Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-06 / 130. szám
www.ujszo.com | 2019. június 6. KÖZÉLET 3 „Ez a magyar tudomány Trianonja” Vasárnap több mint ezren tüntettek az Akadémiáért Budapesten (MTi-fotó) KÓSAANDRÁS Budapest. Atiltakozások dacára benyújtotta a kormány a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) államosítását célzó törvényjavaslatot, trükköznek jövőre az intézmény költségvetésével is. Megalázták a Fidesz képviselői Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. A világhírű matematikaprofesszor ugyanis elment az Országgyűlés Kulturális Bizottságának szerdai ülésére, hogy az akadémiai törvény tervezetéről beszéljen a kormánypárti képviselőkkel, de a bizottságban többségben lévő kormánypárti képviselők még csak szót sem adtak neki, majd elnapolták az ülést. Nemzeti összetartozás Pedig lett volna miről beszélni, az Akadémiai Dolgozók Fóruma ugyanis egyenesen úgy reagált a tervezetre, hogy „ez a nap a magyar tudomány, a magyar kutatótársadalom Trianonja”. A kormány ugyanis éppen a nemzeti összetartozás napján nyújtotta be azt a törvénytervezetet, ami a szakmai szervezetek szerint szétverheti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működését. Mint írták, „pontosan 99 éve, 1920. június 4-én a trianoni békediktátum szentesítette Magyarország területi feldarabolását. Ma, 2019. június 4-én a magát »nemzetinek« nevező kormány elrendelte a legfontosabb nemzeti kulturális intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítását. A nyilvánosságra került költségvetési tervezet elcsatolja az MTA-tól a teljes kutatóhálózatot, a kiválósági programokat, és azokat teljes kormányzati ellenőrzés alá helyezi. A nemzeti tudományos életet összefogó intézmény súlytalan tudósklubbá silányul”. Nemzetközi tiltakozás Tiltakozott a CEU is, az egyetem reagálása szerint „az ország csak akkor lehet versenyképes, ha a tudomány szabad. Kifejezzük támogatásunkat az Akadémia minden dolgozója iránt, és felkéijük a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe az MTA közgyűlésének akaratát”. Érdekes, hogy - mint korábban megírtuk - a hvg.hu megkeresésére az Európai Bizottság is tőle szokatlanul erőteljes hangnemben bírálta a kormányt a tudomány szabadságát veszélyeztető lépései miatt. A hétvégén több ezren tiltakoztak az MTA kormányzati lenyúlása ellen, több felszólaló akadémiai vezető abban bízott, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat visszavonása, a reklámadó 0 százalékra redukálása után a nemzetközi tiltakozások hatására az MTA-törvénytől is visszalép a kormány. Nem így történt, a jelek szerint ezt komolyan végigviszi a kormány. Formálisan független A benyújtott törvényjavaslatról már írtunk korábban, a lényege, hogy az akadémiai kutatóintézeti hálózatot - egészen pontosan 16 kutatóközpontot és -intézetet - kiveszik az MTA felügyelete alól és az újonnan létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Flálózat (ELKH) alá rendelik. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a törvény benyújtásakor hangsúlyozta: a hálózat „önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá”. Ez formálisan igaz ugyan, csakhogy a tizenhárom fős irányító testületben hiába lesz elvileg hat akadémikus, az összes tagot a miniszterelnök nevezi ki, ráadásul a tudósok még így is könnyen kisebbségbe kerülhetnek a döntések meghozatalakor, hiszen a másik hat tag és az elnök leszavazhatja őket - arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktor nyilván nem fog „renegát” akadémikusokat kinevezni. Kézi irányítás Ezen felül az intézmények működését innentől kezdve alapvetően a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács határozza majd meg, hiszen a magyar tudomány stratégiai kérdéseiben a jövőben ez a testület dönt majd. Ennek tagjait szintén Orbán Viktor nevezi majd ki, és a tanács egyedül neki is lesz felelős. Bár a kormány és Palkovics László innovációs miniszter szeret a német példákra hivatkozni a hazai tudományos intézményrendszer átalakításakor, a kritikusok szerint a most létrehozott struktúra sokkal inkább az Oroszországban működőre hasonlít, a lényege a kézi irányítás. A kormány szerint a változások elsődleges célja „Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével. Több forrásból több kutatást szeretne a kormány. (...) A fennálló rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van. A bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség”. A törvénytervezet több olyan elemet is tartalmaz, ami felrúgja Lovász László MTA-elnök és Palkovics László korábbi megállapodását, eszerint például a változásokra egyéves moratórium után került volna sor, az ELKH irányító testületé fontos kérdésekben kétharmaddal dönthetett volna csak. Csökkenő, növekvő Egyelőre nem világos, jövőre több vagy kevesebb pénz jut-e kutatásfinanszírozásra, az akadémiai testületek működésére, mert a kormány a korábbi finanszírozási rendszert is átalakította. Az Innovációs Minisztérium azt kommunikálta, hogy 32 milliárd forinttal (100 millió euró) több pénz jut erre a területre jövőre, de nem világos, ez hogy jön össze. Ugyan az ELKH neve mellett valóban megjelenik egy 32 milliárd forintos tétel a 2020- as büdzsé tervezetében, de ez nyilvánvalóan az odakerült intézetek fenntartására megy majd, ugyanakkor az MTA 2019-es 56,1 milliárd forintos (175 millió euró) költségvetése jövőre 16,9 milliárdra (52,81 millió euró) csökken. Azt egyébként a Magyar Narancs szúrta ki a törvénytervezet szövegéből, hogy a jövőben az akadémiai kutatóintézetek beszállhatnak tulajdonostársként magáncégekbe is, könnyen lehet, hogy az egész átalakításnak valójában az a célja, hogy ezáltal megnyíljon az út a kutatási pénzek becsatomázásához kormányközeli vállalkozásokba. GLOBSEC: nem érezzük az orosz veszélyt A pozsonyi GLOBSEC biztonságpolitikai fórumot idén is Andrej Kiska államfő nyitja meg (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik szerint Szlovákia a Nyugathoz tartozik, de viszonylag kevesen gondolják, hogy Oroszország fenyegetést jelent az ország számára - derült ki a GLOBSEC felméréséből. Pozsony. Katarina Klingová, a GLOBSEC elemzője elmondta, az elmúlt évhez képest 21 százalékról 23 százalékra növekedett azon szlovákiai válaszadók száma, akik az országot a Nyugathoz tartozónak gondolják. Hozzátette, idén 46 százalék látja Szlovákiát valahol Kelet és Nyugat között, de ez a szám tavaly 53 százalék volt. Az elemző ezt a viszonylag magas értéket elsősorban a 90-es évek meciarizmusából visszamaradt elképzelésekkel magyarázta, amikor az ország vezetése valamiféle Kelet és Nyugat közti híd szerepet szánt Szlovákiának. Klingová szerint a mai politikai vezetők egy része már inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza, ez okozhatja ennek a vélekedésnek a fokozatos háttérbe szorulását. A pánszlávizmus öröksége A GLOBSEC kutatásából kiderült, Szlovákiában 26 százalék gondolja úgy, hogy Oroszország veszélyt jelent. Ez a hét vizsgált ország közül a második legalacsonyabb érték, csak Bulgáriában érzik kisebb fenyegetésnek Moszkva befolyását. Klingová ezt többek közt a pánszlávizmus 19. századi eszméjével magyarázta, de hozzátette, az erős Oroszország elképzelésének, amelyre Szlovákia támaszkodhatna, sosem volt valóságalapja. Az elemző szerint a magasrangú köztisztviselők moszkvai látogatásai is Oroszország békés képét erősítik. Nő az EU támogatottsága A hét országban végzett felmérés összesítése alapján a GLOBSEC elemzői megállapították, az euroszkeptikus erők növekedése ellenére az unió támogatása az egész régióban növekszik. Ezzel együtt a hét ország polgárai gyakran úgy érzik, hogy az ÉU-t a nagy tagállamok irányítják, míg ők nem tudnak beleszólni a fontos dolgok alakításába. A kutatás szerint a régió lakosságának túlnyomó többsége azt gondolja, a média és a civil szervezetek munkája fontos a demokratikus társadalom számára. Még annak ellenére is így látják, hogy a populista politikai szubjektumok gyakran pont a sajtót és a civil szervezeteket támadják. A hét országban megkérdezett válaszadóknak hozzávetőlegesen 70 százaléka kulcsfontosságúnak látja a NATO-t az országa biztonsága szempontjából. Ugyanakkor 40 százalékuk egy európai hadsereg felállítását is támogatná, amely kiválthatná a NATO szerepét. A válaszadóknak csak a 35 százaléka gondolja úgy, hogy országa egyértelműen a Nyugathoz tartoÖn szerint az országa inkább a Nyugat, vagy a Kelet része legyen, esetleg a kettő között helyezkedjen-e el? Csehország 37% 55% 3% Lengyelország 42% 48% 1% Magyarország 45% 47% 4% Szlovákia 23% 46% 10% Ausztria 42% 34% 3% Románia 39% 28% 4% Bulgária 18% 27% 9% . Forrás: GLOBSEC Trends 2019 zik. A V4-es országokra jellemző, hogy a megkérdezetteknek nagyjából a fele valahol Kelet és Nyugat között szeretne elhelyezkedni. Mindezek ellenére a hét ország polgárainak többsége az EU értékeivel azonosul. Pozsonyra figyel a világ A GLOBSEC-fórum ma kezdődik és szombatig tart. A konferenciát a köztársasági elnök, Andrej Kiska nyitja meg. A meghívott több mint 100 előadó között szerepel Michel Bamier, az unió brexitügyi főtárgyalója, Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök, Mikulás Dzurinda, Szlovákia korábbi kormányfője, a cseh, a magyar, a lengyel, a lett, a koreai, a bolgár, az albán, a jordániai, a szlovák külügyminiszter, és itt lesz az Arab Emirátusok külügyi tárcavezetője is.
