Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-11 / 159. szám

8 KULTÚRA 2019. július 11. I www.ujszo.com Egy művész élete bőröndbe rejtve Arnold Peter Weisz-Kubíncan Amerikából hazatért munkáit mutatja be a Szlovák Nemzeti Galéria kiállítása HERNÁDI HENRIETT Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galériában november 10-óig látható a Művész súlyos poggyásza című kiállítás, mely Arnold Peter Weisz-Kubínian, a két világháború közötti szlovák modern képzőművé­szet kevésbé ismert és ritkán kiállított alakjának élettörté­netét mutatja be a művész azon művei révén, melyek eddig amerikai magángyűj­teményben voltak, s ajándé­kozással most kerültek vissza Szlovákiába. A pozsonyi tárlat megvalósulása az Egyesült Államokban élő Katharine Curtisnek és családjának köszönhe­tő. Az ő tulajdonukban volt a festő hagyatékának jelentős része, ame­lyet két év szervezőmunka után most visszajuttattak Szlovákiába. Ezek a műalkotások Curtis édesanyja, Zor­­ka Kahan-Ring által menekültek meg, aki a második világháború utolsó éveiben - a festő deportálásá­ig - együtt élt Weisz-Kubíncannal. A kiállítás két kurátora, Lucia G. Stach és Alexandra Homol’ová egybefüzte a tárlat koncepcióját a festő rendkívüli történetének bemu­tatásával - ez utóbbi adja a kiállítás magvát. Egyszerre igyekeznek pre­zentálni a művészt és műveit, vala­mint a korszakot, amelyben alkotott, a közönség elé tárva azokat a fest­ményeket, rajzokat, vázlatokat és grafikákat, amelyek egy kíméletlen és zavaros korban egy bőröndbe rejtve jutottak el az Egyesült Álla­mokba. Arnold Peter Weisz-Kubíncan életéről máig keveset tudunk. Meg kell említeni, hogy 2016-ban Kiss- Szemán Zsófia kurátor hosszú és alapos művészettörténeti kutatásá­nak eredményeként született meg a Pozsonyi Városi Galériában az Elhunyt Valentina Cortese Los Angolos. Kilencvenhat évesen tegnap elhunyt Valentina Cortese olasz filmcsillag, aki a Francois Truffaut Amerikai éj­szaka című filmjében nyújtott alakításáért Oscar-jelölést kapott. Az Amerikai éjszakában Cor­tese alkoholista dívát játszott, aki fölött elszállt az idő. 1948-ban Carlo Ponti Nyomorultak című kétrészes filmjében is nagy sikert aratott. Alakítását annak idején a The New YorkTimes is dicsérte. Hollywoodban szerepet kapott Orson Welles Black Magic című filmjében, majd a Tolvajok or­szágúba című film noir-ban. Olaszországba visszatérve Humphrey Bogart és Ava Gard­ner társaságában forgatta a Me­zítlábas grófilő című filmet. Sze­repelt Antonioni A barátnők című drámájában és Terry Gilliam 1988-ban forgatott, Münchausen báró kalandjai című filmjében is. Franco Zeffirellivel a Napfivér, Holdnővér és A Názáreti Jézus című filmekben is forgatott. 1980-ban Az idő szorításában című amerikai produkcióban Paul Newman és William Hol­den volt a partnere. (MTI, k) Identitáskeresés című kiállítás, mely minden addiginál gazdagabb bete­kintést nyújtott Weisz-Kubíncan életébe és életművébe. A kiállítás­hoz akkor monográfia is megjelent. A Szlovák Nemzeti Galéria jelenle­gi kiállítása azért is kiemelkedő, mert a bőröndből kiállított, úgymond, „kiszórt” anyaggal és a hozzá kap­csolt munkákkal teljesebb képet for­mál a művészről. Weisz-Kubíncan 1898-ban, a po­roszországi Uschban született, egy zsidó család harmadik gyermeke­ként. Később Alsókubinba költöz­tek, a város a későbbiekben is fontos szerepet töltött be az életében, ezért vette fel a Kubíncan nevet. 1913 és 1917 között Budapesten szobrásza­­tot tanult, majd tanulmányait Ber­linben fejezte be. Itt ismerkedett meg a német expresszionizmussal, amely MOZIJEGY Ezek a játékok nem fáradnak el Igazából minden adott lenne ahhoz, hogy a Toy Story 4 mindössze egy bőrlehúzás legyen arról a szériáról, amely annyira jól indult 1995-ben, és amely, úgy tűnt, csodásán vég­ződik a harmadik résszel 2010-ben. Merthogy a Toy Story 3-ban elbú­csúztunk a játékok gazdáitól, An­­dytől, aki belépett a felnőtt életébe, főiskolára ment, így nehéz volt el­képzelni, hogyan lehet innen foly­tatni. És hát az is kérdés volt, hogy érdemes-e folytatni egy remekül si­került epizód után a Pixar szériáját. A negyedik rész azonban elég egyértelmű választ ad erre: persze, hogy érdemes volt! Egy pillanatig sem érezni, hogy döcögős lenne a történet, vagy hogy ne volnának maguktól értetődőek a fordulatok, a poénok és a tanulságok. A helyzet persze hasonló, csak most Andy he­lyett Bonnie a játékok gazdája, aki­nek már nem Woody a kedvence, hanem egy általa összetákolt játék. Innen indulunk, és oda lyukadunk ki, hogy mit jelent tartozni valaki­hez, mit jelent elszakadni a másik­tól, megismerkedni a világ rejtel­Arnold Peter Weisz-Kubínőan Ön­arcképe 1927-ből meivel és kihívásaival. Hiszen a Toy Story továbbra is ilyen fontos kér­désekről szól, és egyebek között pont ezért nagyszerű. Igaz, a harmadik epizód is hasonló témát járt körül, de a Pixar még mindig képes arra, hogy okosan, humorosan beszéljen valóban rele­váns témákról, amelyek még a fel­nőttek szemébe is könnyeket csal­nak. Lehet, hogy ma már nem olyan nagy szám, hogy parádés számító­­gépes technikával készül egy mese, befolyással volt későbbi stílusára, és hatására építette fel magában azt a művészt, akit ma ismerhetünk. Élete bizonyos szakaszát Turócszentmár­­tonban töltötte. A zsidóellenes tör­vények bevezetése és a deportálások idején bujdosni kényszerült, ekkor Zorka Kahan-Ringgel volt szoros kapcsolatban. Mielőtt elfogták és koncentrációs táborba hurcolták volna, az ebben az időszakban ké­szült képeit egy bőröndbe rejtve Zorkára bízta. Weisz-Kubíncan nem élte túl a háborút, Zorka viszont az Egyesült Államokba emigrált, és magával vitte a bőröndöt annak tar­talmával együtt. A Művész súlyos poggyásza című kiállítás öt, egymásba kapcsolódó fő témára épül, olyan kivételes, koráb­ban nem látott alkotásokat is felvo­nultatva, amelyek újabb ajtót nyit­mint amilyen 1995-ben volt fa Toy Story volt ugyanis az első animációs film, amely elejétől a végéig számí­tógépes technikával készült), vi­szont most már nem is ez az igazán fontos, hanem hogy ezek a játékok közel huszonöt év után is képesek megnevettetni és elgondolkodtatni minket. Mert akármilyen erősen is gondolkodom, nehezen jut eszembe olyan film az elmúlt hónapokból, amely ennyire jól járta körül például a kötődés és az elválás témáját. nak a két világháború közti, az exp­­resszionizmus jegyében felfedezhe­tő Európára. Az első témakör Weisz-Kubíncan önarcképeit mutatja be. A saját vo­násait megörökítő festményeken, grafikákon és vázlatokon jól megfi­gyelhető, miként látta a művész sa­ját magát, kontrasztban azzal a - ki­állításon szintén látható - portréval, amelyet barátja festett róla. A második tematika az identitását folyamatosan változtató és kereső művészt ragadja meg; e kör szintén összehasonlítja képeit a korszak szlovák művészeinek munkáival. A harmadik terem Weisz- Kubíncannak az otthoni táj iránti szeretetét, hűségét mutatja be. Nagy­számú festményt és rajzott hagyott hátra Turócszentmártonról és vidé­kéről, ahová közeli barátja, a szintén festő Milos Alexander Bazovsky ja­vaslatára költözött. A kiállításon ezért Weisz-Kubíncan most vissza­származott munkái mellett az Árvái Galériában található tájfestményei, valamint Bazovsky azonos témájú művei is helyet kaptak. A negyedik témakör az ember, természet és állat kapcsolatát vizs­gáló munkákat mutat be. A legutolsó tematikai blokk a művész misztika felé fordulásával foglalkozik. Weisz-Kubíncan sajá­tos látásmóddal örökítette meg a ha­lált, amely művészetében egyfelől az elkeseredés, a nyomor és a bánat ki­fejezője, másfelől a misztikus meg­tapasztalása felé vezet el. Kiegészítő, hatodik témaként a galéria emléket állít a New York-i Old Chapelben 1961-ben bemuta­tott, a művész alkotásaiból összeál­lított kiállításnak. Ezt a jelen pozso­nyi mustra részeként próbálták mi­nél pontosabban rekonstruálni a ki­állítóhelyként szolgáló katedrális megidézésével, és azzal, hogy az al­kotásokat ugyanabban a formában teszik láthatóvá, ahogyan 1961-ben is megtekinthetők voltak. Régen véget ért már az az időszak, amikor a Toy Storyt el lehetett annyival intézni, hogy „ez csupán egy animációs film, semmi több”. Illetve: lehet, hogy csupán egy ani­mációs film, ám a Toy Story 4-nél jelenleg akkor sincs jobb családi film a moziban. Gera Márton Toy Story 4. Amerikai animációs film, 2019,100 perc. Rendezte: Josh Cooley. A Toy Story továbbra is olyan fontos kérdésekről szól, hogy mit jelent tartozni valakihez, mit jelent elszakadni a má­siktól, mit jelent megismerkedni a világ rejtelmeivel és kihívásaival (Fotó: Fórum Hungary) A bőröndből származó munkák jól elkülönített panelokon, alagutban, táblákon láthatók a tárlaton (Fotók: TAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom