviratok közül többet valaki eljuttatott a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit laphoz. Darroch a lap által először egy hete közzétett távúatcsomagban egyebek mellett azt írta, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház „egyedülálló mértékben működésképtelenné vált” és valószínűtlen, hogy a Trumpkormányzat a jelenleginél valaha is „számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, diplomáciailag kevésbé kétbalkezes” lesz. A Mail on Sunday által vasárnap közzétett újabb bizalmas távúatköteg egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az úáni nukleáris egyezmény felmondása „diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet a Trumpkormányzat „láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. Darroch jelentése szerint az amerikai kormány a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy „másnap mi lesz”, és arra sem készültek tervek, hogy az Egyesült Államok az ügyben egyáltalán érintkezésbe lépjen partnereivel és szövetségeseivel. A távúatokból kitűnik az is, hogy semmi hatása nem volt Trump döntésére Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról. Donald Trump már az első kiszivárogtatott távúatcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak”, „felfuvalkodott bolondnak” nevezte Twitter-bej egy zéseiben a washingtoni brit nagykövetet. Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi brit külügyminiszter azonban egyaránt elismerő szavakkal méltatta Sú Kim Darroch munkásságát. Hunt - alig burkoltan visszautasítva az amerikai elnök búálatát - hangsúlyozta, hogy valahányszor Washingtonban járt, mindig megragadta Sú Kim Darroch professzionalizmusa és intellektusa. A súlyos diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított. Neil Basu főparancsnok-helyettes utalt arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői -köztük Jeremy Hunt és Boris Johnson - egyaránt élesen bírálták. Basu a felzúdulásra reagálva külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrség nem akarja megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek. (MTI) Minaret a Honoaan. az installáció a nyílt társadalom es a szolidaritás jelképe. MÁRIUS KOPCSAY
