Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-11 / 159. szám
KÖZÉLET 2019. július 11. lwww.ujszo.com Egyezség liberálisok és konzervatívok közt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Progresszív Szlovákia ás a Spolu koalíciója szerződést írt alá a KDH- val a jövőre esedékes parlamenti választás előtti együttműködésről. A Spolu elnöke, Miroslav Beblavy kijelentette: három tisztességes politikus egyezett meg, akik konfliktusok helyett inkább tárgyalni fognak. „Mindannyian mások vagyunk, a választóinkat a saját programunkkal szeretnénk megszólítani, és meg is szeretnénk őket tartani. Közös célunk, hogy Szlovákia egy demokratikus alapokra épülő, modem európai országgá váljon” - mondta Beblavy. Az aláírt szerződés két konkrétumot tartalmaz. „Először is megegyeztünk, hogy nem fogjuk támadni egymást. Továbbá közös pontokat fogunk keresni a programjainkban, és igyekszünk majd a minket megosztó kérdésekre kompromisszumot találni” - tájékoztatott Michal Truban, a Progresszív Szlovákia elnöke. Hozzátette: minden ellenzéki párttal szívesen tárgyalnak. Kerülik a konfliktust Az együttműködő pártok a jövőbeni kormányprogram prioritásait tekintve a közös pontokra akarnak összpontosítani, és el akarják kerülni, hogy az érzékenyebb témák éket verjenek közéjük. Beblavy ezzel kapcsolatban megjegyezte: bizonyos kérdésekben más-más nézetet képviselnek, hiszen liberálisok, konzervatívok és centralisták is vannak közöttük. Nem lopnak szavazókat Grigorij Meseznikov politológus szerint egy olyan szerződés aláírásáról van szó, amelynek segítségével elkerülik a választás előtti véleményütközéseket. „Másrészt pedig szerintem ez egy jel, hogy esetleg a választás után is megfontolják majd az együttműködést, hogyha egy közös koalíció létrehozásáról lesz szó” - mondta lapunknak. „Az eltérő pozícióik miatt szélesebb körű együttműködés nem lehetséges, de a választás előtt már nem fognak konfliktust generálni maguk körül. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy mindkét formáció másmás szavazókért versenyez, ezért is lehetett könnyebb megegyezniük, hiszen nem egymástól veszik el a szavazatokat” - zárta Meseznikov. Alojz Hlina, a KDH elnöke kilátásba helyezte, hogy a pártok később törekedni fognak a választás utáni együttműködésre is. Úgy véli, ma teljesítették a szükséges minimumot ahhoz, hogy létrejöhessen a jelenlegi kormánykoalíció alternatívája. „Ha előre tudunk lépni a programmal kapcsolatos egyeztetés terén, a szerződő felek nyilvánosan elkötelezik magukat, hogy elsődlegesen egymással fognak tárgyalni a választás utáni együttműködésről is” - fejtette ki Hlina. Kiska elégedetlen Az OEaNO álláspontja szerint minden, ami elősegíti, hogy a Smer, az SNS és az ESNS nélkül alakuljon kormány, csak előnyös lehet Szlovákiára nézve. „Az idő majd megmutatja, hogy az aláírt egyesség gyümölcsöző lesz-e” - úja az OEaNO. A jelenleg épp pártját alakító volt államfő, Andrej Kiska üdvözli az egyezséget, viszont megjegyezte, hogy a szerződésben ki kellett volna zárni a Smerrel való együttműködést. „Meglepett, hogy a dokumentumból hiányzik a Smerrel, az SNS-szel és az extrémistákkal való együttműködés kizárása, mert ezt a kiállást elvárjuk a lehetséges jövőbeli partnereinktől” - írta Kiska. (szh.TASR) tárgyal Rigóval reális támaszt és bővebb felvilágosítást sem ad az érintett szervezeteknek a jog helyes alkalmazásáról. Ebből kifolyólag nem tekinthető megalapozott metodikai útmutatásnak, és nem tudok rá másként tekinteni, mint egy érzékeny téma elvtelen politizálására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésének eszközére” - áll a nyilatkozatban. Az MKP írásban reagált a történtekre: „A félmilliós magyar közösség pártjaként, kizárólag magyarlakta településeken folytatott kampányainkban választóinkat természetes módon úgy szólítjuk meg, hogy saját anyanyelvűk hangsúlyosabban szerepeljen. Ezt a gyakorlatot követjük a rendszerváltozás óta, és nem is fogunk rajta változtatni a jövőben sem” - foglalt állás a párt. Részben a Fidesz ellen az EP Lassáková nem A főiskolai oktatók is többet fognak keresni Pozsony. Zuzana Caputová köztársasági elnök aláírta a pedagógusbérek növeléséről szóló jogszabályt, amely értelmében a közoktatásban dolgozó tanárok fizetése mellett a felsőoktatásban dolgozók bére is növekszik. A közoktatásban szeptember 1-jével 9,5 százalékkal emelkednek a bértarifák, az emelések összege a szakmai gyakorlat idejétől is függ. Az egy-nyolc éve a pályán lévő pedagógusok fizetése 0,25, a 9-40 éve tanítóké 0,5 százalékkal emelkedik. Szeptember elsejétől a 8,7 százalékkal emelkedik a főiskolai oktatók, valamint a fejlesztés és a kutatás területén tevékenykedő alkalmazottak bére. „A következő lépésben, 15 év szakmai gyakorlat után átlagosan 2 százalékkal, 32 év után pedig átlagosan 3 százalékkal emelkedik a fizetésük” - közölte a javaslatot beterjesztő SNS. Emelkednek a doktori ösztöndíjak is, mégpedig 8,7 százalékkal. A törvényben szereplő átmeneti rendelkezés kizárja az érintett munkavállalókra vonatkozó fizetési fokozatok alkalmazását a 2019. szeptember 1. és december 31. közötti időszakban. „A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy a törvényben foglaltak szerint kell eljárni a megszabott időszakban” — fogalmaztak az előterjesztők. Az átmeneti időszak után, 2020. január 1-jétől új jogi rendelkezés várható, amely előirányozza az új bértarifákat, „mivel a kollektív megállapodás alapján a valorizáció 10 százalékának összegét a magasabb alapbérből számítják ki.” (TASR) SZALAY HAJNALKA Elutasította az államtitkárság kérését Lubica LaSSáková (Smer) kulturális miniszter. Egyelőre nem tudni, mikor találkoznak a minisztérium államnyelvről közzétett anyaga miatt. Pozsony. Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkár lapunkkal közölte: terveivel ellentétben ma nem találkozik a kulturális miniszterrel, hogy megvitassák a minisztérium honlapján néhány napja megjelent, az államnyelvtörvény betartására vonatkozó közleményt. „A kérdéseinkre ettől eltekintve továbbra is várjuk a választ” - tette hozzá Rigó. CZÍMER GÁBOR A Fidesznek egyelőre kettő alelnöki poszt jutott az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban. Brüsszel. Deutsch Tamást (Fidesz) megválasztotta alelnökének az EP költségvetési ellenőrző bizottsága. Gál Kinga (Fidesz) pedig alelnök lett a biztonságpolitikai albizottságban. Bocskor Andrea, Trócsányi László és Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselők jelöléséről elhalasztották a szavazást. Az EP szociáldemokrata frakciója korábban jelezte, mindegyik alakuló parlamenti szakbizottságban le fogják szavazni a Fidesz-KDNP A kulturális minisztérium weboldalán még július elején jelent meg egy közlemény, amely az államnyelv betartását szorgalmazza, és amelyet szét is küldött a választási kampányokkal foglalkozó ügynökségeknek és a pártoknak. A közlemény szerint a kulturális minisztériumhoz már számos esetben érkezett panasz annak kapcsán, hogy a választási óriásplakátokon nem tartják be az államnyelvről szóló törvényt. Rigó Konrád kulturális államtitkár nyilatkozatban tudatta, hogy az anyagot a minisztérium anélkül készítette és küldte el, hogy ő tudott volna róla. „Ez az anyag nem egy komplex szakmai kézikönyv, és nem veszi figyelembe a nyelvi jogi környezet minden aspektusát, nem nyújt alelnöki posztokra pályázó képviselőit. A liberális-integrációpárti Renew Europe képviselőcsoport és a Zöldek képviselőcsoportja is kedden azt közölte, hogy nemmel fog szavazni a Fidesz-KDNP és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeire, mert az általuk vezetett kormányok ellen jogállamisági eljárás folyik. A Renew Europe szlovákiai tagja, Michal Simecka (PS) lapunknak elmondta, a Fideszen és a PiS-en kívül a szélsőjobboldali pártok alelnökjelöltjeit sem támogatják. Simecka hozzátette, más európai néppárti (ÉPP) jelölteket az uniós pártcsaládok közti megállapodás értelmében támogatni fog. Ivan Stefanec, a KDH EP- képviselője elmondta: az EPP-n belül, amelynek ő is és a Fidesz-KDNP-s képviselők is tagjai, egy olyan egyezség van érvényben, hogy támogatják a pártcsaládnak a szakbizottsági tisztségekért induló tagjait. „Én tartom magam az egyezséghez, támogatom az ÉPP jelöltjeit, így a Fidesz jelöltjeit is” - mondta Stefanec, és hozzátette, egyik néppárti tagtól sem hallotta, hogy a magyar kormánypártokjelöltjei ellen szavazna. Vladimír Bilcík (Spolu), aki szintén az ÉPP tagja, kijelentette: számára az a fontos, hogy a parlament intézményei működőképesek legyenek, felálljanak a bizottságok, illetve, hogy a bizottságokban a választásnak megfelelő arányú hatalmi megosztás jöjjön létre. Arra a kérdésre, hogy bizottságának, a LIBE-nek az alelnöki tisztségére támogatja-e majd a Fidesz jelöltjét Bilcík így válaszolt: „Én ma nem konkrét nevekben gondolkodom, számomra az a fontos, hogy működjön az EP, mint intézmény.” A EP szakbizottságainak elnökeit titkos szavazással választják. Egyik szlovákiai uniós képviselőt sem jelölték ilyen tisztségbe. Összes szakbizottságnak egy elnöke és négy alelnöke van. Az egyes bizottságok elnökségének a parlamenti erőviszonyokat kell tükröznie. Nem lehetséges például csak nőkből vagy férfiakból álló elnökséget felállítani, vagy nem jöhet az egyes bizottságok összes alelnöke egyetlen tagállamból. A frakcióvezetők múlt héten megállapodtak, hogy melyik posztokra kit jelölnek. Ezeket a javaslatokat a szakbizottságok szocialista, Renew Europe és zöldpárti tagsága a fideszes jelöltek esetében elutasítja. \ PS-Spolu-koalíció és a KDH az ellentétes értékrendjük ellenére is igyekeznek együttműködni Rigó Konrád
