Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-15 / 162. szám

KÜLFÖLD 2019. július 15.1 www.ujszo.com röviden Civil aktivista a rendezett brexitért Szabad a tankhajó legénysége Gibraltér/London. A gibraltári hatóságok óvadék ellenében szabadon engedték péntek este a múlt hét óta feltartóztatott iráni tankhajó legénységét, a kapi­tányt és három tisztet - közölték hivatalosan. A Spanyolország déli csücskénél fekvő Gibraltár brit terület hatóságai átvizsgál­tak és lefoglaltak egy tankhajót, a panamai zászló alatt közleke­dő, Szingapúrban bejegyzett Grace 1-et, amellyel kapcsolat­ban azt gyanítják, hogy nyers­olajat szállított volna Szíriába, a Damaszkusz ellen az Egyesült Államok kérésére bevezetett európai uniós szankciók ellené­re. Áz iráni külügyminisztérium emiatt bekérette a teheráni brit nagykövetet, és tiltakozott a ha­jó lefoglalása ellen, kalózko­dásnak minősítette. (MTI) Első tűzijáték a merénylet óta Párizs. Először rendeztek a francia nemzeti ünnep alkalmá­ból tűzijátékot a dél­franciaországi Nizzában a há­rom évvel ezelőtti, 86 halálos áldozattal járó teherautós me­rénylet óta - jelentette be a város vezetése. A tűzijátékot a ten­gerparti sétánnyal szembeni egyik hajóról lőtték fel, de az áldozatok hozzátartozóit képvi­selő egyesületek kérésére nem tegnap este, a nemzeti ünnepen, a terrortámadás évfordulóján, hanem annak előestéjén, szom­bat este. A fényjáték tematikája az újjászületés és a visszatérés az életbe, amelyet „reményteli zene” kísért - közölte Nizza ön­­kormányzata. (MTI) Tálib lázadók szállodára támadtak Kala-Nau. Legalább 11 ember meghalt, sokan megsebesültek, amikor tálib felkelők megtá­madtak egy szállodát szombaton az északnyugat-afganisztáni Bádgesz tartomány Kala-Nau székhelyén - jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A táma­dás nem sokkal délután három­negyed egy előtt kezdődött, amikor a radikális iszlamisták több tagja behatolt az épületbe, és válogatás nélkül lőni kezdett. 3 támadó és 8 rendőr meghalt, 2 támadót őrizetbe vettek. (MTI) Képtelenek a kompromisszumra London. Theresa May távozó brit miniszterelnök pénteken közölte: Nagy-Britannia azért sem tudott kilépni a brexit március végi ere­deti határnapján az EU-ból, mert egyes képviselők kompro­misszumképtelenek, és ennek mértékét ő is alábecsülte. A BBC televíziónak adott inteijúban May a felelősségét firtató kér­désre kijelentette: egyesektől azt hallja, túl mereven ragaszkodott az általa meghúzott, átléphetet­­lennek minősített határvonalak­hoz, mások szerint túl sokat en­gedett, „márpedig a kettő egy­szerre nem lehet igaz”. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London. Bírósági úton akadályozná meg a parlamenti beleszólás nélküli rendezetlen kilépést egy civil aktivista. Bírósági úton akadályozná meg egy ismert civil aktivista, hogy a kö­vetkező brit miniszterelnök a parla­ment beleszólása nélkül, rendezet­len módon léptethesse ki Nagy- Britanniát az Európai Unióból. Gina Miller, a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője a Sky News brit hírtelevízió tegnapi politikai magazinműsorában kije­lentette, ilyen megoldás hatalmi visszaéléssel érne fel. Hozzátette: célja a brit alkotmányosság központi elemének, a parlament szuverenitá­sának megvédése. Cáfolta, hogy politikai meggon­dolások vezérelnék, kezdeménye­zése nem a brexitfolyamat kimene­telének megváltoztatására irányul, hanem arra, hogy a parlamentnek beleszólása legyen a kilépés mi­kéntjébe. Gina Miller megbízásából az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya levélben szólította fel Boris Johnson volt külügyminisztert - aki a felmérések eredményei és a fogadóirodák ki­írásai alapján a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és így a minisz­terelnöki posztért folyó versengés favoritja -, hogy ha ő lesz a követ­kező miniszterelnök, ne kezdemé­nyezze II. Erzsébet királynőnél a parlament munkájának felfüggesz­tését a megállapodás nélküli brexi­­tér. Ha mégis erre készül, akkor hét nappal előtte küldjön erről értesí­tést a cég megbízójának, vagyis Gi­na Millernek. Dominic Raab volt brexitügyi mi­niszter, a Konzervatív Párt kemény­vonalas brexittáborának egyik pro­minens képviselője vetette fel nem­rég, hogy a párt éléről és a minisz­terelnöki tisztségből tíz nap múlva távozó Theresa May utódjának akár a jelenlegi parlamenti ülésszak le­zárásával is meg kell akadályoznia, hogy a parlament valamilyen mó­don elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból. Raab érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert a londoni alsó­ház már eddig is tett kísérleteket ar­ra, hogy kivegye a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását. Az alsóházban nincsenek több­ségben a megállapodás nélküli brexit hívei, és a Konzervatív Párt több ve­zető képviselője is — köztük Philip Hammond pénzügyminiszter - je­lezte, hogy a parlament közbelép, ha a következő miniszterelnök rende­zetlen kilépésre törekedne. Boris Johnson, aki Jeremy Hunt jelenlegi brit külügyminiszterrel verseng a pártvezetői és a kormány­fői tisztségért, az eddigi kampány­rendezvényeken nem volt hajlandó egyértelműen kizárni, hogy kész lenne a parlamenti ülésszak lezárá­sát kezdeményezni az uralkodónál, hogy a képviselők ne akadályozhas­sák meg a megállapodás nélküli ki­lépést az EU-ból. Johnson a kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy- Britannia a brexit október 31-i ha­tárnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott brexit-megállapodás, akár nem. Kínai kereskedők ellen tiltakoztak hongkongiak (TASR/AP-felvétel) összecsaptak a rendőrökkel szombaton a Kínához közeli Sheung Shui városában tüntető hongkongiak, akik a kínai kereskedők jelenléte elleni tiltakozásul vonultak utcára. Sheung Shui. A kínai Sencsen vá­rosától nem messze fekvő települé­sen tartott megmozdulások békésen kezdődtek, később azonban össze­csapásokba torkollottak. Egyes tilta­kozók esernyőkkel és védősisakok­kal dobálták meg a rendőröket, akik erre gumibotokat és paprikaspray-t vetettek be ellenük. A tüntetők azoknak a kínai ke­reskedőknek a jelenléte ellen tilta­koztak, akik rendszeresen tesznek rövid utazásokat Hongkongba, hogy az ott megvásárolt javakon Kínában adjanak túl. A tiltakozók Kína hivatalos nyelvén, a mandarin kínai nyelven szólították fel a kínai kereskedőket a távozásra. Egyes hongkongiak szerint a kereskedők nem fizetnek adót, és „felhígítják” Sheung Shui identitását, jelenlétük Esernyővel gumibotok ellen növeli az inflációt és feltornázza az ingatlanárakat. A hongkongi rendőrség felszólí­totta a tüntetőket, hogy tartózkodja­nak az erőszaktól. A tiltakozók nagy része helyi idő szerint este fél 9 körül elvonult, miközben rohamrendőrök fésülték át a várost. A tüntetés a Hongkongot több mint egy hónapja megrázó tiltakozássoro­zat része. Hongkongban eddig szá­mos, időnként erőszakossá váló tün­tetést tartottak a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen. Ej avaslat lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazga­tási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Taj­vannak - adhasson ki gyanúsította­kat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői at­tól tartottak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a po­litikai menekültek ellen használna fel, mivel visszamenőleg is kérelmezhet­né a kiadatást már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát. A törvénytervezet elleni tüntetések az elmúlt hónapban többször is mil­liós tömeget vonzottak, melyek a be­advány teljes visszavonása mellett már Carrie Lam hongkongi kor­mányzó lemondását is követelték. Július elsején, miközben Hongkong éppen annak az évfordulóját ünne­pelte, hogy 1997-ben ugyanezen a napon a brit gyarmati fennhatóság alól visszakerült Kínához, a tüntetők egy csoportja betört a kormányzati épü­letkomplexumba, és megrongálta az üléstermet. A demonstrálok közül sokan Pe­king egyre növekvő befolyását, ezzel párhuzamosan Hongkong demokra­tikus jellegének további csorbítását látták a törvénytervezetben. Lám vé­gül a törvényhozás keddi ülésén el­vetette a tervezet további tárgyalásá­nak lehetőségét. Menedékkérők önkéntes befogadása a megoldás Európai vezetők a párizsi díszszemlén Berlin. A „segíteni készek szövet­ségének” létrehozásával a Földközi­tengeren keresztül érkező menedék­kérők önkéntes elosztását és befoga­dását szorgalmazza Heiko Maas né­met külügyminiszter - derült ki abból az interjúból, amely a Madsack mé­diacsoport lapjaiban jelent meg. A szociáldemokrata politikus a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) köthető lapcsoportnak adott nyilat­kozatában Maas szerint Németor­szágnak kell a kezdeményezés élére állnia. „Tovább kell lépnünk azokkal a tagállamokkal, amelyek készek menedékkérőket befogadni, és a töb­bi tagállam is bármikor csatlakozhat” - tudatta a német külügyminiszter, aki szerint az önként jelentkező országok között viszont kötelező elosztási me­chanizmusra van szükség. „A mi ajánlatunk áll: Németország kész jelentős hozzájárulást tenni, és garantálja, hogy a kimentettek jelen­tős részét átveszi” - hangsúlyozta Heiko Maas. A szociáldemokrata külügyminiszter úgy gondolja, elfo­gadhatatlan az, hogy minden egyes érkező hajónál alkudozás kezdődik „emberéletekről”. „Megengedhetet­len, hogy a földközi-tengeri életmen­tés továbbra is azon a vitán bukjon el, hogy a kimentett embereket hogyan osztják szét” - szögezte le Maas, aki szerint sem a mentők, sem a kimen­tettek nem tudják kivárni, hogy az utolsó uniós tagállam is beleegyez­zen abba, átvesz menedékkérőket. A szociáldemokrata politikus bízik abban, hogy az önkéntes befogadás terén a következő hetekben lesz dön­tő előrelépés. A Madsack csoporthoz tartozó Leipziger Volszeitung című lipcsei lap azt úja, hogy a belügymi­nisztérium parlamenti államtitkára, a konzervatív, bajor Keresztényszoci­ális Unióhoz (CSU) tartozó Stephan Mayer szerint Maas elképzelése nem ellentétes a minisztérium álláspont­jával. „Mi azt akarjuk, hogy véget ér­jen ez a méltatlan színjáték a Földközi-tengeren, és élére állunk azoknak, akik készek ebben részt venni”—magyarázta. - (MTI) Párizs. Európai vezetők rész­vételével tartották meg tegnap a katonai díszszemlét Párizsban a francia nemzeti ünnepen, a Bas­tille 1789-es ostromának tiszte­letére. A katonai parádé az európai katonai együttműködés jegyében zajlott. Az európai katonai kezdemé­nyezés Emmanuel Macron fran­cia elnöktől indult, célja a rend­kívüli hadi helyzetek, humanitá­rius válságok kezelése. Tíz ország, közte Franciaor­szág és Németország is részt vett benne, katonáik tegnap ott voltak a francia főváros sugárút) án, a Champs-Elysées-n. A résztvevők között menetelt a francia-német dandár 500 kato­nája, de még az Európai Unió ki­képzési küldetéséből Maliból visszatért spanyol kontingens is. Több mint négyezer katona, 196 páncélozott jármű és 237 lo­vas katona vonult el a nagyszámú nézősereg előtt. Az égen pedig 69 repülőgép és 39 helikopter zúgott el a francia főváros légterében. Az ünnepen Emmanuel Mac­ron francia elnökhöz csatlakozott Belgium, Észtország, Finnor­szág, Hollandia, Portugália ál­lamfője, Angela Merkel német kormányfő. Theresa May brit mi­niszterelnököt kormánya kabi­netirodájának vezetője, David Lidington képviselte. Jelen volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője is. Az ünnepélyes hangulatot csu­pán az törte meg, hogy amikor Emmanuel Macron a katonai pa­rádé előtt gépkocsiján elhajtatott a Champs-Élysées-n, útján han­gos hurrogással követte az úttest mentén felsorakozott 20-30 sár­­gamellényes. Egyesek mozgalmuk jelképe­ként sárga léggömböket eresztet­tek a levegőbe - számolt be a France 2 közszolgálati televízió. (MTI/dpa/AFP/TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom