Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-11 / 159. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. július 11. 7 Hobbinácik és hoaxok A törvények elég szigorúak, az alkalmazásukkal van probléma HEGEDŰS NORBERT Az a baj azzal, ha az ember folyamatosan hazugságokat terjeszt, hogy egy idő után el is hiszi őket. De a Legfelsőbb Bíróság szerint ez rendben is van. Nem először fordul elő a Kotlebapárti zsenikkel, hogy véletlenül terjesztenek ostobaságokat a közösségi hálón. Az ellenben nagyon is gyakori - sőt, természetes viselkedésnek is tekinthető -, amikor szándékosan terjesztenek gyűlölet- és félelemkeltő tévhiteket. Az alternatív tények, a „fake news” és bothadseregek korában ezen persze nem is lepődünk meg. A legtöbb ember érzelmek alapján politizál, a legősibb emberi érzelem pedig a félelem - ebből kiindulva pontosan el tudjuk képzelni, hogyan is néz ki egy, a Mi Szlovákiánk Néppártnak dedikált rajongói oldal (nem hivatalos, azt ugyanis tűzzel-vassal irtja a Facebook). Migránsozó, zsidózó, sorosozó hoaxok váltják egymást az elvárásoknak megfelelően, lenyomozhatatlan forrásból, zéró bizonyítékkal alátámasztva. Néha azonban egy ilyen szemétdomb felett is felragyog a szivárvány. Egy médiafigyelő blog szúrta ki a héten, hogy az egyik ilyen Kotlebaféle rajongói oldal véletlenül egy cseh szatirikus portál álhírét kezdte el teijeszteni teljes komolysággal. A hír szerint azért ilyen melegek a nyarak, mert Afrika tele van szórva hatalmas ventilátorokkal, melyekkel Európa felé fújják a forró levegőt. Az AZ247.cz szatirikus portál meg is indokolta, miért tesz így a háttérhatalom: „természetes klímát” akar létrehozni az ide zúduló migránsáradatnak. Normális ember egy ilyen ostoba írást látva homlokát ráncolva továbbkattint, és talán a hírt megosztó személyt is letiltja. A hoaxokban utazó szélsőséges párt rajongója ehelyett azonnal ugrott a csalira. Pedig ha jobban megnézte volna az AZ247.cz lógóját, akkor észreveszi, hogy abban ott a jelmondatuk is: „nikdo nám nediktuje, o cem smíme lhát”, vagyis „senki nem diktálja, miről hazudhatunk”. Aki látta a Trópusi vihar című mesterművet, az bizonyára emlékszik a „full kretén” szófordulatra. Nos, itt ez zajlik, büszkén és leplezetlenül. Eddig ez maximum egy vicces rövidhír: a hobbinácik felültek egy vicclapnak, és - sokadszorra - hülyét csináltak magukból. Az egésznek azonban sötét színezetet ad a Legfelsőbb Bíróság keddi ítélete, mely felmentette Stanislav Mizík képviselőt az extrémizmus vádja alól. Az történt, hogy Mizík Facebook-oldalán egy durván zsidózó bejegyzés jelent meg, a képviselő azonban azzal védekezett, hogy azt nem írhatta ő, ugyanis nem tud bánni a számítógéppel. ízlelgessük: egy parlamenti képviselő, aki az ország ügyeiről dönt, azzal védekezett, hogy nem tud kezelni egy laptopot (ami nyilvánvaló hazugság), a Legfelsőbb Bíróság pedig felmentette. Ez pedig nagy baj. Nagy baj, mert ezekben az ügyekben valami mindig félremegy. A szakemberek szerint a törvényekkel nincs baj, azok elég szigorúak, az alkalmazásukkal van probléma. Ezt használják ki a Mizík-félék, mikor leplezetlenül gyűlölködnek a közösségi hálón. Az ilyen ítéletek csak megerősítik őket abban, hogy nincs igazi kockázat, a hazudozásnak nincs következménye, és büntetlenül tevékenykedhetnek az interneten. Néha talán belefutnak egy, a fentihez hasonló bakiba, mi pedig kiröhögjük őket, de a nap végén elégedetten nevethetnek az arcunkba. Full kretén, emlékeznek? Nos, itt ez zajlik, büszkén és leplezetlenül. UGYE MINDANNYIAN SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ANALFABÉTÁK VAGYTOK?! (Lubomír Kotrha karikatúrája) Váltottak a megszorongatott görögök DUDÁSTAMÁS T öbb szempontból is érdekes eredmény született a hét végi előrehozott görög parlamenti választáson, melyekből a jobbközép Új Demokrácia került ki egyértelműen győztesként. A görög választási rendszer specifikus jellemzőinek köszönhetően az Új Demokrácia abszolút többséget szerzett a parlamentben, és a párt vezetője, Kiriákosz Micotákisz már át is vette a miniszterelnöki pozíciót. A karizmatikus Alekszisz Ciprasz által vezetett Sziriza egyértelmű vereséget szenvedett, és erre a kormányzati ciklusra ellenzékbe kényszerül. Görögország utolsó évtizede bővelkedett drámákban. A görög gazdaság összeomlása magas munkanélküliséget, súlyos költségvetési megszorításokat és egy egész elveszett fiatal generációt eredményezett. A gazdasági válság komoly változásokat hozott a görög pártrendszerben is, a kiábrándult választók tömegesen fordultak el Görögország két domináns politikai pártjától, a baloldali PASOK-tól és a jobbközép Új Demokráciától. Ebbe a közegbe robbant be a fiatal és karizmatikus Ciprasz, aki 2015-ben kormányra vezette a különböző baloldali pártok koalíciójaként létrejövő Szirizát. Ciprasz azt ígérte a gazdasági és hitelválság által sújtott lakosságnak, hogy véget vet az évek óta tartó költségvetési megszorításoknak, és eléri a görög adósságállomány egy részének eltörlését. A szókimondó Jannisz Varufakisz pénzügyminiszer segítségével Ciprasz dinamikusan indította a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat, de hamarosan szembe kellett néznie a politikai és gazdasági valósággal. Vamfakisz 2016 elején kiábrándultán távozott, és a Sziriza által vezetett kormány kénytelen volt folytami a mentőcsomagok fejében megkövetelt költségvetési megszorításokat. Ezzel Ciprasz a-baloldali szavazók egy része szemében árulóvá vált, és a Sziriza népszerűsége csökkenni kezdett. A párt gondjait tovább tetézte a szomszédos Eszak-Macedóniával kötött kompromisszum az ország nevéről, ami a görög lakosság nagy része számára elfogadhatatlan. A görög választás fő érdekessége, hogy a kiábrándult szavazókat az új erőre kapó Új Demokrácia szerezte meg. Míg a baloldali PASOK szinte teljesen eltűnt, Görögország másik tradicionális politikai pártja meg tudott újulni, és visszakerülni a hatalomba. Napjaink Európájában ez nagyon ritka, a modem populista pártok ugyanis egyre nagyobb nyomás alá helyezik a tradicionális közép pártjait. Az Új Demokrácia sikerében nagy szerepe volt Kiriákosz Micotákisznak, akire egyfajta anticipraszként tekinthetünk. Az ismert politikai dinasztiából származó, mindig elegáns Micotákisz elit amerikai egyetemeken tanult, és utána befektetési bankárként tevékenykedett Londonban. Talán ennek is köszönhető, hogy liberális politikai nézeteket vall gazdasági és világnézeti kérdésekben egyaránt. Az elmúlt hónapokban sikerült meggyőznie a görög választók nagy részét arról, hogy gazdasági reformjai képesek lesznek végre jobb jövőt teremteni az elmúlt évtizedben sokat próbált görög lakosság számára. Ami pedig Cipraszt illeti, választási veresége még nem feltétlenül jelenti politikai karrieijének végét. Pártvezéri pozíciója a vereség ellenére is szilárd, és az ellenzékben töltött időt felhasználhatja szavazóbázisa kiszélesítésére. Görögországot kormányozni nem egyszerű feladat, és könnyen lehet, hogy Micotákisz nem tudja bebiztosítani az ígért gazdasági növekedést. Ez újfent kiábrándult választókat jelentene, ami esélyt adhat Ciprasznak a hatalomba való visszatérésre. FIGYELŐ Trump nem tilthat ki senkit a Twitterről Donald Trump amerikai elnök nem tilthat ki senkit Twitteroldaláról, mert ezzel megsértené a szólásszabadságot, döntött a fellebbviteli bíróság New Yorkban. A beadványt még 2017-ben nyújtott be a Columbia Egyetem szólásszabadsággal foglalkozó intézete hét olyan személy nevében, akiket Trump kitiltott a Twitter-oldaláról. Az indoklás szerint az a köztisztviselő, aki közösségi médiát hivatali célokra vesz igénybe, nem zárhat ki senkit azért, mert nem értenek egyet a bejegyzéseivel. (MTI) 1,1 millióval nőtt tavaly az EU lélekszáma a migráció miatt Egy óv alatt 1,1 millióval nőtt az Európai Unió lólekszóma. 2019. januór 1-jón becslések szerint 513 millió 481 ezer fő volt az unió lakosséga. A növekedés a migrációnak tudható be - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) jelentéséből. Tavaly már a második egymást követő évben nem volt természetes népességnövekedés, 5 millió születésre 5,3 millió elhalálozás jutott, így a lakosság növekedése egyértelműen a bevándorlásból fakadt. Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 83 millió fővel, Franciaországban 67 millióan, az Egyesült Királyságban 66,6 millióan, Olaszországban 60,4 millióan, Spanyolországban 46,9 millióan, Lengyelországban pedig 38 millióan élnek. Ebben a hat államban él a 28 tagú unió lakosságának 70,6 százaléka. A népesség 18 tagországban nőtt 2018-ban, tízben pedig csökkent. A legnagyobb emelkedést Máltán, Luxemburgban, Írországban, Cipruson és Svédországban regisztrálták, míg a skála másik végén Lettország, Bulgária, Horvátország, Románia és Litvánia áll. Magyarország lélekszáma 5600 fővel csökkent, az év elején 9 millió 772 ezer fő volt, ez az EU össznépességének 1,9 százaléka. 93,5 ezer élve születésre 131,2 ezer elhalálozás jutott. Az EU egészében tovább csökkent a születésszám, ezer lakosra átlagosan már csak 9,7 újszülött jutott. 2017-hez képest majdnem 118 ezerrel volt kevesebb az újszülöttek száma. Lakosságarányosan a legtöbb gyerek Írországban született (ezer főre átlagosan 12,5), majd Svédország (11,4), Franciaország (11,0) és Nagy-Britannia (11,0)következik. A sereghajtók szinte kivétel nélkül déleurópai államok, Olaszország (7,3), Spanyolország (7,9), Görögország (8,1), Portugália (8,5), Finnország (8,6), Bulgária (8,9) és Horvátország (9,0). A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,4 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (6,6 ezrelék), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,9), illetve Spanyolország és Svédország (9,1) követi. Ez az arány Bulgáriában (15,4), Lettországban (15,0), Litvániában (14,1), Romániában (13,5) és Magyarországon (13,4) volt a legmagasabb. Az EU átlagában ezer lakosra átlagosan 10,4 elhalálozás jutott. Ezekből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország (6,1 ezrelék), Ciprus (4,1), Luxemburg (3,2), valamint Svédország (2,3) és Franciaország (2,2) vezeti. A természetes fogyás Bulgáriában (6,6 ezrelék) volt a legnagyobb, majd Lettország (4,9), Litvánia (4,1), Horvátország, Magyarország és Románia (egyaránt 3,9) következik. (MTI)
