Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-06 / 130. szám

10| HASZNOSTANÁCS 2019.június6. | www.ujszo.com Mire elég havi 800 euró? János pár napja sikeresen leál­­lamvizsgázott. Januártól bön­gészte az állásajánlatokat,s talált is egy megfelelő állást, ahol a nettó kezdő fizetése 800 euró lesz havonta. Leendő munka­adójával sikerült megállapodnia, hogy az államvizsga után egy héten belül aláírják a szerződést. Egyrészt kapott néhány napot pihenésre, másrészt az egész­ségbiztosításában sem keletke­zik hézag: amíg tanult, az állam fizette a biztosítási díjat, mos­tantól a munkaadója vezeti el a járulékokat. János 24 éves, nőtlen, a szülei­vel lakik. Van barátnője, akivel tervezik, hogy albérletbe köl­töznek. „Amíg a szüleinél la­kik, havonta legkevesebb 400 eurót félretehet a fizetéséből. De még ha albérletbe költözik, akkor is ki lehet gazdálkodni ezt az összeget, ez esetben is folytathatja a spórolást” - véli a Partners Group társaság pénz­ügyi szakértője. János felke­reste a társaságot, és pénzügyi tanácsot kért, hogyan érhetné el életcéljait. Egyszerre több célkitűzése is van, és a pénz­ügyi szakemberek szerint a kö­vetkező 5-6 évben, amíg sem­milyen vagy minimális lakha­tási költségei lesznek, a 800 eurós fizetésből például a kö­vetkező célokat érheti el: Havi nettó 800 eurós fizetésből öt év alatt könnyen megtakarítható 14700 euró. 1. Anyagi tartalékot alakíthat ki (5 évig havonta 80 eurót spórol, kamatokkal együtt mintegy 4900 eurója lesz). Ugyancsak félretehet bizonyos összeget - például 9800 eurót (160 euró havonta + kamatok) lakásvá­sárlásra vagy ház építésére (az ingatlan értékét 72 ezer euróra becsülik). Vagyis összesen 14 700 euró megtakarításra tehet szert. 2. Esetében, a 800 eurós havi jövedelem mellett, legfeljebb 57 400 euró célösszegű jelzáloghi­teit javasolnak, miközben taná­csos havonta félretennie és oko­san befektetnie 64 eurót. A köl­csönt a futamidő lejárta előtt is lehet idő előtt törleszteni, és így a kamatokon 30%-ot lehet spó­rolni. 3. Fel kell készülni a nyugdíjas évekre is - e célból havonta 56 eurót félretehet,befektethet, és így 65 éves korára 1060 eurós havi járadékot biztosíthat ma­gának. 4. Hosszabb távú terve, hogy 227 ezer euró értékű vagyonra akar szert tenni. 5. Gondol az esetleges vész­helyzetekre, amikor betegség, baleset vagy valamilyen tragi­kus esemény következtében jö­vedelem nélkül maradhat - ezt társadalom- és életbiztosítással lehet átvészelni. E célra havonta 40 eurót költhet. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Sok pályakezdő fiatalnak el­képzelése sincs arról, mire számíthat az új munkahelyén, mire kellene ügyelnie az állás­kereséskor és a munkába ál­láskor, mihez van joga, illetve hogyan hozza meg első helyes pénzügyi döntéseit. A középiskolákból idén több mint 43 ezer végzős diák távozik, miköz­ben csak egy részük folytatja a ta­nulmányait valamilyen felsőoktatási intézményben. Az egyetemeket évente mintegy 30 ezer fiatal hagyja el, és sokan úgy lépnek a munkaerő­­piacra, hogy tele vannak aggodalom­mal, számos megválaszolatlan kér­déssel. Akár érettségi bizonyít­vánnyal, akár főiskolai diplomával a kezükben próbálnak elhelyezkedni, lényegében ugyanaz vár rájuk: aktív munkaélet. Ahogyan a különböző élethelyzetekhez, úgy a munkához és a pénzhez is különbözőképpen viszo­nyulnak az emberek. A fiatalok pénz­ügyi tudatossága nálunk nagyon ala­csony, csak kevesen képesek tájéko­zódni a pénzügyekben és a gazdasági kérdésekben. Erre sem az iskola, és - sajnos - a család sem készíti fel őket. Szakértők szerint a fiatalok általában kétféleképpen tekintenek a jövőjükre és életük megtervezésére. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik pon­tosan tudják, mit szeretnének elérni, és tudatosítják, hogy céljaik elérése érdekében takarékoskodniuk kell. Ezért, hogy minél hamarább saját la­káshoz juthassanak, családot alapít­hassanak vagy autót vehessenek, rendszeresen és céltudatosan spórol­nak. „A másik csoportot képezik azok, akik nem terveznek, mert még maguk sem látnak tisztán, mit is akar­nak valójában. Gyakran mondogat­ják, hogy most élvezni akaiják a gondtalan életet, és majd később fog­nak takarékoskodni. Nem is sejtik, ezzel a hozzáállással milyen csapdá­ba ejthetik saját magukat” - figyel­meztet Jana Trogová, a Partners Go­­up SK társaság pénzügyi szakértője. Élj a mának! A tanulmányok befejezése után a legtöbb fiatal még nem akar letele­pedni, családot alapítani. Vannak ter­veik, de ezek elsősorban arra vonat­(Fotó: Shutterstock) Pénzügyi fegyelem Szakemberek szerint a megfelelő pénzügyi tudatosságot és a helyes pénzügyi szokásokat az első mun­kahelyen kell kialakítani. Ezért fontos, hogy a pályakezdők tisztá­ban legyenek az otthoni családi költségvetéssel. „A kiindulópont a havi bevételek és kiadások átlátható nyilvántartása, és a kiadásokat úgy kell beállítani, hogy a jövőbeni cé­lokra is maradjon megfelelő keret, például saját lakásra, autóra, kirán­dulásra, családalapításra” - jegyez­te meg Jana Trogová. Tanácsos mindjárt a legelső fizetéssel elkez­deni az észszerű gazdálkodást. A megfelelő szokásokat és fegyelmet viszonylag gyorsan ki lehet alakí­tani, és így fokozatosan, hosszabb távon elérhető bizonyos fokú gaz­dagság. „Éppen ebben az életsza­kaszban a 10 : 20 : 30 : 40 pénzügyi arányok működnek a legideálisab­­ban. Eszerint a bevétel 10%-át te­gyük félre, ez lesz a tartalék. 20%-ot fektessünk a nyugdíjba! A bevéte­lek legfeljebb 30%-át fordítsuk kü­lönféle hitelekre, beleértve a lakás­ra felvett kölcsönt is! A szokványos mindennapi kiadásokra, a havi fo­gyasztásra pedig elégnek kell len­nie 40%-nak” - állítja Trogová. (sza) A pályakezdőknek tervezniük kellene pénzügyeiket költségeik, vagyis lényegében teljes mértékben eltartják őket. Havi jöve­delmükből kényelmesen spórolhat­nának, mégis csaknem az összes fia­tal (93 %) nem képez pénztartalékot az esetleges rosszabb időkre. A nyug­díjra pedig alig gondolnak - a meg­kérdezettek harmada azt állítja, azzal ráérnek később is foglalkozni, a fia­talok ötödének pedig egyáltalán nem áll szándékában spórolni. Ezzel szemben a saját szakmai fejlődésük­be, továbbképzésekbe, tanulmány­­utakba sokan hajlandóak invesztálni. E célból többen adósságba is verik magukat, és az egyetem befejezése után törlesztik a diákhitelt. A havi törlesztőrészletet képesek kigazdál­kodni a fizetésükből, és ugyanilyen könnyen félretehetnének a nyugdí­jukra is, ez azonban nem prioritás számukra. Sokkal fontosabb szá­mukra, hogy most legyen meg min­denük, amire szükségük van, hogy élvezhessék az életet, és akár hitelből is vesznek luxuscikkeket. „A fiatalok 82%-a szerint fölösleges pénzügyi terveket készíteni. Ha viszont elég pénzhez jutnának, abból a megkér­dezettek 32%-a saját lakást venne, 16%-uk elmenne kirándulni, egyesek pedig autót vásárolnának” - olvasha­tó a Partners Group jelentésében. Téma: a pályakezdők pénzügyei koznak, hogyan élvezzék az életet, hogyan futhatnának be karriert. So­kan utazgatni szeremének, tapaszta­latokat gyűjteni külföldön. Arra, hogy anyagilag is bebiztosítsák magukat, csak kevesen gondolnak - ritka az a fiatal, akinek a jövőjére vonatkozó­lag pénzügyi tervei is vannak. Alátá­masztja ezt a Focus ügynökség rend­szeres felmérése is, amelyet a Part­ners Goup megbízásából végzett. A közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnik, hogy a 18-24 év közöttiek csaknem harmada (59%) elkölti szin­te az egész havi bevételét - annak el­lenére, hogy a többségük (85%) a szüleivel él, azaz nincsenek lakhatási A fiatalok nem szeretnek tervezni Hogyan neveljük gyermekünket A megfelelő pénzügyi szoká­sok, a pénzügyi tudatosság és a helyes gazdálkodás kialakí­tását tanácsos minél hama­rabb, lehetőleg már gyermek­korban elkezdeni. A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és a pénz gyorsan felkelti az érdeklődésüket. „A helyes pénz­ügyi szokások kialakítása évekig is eltarthat, és sokkal egyszerűbb gye­rekkorban elkezdeni. Serdülő- vagy felnőttkorban már késő lehet” - vall­ja Marián Búlik, az OVB Allfmanz elemzője. A gyerekek sok mindenre maguktól ráéreznek, ám amíg nem önállóak, a szüleik befolyása alatt áll­nak, és legtöbbször átveszik a felnőt­tek szokásait. „A gyerekek szivacs-5 nevelési tanács 1. Már kiskorában mutassuk meg a pénzt. 2. Szemléltessük, mennyiből mit lehet vásárolni. 3. Közösen határozzunk meg egy célösszeget, amelyet meg kell spórolnia. Amint összegyűlt, el lehet menni vásárolni. 4. Nyissunkfolyószámláta bankban - már 6 éves korban meg le­het tenni. Amint elég érettnek tűnik,kaphat bankkártyát,persze bi­zonyos limittel. 5. Adjunk rendszeresen zsebpénzt, hogy a tanácsainkat a gyakor­latban is kihasználhassák! ként szívnak magukba mindent. Ezért rendkívül fontos a szülők szerepe, hogy jó példát mutassanak, és min­dent türelmesen magyarázzanak el. Nem árt időben felvilágosítani a gye­rekeket arról, honnan származik a pénz” - tette hozzá Búlik. Sajnos, a fiatalok kritika nélkül fogadják a kör­nyezetükből származó információ­kat, és ha a család időben nem készíti fel őket a hitelek kockázataira, nehéz dolguk lesz az életben, és olyan prob­lémákkal szembesülhetnek, mint a drága hitel, fizetésképtelenség, nél­külözés nyugdíjaskorban stb. A megfelelő gazdálkodáshoz ve­zető egyik leghatékonyabb eszköz a zsebpénz. „Nem elég csak odaadni a zsebpénzt, és rábízni a gyerekre, hogy csináljon vele, amit akar. Rendsze­resen el is kell beszélgetni arról, mire ajánlott költeni, hogyan lehet beosz­tani. De a gyereket soha ne bíráljuk az esetleges rossz döntései miatt. Aki a saját hibájából tanul, azt egy életre megjegyzi” - részletezte Búlik. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: UTASBIZTOSÍTÁS ■ MIT TARTALMAZ, MILYEN FELTÉTELEK MELLETT TELJESÍT A BIZTOSÍTÓ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom