Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-12 / 160. szám

KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2019. július 12 3 További pengeváltás Iránnal Az amerikai és a brit védelmi tárca szerint iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brittankert RÖVIDEN Kim Dzsong Un már államfő is A tengeren exportált olaj 20%-a halad át naponta a Perzsa-öblön (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öböl­­ben - mondta Bill Urban szá­zados, az USA Közópső Pa­rancsnoksága szóvivője. Meg­alapozatlan vádnak nevezte az iráni külügyminiszter a brit védelmi tárca arról szóló köz­leményót, miszerint iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert. A brit védelmi minisztérium teg­napi közleménye megerősítette, hogy incidens történt, amelyet szin­tén nemzetközi jogba ütközőnek ne­vezett. A közlemény felszólítja az iráni hatóságokat, tegyenek meg mindent a feszültség csökkentésé­nek érdekében. Az iráni Forradalmi Gárda a Fars félhivatalos iráni hír­­ügynökségen keresztül elutasította a vádakat, hangsúlyozva, az elmúlt 24 órában nem kerültek összeütközésbe idegen hajóval. A gárda közölte, amennyiben kapott volna parancsot bármilyen hajó lefoglalására, azon­nal teljesítette volna. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette, a brit és az amerikai ál­lítások csupán feszültséget szítanak. A Fox televízió mellett a CNN hír­televízió is jelentette, hogy a Per­­zsa(Arab)-öbölben a Hormuzi­­szoros közelében öt — más értesülé­sek szerint három - iráni őrhajó, amely feltételezhetően az iráni For­radalmi Gárdához tartozott, meg­próbált elfogni egy brit olajszállító teherhajót - konkrétan a BP londoni központú olajvállalat tulajdonában lévő, British Heritage nevű tanker­­hajóját. A tanker éppen a Hormuzi­­szoroshoz közelített, amikor az irá­niak irányváltásra és megállásra szólították fel. A brit királyi tenge­részet egyik fregattja, a Montrose kí­sérte a tankert, és azonnal távozásra szólította fel az iráni őmaszádokat, amelyek távoztak is. A CNN érte­sülései szerint az incidenst kamerá­val rögzítette a légtérben köröző amerikai repülőgép is, de a képso­rokat nem tárták a nyilvánosság elé. Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának vezetője közölte: Washington már folytatja a megbe­széléseket a szövetségeseivel annak egyeztetésére, hogy összeállhat-e a koalíció, és ha igen, hány ország részvételével, annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás szabad­ságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban. A tengeren exportált olaj mintegy 20%-a halad át naponta a Hormuzi-szoroson. Haszan Róhani iráni elnök még az incidens előtt figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy követ­kezményei lesznek a Szíriába tartó és nyersolajat szállító iráni tanker múlt héten végrehajtott feltartóztatásának Gibraltárnál. „Kimondom, hogy a britek keltik a bizonytálanságot, és majd később megtapasztalják ennek a következményeit” - fogalmazott az iráni elnök a kormányülésen. Szer­­gej Rjabkov orosz külügyminiszter­helyettes aggodalmát fejezte ki az in­cidens miatt, és az USA-t vádolta az­zal, hogy szándékosan indulatokat szít. „Egyre nehezebb megjósolni, mi történhet a jövőben”- mondta. Sorra kifarolnak Európa leendő vezetője mögül Sem a zöld, sem a radikális baloldali európai parlamenti (EP) frakció nem támogatja a jövő heti szavazáson Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére. Brüsszel. A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy egyeztetést folytatott az európai uniós tagorszá­gok vezetői által előző héten Jean- Claude Juncker utódjául jelölt poli­tikussal. Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke kiábrándí­tónak nevezte von der Leyen nyi­latkozatait, amelyek nem tartalmaz­nak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem te­rén, és arról számolt be, hogy ezért ellene fognak szavazni. „Az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság és a közös értékek őrzőjének kell lennie. Ursula von der Leyen vi­szont kitért a kérdéseink elől” - emelte ki. Philippe Lamberts, a má­sik társelnök elsősorban az ambici­­ózusabb éghajlat-politikát kérte számon, és azon véleményének adott hangot, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti. Később a radikális baloldali frak­ció (GUE-NGL) is bejelentette, hogy nem fogják támogatni a német vé­delmi miniszter jelöltségét. Mint rá­mutattak, a brüsszeli testület veze­tőjének kiválasztásához „valódi de­mokratikus eljárás” lenne szükséges. Martin Schirdewan elnök hangsú­lyozta, hogy nem tartják kielégítő­nek von der Leyen terveit, ezek nem orvosolnák az EU „krónikus problé­máit” sem a klímaváltozás, sem a tár­sadalmi igazságosság, sem az embe­ri jogok, sem a szegénység és az egyenlőtlenség felszámolása terén. Von der Ley ennek a jóváhagyás­hoz legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elmé­letileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de szá­mos képviselő, főként a szociálde­mokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem fogja áldását adni az utol­só pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elem­ző szerint szoros eredmény várható. Egyesek azt is elképzelhetőnek tart­ják, hogy végül szeptemberre ha­lasztják az egyébként jövő keddre tervezett szavazást. Ursula von der Leyen háttéralkuk során történt jelölése (e téren élenjárt Macron francia elnök) a hatalomról szól. Hiába gondolták sokan, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje alkalmatlan a posztra, a tanács és a tagállamok vezetői azért ragadták magukhoz a jelöltek kine­vezését, mert alapvetően mást gon­dolnak a bizottság szerepéről, mint amit az európai választók egy része. Az Európai Bizottság a miniszterel­nökök szemében kvázi adminisztra­tív testület, egy hivatal, amelynek végrehajtó és nem politikai szerepe van. Ebből a szempontból pedig számukra érthető is, hogy a végre­hajtó szerv vezetőjét ők nevezik ki, hiszen minisztereket sem úgy vá­lasztanak a kormányok, hogy meg­nézik, a győztes pártból ki kampá­nyolt a belügyi posztra. (MTI, ú) Tegnap, a mészárlás 24. évfordulóján újabb 33 srebrenicai áldozatot temet­tek el. A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a boszniai háború egy részében az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim (bosnyák) la­kossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában el­foglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók nem tanúsítottak ellenállást. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők né­hány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. (TASR/AP) Caputová finoman bírált Budapest. Az uniós integrációt méltatta Budapesten Zuzana Ca­putová szlovák köztársasági elnök. „Gyakran olyan országcsoportként tekintenek ránk, visegrádiakra, amely inkább blokkol ügyeket, ahelyett, hogy konstruktívan, a szükséges megoldásokkal állna elő. Ez a hozzáállás eredményezte szá­munkra, hogy nem lesz a régiónak képviselője az Európai Unió veze­tésében. Ez először fordul elő a csatlakozásunk óta” - fogalmazott. Ez éles ellentétben áll Orbán Viktor hozzáállásával. Teljesen egyér­telmű utalás volt Orbán politikájára az is, amikor megjegyezte: Szlová­kia elsősorban az uniós integráció miatt vált sikeressé és nem azért, mert Brüsszelt kritizálja, gyengíte­ni próbálná az EU-t, vagy hatáskö­röket szeretne visszavenni. Beszé­de végére jutott még egy fricska a Göncz Árpádot megtagadó magyar kormányfőnek. Caputová arról be­szélt, hogy annak a Göncz Árpád­nak az emléke előtt rója le kegye­letét délután, aki „a szabadság és a demokrácia értékeinek megtestesí­tője volt. Meggyőződésem, hogy pont azok az értékek, amiket ő kép­viselt, jelentik a garanciát állama­ink szabad és sikeres fejlődésére a közös európai projektben”. Partnere, Áder János inkább a közös pontokra koncentrált, mint mondta, a megbeszéléseken egyet­értettek abban, hogy az emberiség a klímavédelem területén az utolsó órában van. A migráció kérdésében is egyetértettek abban, hogy Euró­pa külső határait meg kell védeni, a kötelező kvóta pedig helytelen, nem támogatható, mindketten úgy vélték, a migráció ügyében a pre­venció a legfontosabb, vagyis az, ha megelőzik a migráció kialakulásá­nak okait. (kósa) Phenjan. Az észak-koreai tör­vényhozás, a legfelsőbb népi gyűlés az alkotmány módosítá­sával névleges államfővé nevezte ki Kim Dzsong Unt, az ázsiai or­szág vezetőjét - számolt be a Naenara állami propaganda hon­lap. A Naenara az új alkotmány teljes szövegét elérhetővé tette felületén. A dokumentum szerint az államügyi bizottság elnöke a legfelsőbb vezető, és hivatalosan ő képviseli Eszak-Koreát. A tisztséget jelenleg Kim Dzsong Un viseli. Az alkotmány koráb­ban annyit rögzített, hogy az ál­lamügyi bizottság elnöke a leg­felsőbb vezető. A névleges ál­lamfő a legfelsőbb népi gyűlés elnökségének vezetője volt. (MTI) Heves összecsapás a szíriai Hamában Damaszkusz. Csaknem ötve­­nen meghaltak a kormányerők és az ellenzéki fegyveres cso­portok közti összecsapásokban a szíriai Hama tartomány északi részén kiújult harcokban - kö­zölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A szíriai polgárháború esemé­nyeiről 2011 óta rendszeresen beszámoló OSDH szerint a kor­mányerők és a velük szövetsé­ges orosz csapatok ágyúzzák és légi úton támadják a területet. A 2011 -ben kezdődött szíriai konfliktusban több mint 370 ezren haltak meg és milliók vál­tak földönfutóvá. (MTI) Autóba rejtett pokolgép robbant Damaszkusz. Autóba rejtett po­kolgép robbant a Törökország által támogatott felkelők ellen­őrizte észak-szíriai Affínban, 11 ember meghalt, legalább 30-an megsebesültek. A török határhoz közeli, főleg kurdok lakta Affin az Ankara által támogatott lázadó milíciák ellenőrzése alatt áll, amelyek 2018 januárjában - az Eufráteszi Pajzs és az Olajág hadműveletek keretében - űzték el a Törökország által terrorszer­­vezetnek minősített Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveres szervezetet. Szíria Törökország­gal határos területének egy részét a török hadsereg ellenőrzi. (MTI) Szabad kezet kap a német elhérítés Berlin. Az Identitárius Mozga­lom szélsőjobboldali szervezet, és így a hírszerzés rendelkezé­sére álló összes eszköz felhasz­nálható a szervezet németorszá­gi tagjainak megfigyelésére - döntött egyéves vizsgálat ered­ményeként a német belső elhá­rítás, a Szövetségi Alkotmány­védelmi Hivatal (BfV). A német elhárítás azt állapította meg, hogy az Identitárius Mozgalom törekvései arra irányulnak, hogy a nem európai származású em­bereket megfosszák a demokra­tikus társadalmi részvétel lehe­tőségétől, és diszkriminálják őket, amivel megsértik emberi méltóságukat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom