Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-10 / 158. szám
6 KÜLFÖLD 2019. július 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: népszavazást akar a Munkáspárt London. A brit Munkáspárt vezetője szerint a következő miniszterelnöknek népszavazásra kell bocsátania bármiféle olyan megállapodást, amely a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzíti, illetve ilyen elfogadott egyezség hiányában azt is, ha megállapodás nélkül akaija kiléptetni az országot az unióból. Jeremy Corbyn a párt árnyékkormányának értekezlete után úgy fogalmazott, újabb népszavazás esetén a Munkáspárt a bennmaradás mellett kampányolna a megállapodás nélküli brexit ellenében. (MTI) Trump ostorozta Theresa Mayt Washington. Theresa May brit kormányfő a brexitről folyó tárgyalásokkal csak felfordulást teremtett - e meggyőződésének adott hangot Twitter-profilján Donald Trump amerikai elnök, aki egyúttal leszögezte: nem kíván többé kapcsolatot tartani a kormányát bíráló washingtoni brit nagykövettel. „Nagyon kritikus vagyok azzal kapcsolatban, ahogyan az Egyesült Királyság és Theresa May miniszterelnök a brexitet kezelte. Trump kitért az Egyesült Királyság Washingtonban akkreditált és az amerikai kormányt bíráló nagykövetére is. Mint fogalmazott: nem ismeri a diplomatát, de tudja, hogy „nem szeretik és nem is gondolnak róla jókat az USA-ban”. (MTI) EU-aggály az iráni atomprogram miatt Brüsszel. Az Európai Unió arra szólítja fel Iránt, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetik az atomprogramjáról 2015- ben létrejött többhatalmi megállapodás jövőjét, és hagyjon fel az egyezmény által engedélyezett szint feletti urándúsítással. Federica Mogherini, az EU leülés biztonságpolitikai főképviselője, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel közösen kiadott nyilatkozatában az Iránnal foglalkozó cselekvési terv végrehajtását ellenőrző bizottság összehívását sürgette. (MTI) Elhunyt Boss Perot, Clinton kihívója Washington. 89 éves korában elhunyt Ross Perot, volt amerikai elnökjelölt. Perot leukémiában szenvedett. A texasi milliárdos kétszer is indult az elnökválasztáson: 1992-ben függetlenként, majd 1996-ban az általa alapított Reform Párt képviseletében. Az 1992-es választásokon - amelyekből Bili Clinton került ki győztesen - a voksok 19%-át szerezte meg. Ezzel az egyik legsikeresebb független elnökjelölt volt az US A 20. századi történetében. 1979-ben vált ismertté a neve, amikor finanszírozott egy magánkommandót, hogy kiszabadítsa cége két, Iránban fogva tartott munkatársát. Az akció sikeres volt. (MTI) Erősödik a menekülthullám Olaszország már a haditengerészeti erőit és rendőrség hajóit is bevetné a migráció ellen ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Valletta. 44 menedékkérőt mentett ki a Sea-Eye német nonprofit szervezet Alan Kurdi nevű mentőhajéja a Földközi-tengeren, röviddel azt követően, hogy visszatért a Líbia partjainál lévő műveleti területére. A mentést a máltai hatóságokkal együttműködve hajtották végre. „A máltai haditengerészet hajója indult úrnak, hogy átvegye (a migránsokat) az Alan Kurdiról, és partra vigye őket” - jelentette a Sea-Eye. Málta vasárnap egyezett bele, hogy partra engedjen 65 migránst, akiket korábban az Alan Kurdi mentett ki. A vallettai kormány ezt azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a menedékkérőket egy máltai hadihajó veszi át, és a 65 embert azonnal szétosztják az Európai Unió bizonyos tagállamai között. Az Alan Kurdi ezt követően visszatért a líbiai partokhoz. A Földközi-tengerből kimentett migránsok EU-tagállamok közötti szétosztását szorgalmazó Matteo Salvini olasz belügyminiszter nem engedi, hogy kikössenek az olaszországi kikötőkben a humanitárius szervezetek Földközi-tengeren életeket mentő hajói, amelyeket azzal vádol, hogy valójában ösztönzik az illegális bevándorlást. Olaszországban a múlt hónapban fogadtak el egy - Salvini és bevándorlásellenes Liga pártja által szorgalmazott - rendeletet, amely súlyos pénzbírsággal sújtja az ilyen civil szervezeteket, ha engedély nélkül belépnek az olasz területi vizekre. Az olasz haditengerészet és rendőrség hajóit vetnék be az olaszországi kikötők védelme érdekében. Az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó intézkedésről hétfőn este döntött a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette közrendi és közbiztonsági bizottság Rómában. Az olasz belügy közleménye szerint az intézkedés az embercsempészek elleni aktívabb fellépést is szolgálja. A tárca hozzátette: annak érdekében, hogy az észak-afrikai partokról érkező illegális migránsok száma csökkenjen, a jövőben fokozottan vetnének be felderítő repülőgépeket, illetve szorosabbra fűznék az együttműködést Tunéziával az embercsempészek elleni küzdelemben. Az olasz sajtó arról számolt be, hogy még a nyár vége előtt Olaszország további tíz hajót engedne át a líbiai parti őrségnek szintén az embercsempészek elleni fellépés érdekében. Elisabetta Trenta olasz védelmi miniszter szerint az embercsempészet felszámolását célzó, Sophia nevű uniós művelet nélkül arra kell számítani, hogy a civil szervezetek mentőhajói fokozzák tevékenységüket a Földközitengeren. A Mediterranea olasz civil szervezet egyik hajója, az Alex 54 embert mentett ki múlt csütörtökön a líbiai partoknál, a következő napon 13 embert evakuálni kellett a hajóról Lampedusára egészségügyi okok miatt. A hajó - fedélzetén 41 migránssal - múlt szombaton kötött ki Lampedusán, dacolva Salvini tiltásával. Olaszország már korábban lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt. 2019 első felében 29 ezer menekült érkezett Európába a Földközitengeren keresztül, ami 37%-kal kevesebb a tavalyi adatnál. (MTI, TASR) Hongkong visszatáncol Fegyverek Tajvannak Elvetette a hónapok óta egyre hevesebb tüntetóseket előidéző kiadatási törvény módosítását célzó tervezet további tárgyalásának módját Carrie Lam hongkongi kormányzó a helyi törvényhozás ülésén. Peking. Carrie Lam kormányzó „halottnak” nyilvánította a törvénytervezetet, mellyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy annak a tárgyalását a jelenlegi kormányzat mandátumának 2020-ban esedékes lejártáig nem fogják újra napirendre venni, a beadvány akkor pedig automatikusan érvényét veszíti majd. Továbbra sem egyértelmű, hogy ezzel a kormányzó visszavonta-e a beadványt, ahogyan azt a tüntetők követelték. A törvénytervezet elleni tüntetések az elmúlt hónap során többször is milliós tömeget vonzottak. Lám ismételten kijelentette: a kormányzat nem nevezte zavargásoknak a június 12-én zajló tüntetést, melyen a törvénytervezet ellen tiltakozók több helyen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és gumilövedékeket vetettek be ellenük. A kormányzó továbbra is kitartott azon álláspontja mellett, miszerint nem rendeli el az összecsapások legfelsőbb szintű kivizsgálását. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és T aj varrnak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is. (MTI) Washington/Peking. Az amerikai külügyminisztérium több mint kétmilliárd dolláros fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak. A tervezett fegyvercsomagban 108 darab M1A2T típusú Abrams harckocsi, 250 Stinger kézi légvédelmi rakéta és tartozékai szerepelnek. A Pentagon szerint az üzlet 2,2 milliárd dollár értékű. A védelmi minisztérium jelezte, hogy a megrendelés bővülhet még gyalogsági gépfegyverekkel, lőszerekkel, Hercules típusú páncélozott műszaki mentő és nehézfegyverzet szállítására alkalmas más járművekkel. Az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de Tajpej Washington legnagyobb fegyvervásárlója. A kínai külügyminisztérium a múlt hónapban - amikor a lehetséges fegyverüzlet híre kiszivárgott -aggodalmait fejezte ki, és sürgette a washingtoni minisztériumot, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok érdekében álljon el az eladástól. Keng Suang kínai külügyi szóvivő tegnap kijelentette: a Washingtonban bejelentett döntéssel az USA súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, nem tartj a tiszteletben az „egy Kína elvet”, ráadásul beleavatkozik Kína belügyeibe, megsértve ezzel a távol-keleti ország szuverenitását és figyelmen kívül hagyva biztonsági érdekeit. „Tajvan Kína elidegeníthetetlen része” - hangsúlyozta Keng, és figyelmeztetett: „senki ne kövesse el azt a hibát, hogy alábecsüli a kínai kormány elszántságát az ország szuverenitásának és területi épségének védelmére”. Az üzletkötés létrejöttéhez még a kongresszus jóváhagyása szükséges. (MTI) Az eurózóna figyelmeztette az új görög kormányt Kinevezte kormányának tagjait Kiriákosz Micotákisz új görög kormányfő, akinek pártja, a jobboldali Új Demokrácia (ND) vasárnap megnyerte a parlamenti választást. Az eurócsoport máris figyelmeztetett, az új kormánynak tiszteletben kell tartania a korábbi vállalásokat. Athén/Briisszel. Az Új Demokrácia (ND) vezetője a 46 éves Hrísztosz Sztaikúrasz közgazdászt nevezte ki kormánya pénzügyminiszterévé. Sztaikúrasz az ND gazdasági ügyekért felelős koordinátora és törvényhozó volt 2007 óta. Micotákisz a külügyminisztérium élére Níkosz Déndiaszt jelölte. A 60 éves Déndiasz igazságügyi és védelmi miniszter volt korábbi konzervatív kormányokban. Az új görög pénzügyminiszter (TASR/AP) A miniszterelnökkel együtt 21 tagú kabinet tegnap tette le a hivatali esküt. Az új görög kormányról július 21 -én tartanak bizalmi szavazást a parlamentben. „Máris nekilátunk a kemény munkának. Teljes mértékben bízom abban, hogy képesek vagyunk felnőni a feladathoz” - mondta Micotákisz azt követően, hogy a Jerónimosz athéni érsek vezette, az athéni elnöki palotában tartott eskütételi szertartás keretében letette az esküt. Az ND a voksok 39,83%-át szerezte meg a vasárnapi parlamenti választáson, míg az Alekszisz Ciprasz előző miniszterelnök eddig kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a szavazatok 31,55%-ával a második helyre szorult. Micotákisz kormányának gyorsan kell cselekednie, hiszen az országnak számtalan gazdasági gonddal kell szembenéznie. Történik ez annak ellenére, hogy Athén tavaly ősszel sikeresen zárta utolsó, harmadik segélyprogramját, amelyben 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból, ezzel 8 év után visszatérhetett a nemzetközi pénzpiacokra. Az euróövezeti állandó mentőalap (ESM) három év alatt 61,9 milliárd euró hitelt nyújtott Athénnak. Az adókönnyítéseket ígérő új görög kormánynak tiszteletben kell tartani a korábbi nemzetközi pénzügyi mentőcsomagok keretében tett vállalásokat - figyelmeztetett az eurócsoport elnöke a közös fizetőeszközt használó uniós tagállamok pénzügyminisztereinek brüsszeli ülése után. Mario Centeno kijelentette, azt tanácsolja Kiriákosz Micotákisznak, hogy kormánya tegyen eleget a kötelezettségvállalásoknak, ugyanis ez az egyetlen módja a hitelesség elnyerésének. (MTI) Menekültek szállnak partra az olasz Lampedusa szigetén (TAí
