Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-01 / 126. szám

SZOMBATI VENDÉG www.ujszo.com | 2019. június 1 I 9 Csehektől kapott filmszerepet Uzsák Dávid: „Sokszor forgattunk nagy hidegben, erdőben. Rengeteget fáztam. De jó volt a rendező, a stáb..." SZABÓ G. LÁSZLÓ Harmadik évadját tölti Zsolnán, főiskolás kora óta vendégeskedik a Szlovák Nemzeti Színházban, ás már túl van az első (cseh) film­­főszerepén is. Uzsák Dávid Párkányban érettségizett, fél évig Londonban tanult, a színművészeti főiskolát Pozsonyban végezte el. Először Hamlet híres monológjá­val, a Lenni vagy nem lenni?-vel kápráztatta el főiskolai osztályveze­tő tanárnőjét. Mérlegelő intellektu­sával egy színészmesterség-órán úgy vonta be a dán királyfi (angolul meg­fogalmazott) gondolatait, hogy Emí­lia Vásáryová sem a fülének, sem a szemének nem akart hinni. Másod­jára a pozsonyi Nemzetiben, a Fanny és Alexander című Bergman-film színpadi változatában, egy jiddis nyelven előadott nehéz, de különle­ges, szép dallal lepte meg szeretett tanárnőjét. Izmáéi szerepében Uzsák Dávidnak több neves kollégája elis­merését sikerült kivívnia. Élete első színházi szerződése mégis Zsolná­hoz köti. Meg sem fordult a fejében, hogy ha vidéki társulatnál kezd, nehéz lesz visszakerülnie a fővárosba? Sokat és sokfélét akartam játszani jó rendezőkkel és jó partnerekkel. Nekem most ez a legfontosabb. Ta­nulni és tapasztalni. Nagyon jól ér­zem magam Zsolnán. Nem olyan nagy a társulat, mint a Nemzetiben, ráadásul típusban is eltérőek va­gyunk, így mindenki több feladathoz jut. Szeretem a várost. Az anyukám is szeret odajárni hozzám. Kollégái gyorsan megjegyezték a nevét? Elsőre el sem tudták olvasni. Van egyébként egy horvát lány is a tár­sulatban. Önről tudják, hogy magyar? A színházban igen. Hallják, ha az anyukámmal vagy a barátnőmmel beszélek telefonon. Legutóbb épp a színház fotósa kérdezte csodálkoz­va, rám mutatva, hogy: „Ő magyar?” A kiejtésemből ugyanis senki nem jön rá. Rosszízű megjegyzés elcsattant már a háta mögött? Zsolnán? Egyszer sem! Van egy másik élete is. Pozsony­ban, a Nemzetiben. Ott eddig öt előadásban kaptam szerepet, de ebben az évadban már csak háromban fogok játszani, a töb­bit leveszik a műsorról. Melyiket sajnálja a leginkább a három közül? A Fanny és Alexandert. A dal mi­att. Azt nagyon szerettem. De az is büszkeséggel tölt el, hogy bekerül­tem az Elit társaságba, amely a kom­munizmus bukását követő évek ese­ményeit és a titkosrendőrség prakti­káit mutatja be. Remek előadás. Februárban Szentpéterváron, a Tovsztonogov Színházban ven­dégszerepeitek vele. Izgalmas helyzet lehetett, hiszen a vörös csil­lag láthatatlanul is ott világít a színpadon. Az egykori szovjet elv­társak közül pedig többen is ülhet­tek a nézőtéren. Mindannyian izgultunk az előadás előtt. Csehországban több helyen játszottuk már a darabot, a végén mindenütt állva tapsolt a közönség, mint Pozsonyban. Szentpéterváron csak pár ember mert állva tapsolni. Az előadás utáni fogadáson ott volt a cseh nagykövet. A múlt rendszer elöljárói közül szerinte is sokan ott lapítottak a nézőtéren. Ilyen erős tár­sadalombírálattal átitatott előadás, mint az Elit társaság, nem szerepel a Tovsztonogov Színház repertoárján. Szentpétervár egyébként gyönyörű város. A képeslapok sem adják vissza a méltóságát. Ami viszont még ennél is nagyobb meglepetés volt szá­momra: rengeteg emléktárgyon Vla­gyimir Putyin arcképe vagy izmos felsőteste díszeleg. Nemrég fejeződött be a Zdenék Jirásky rendezésében készülő Krystof című cseh történelmi drá­ma forgatása. A film cselekménye az 1948-as februári fordulatot kö­vető időszakban játszódik, amikor egyetemisták egy csoportja a Su­­mava érdéin keresztül akar Nyu­gatra szökni. Hit, remény, áldozat. Ez a film jelmondata. Harmadéves voltam a színművé­szeim, amikor először hívtak váloga­tásra. Mondták, hogy lesz ez a film, s bár még nincs meg a szükséges pénz­összeg, elkezdték keresni a szerep­lőket. Aztán múltak az évek, és el is feledkeztem az egészről. Tavalyelőtt decemberben írtak, hogy menjek Prágába, castingra. Ahogy olvastam a szöveget, hirtelen minden mondat is­merős volt. Nem tudtam ugyanis, hogy ebbe a filmbe hívtak vissza. Na­gyon jó válogatáson vettem részt. A történet egyik szála a kommu­nisták K akciója, a szerzetesi rend feloszlatása. Krystof, a film főszereplője szer­zetesnek készül. A brutális politi­kai hatalom elől menekült a rendbe. Bátor, elszánt fiú, aki fiataloknak segít átjutni a csehszlovák-német határon. Ismeri a tájat, a határöve­zetet. Cyrillként én is szökni készü­lök, mint prágai egyetemista. Egy falusi kocsmából menekülök lőtt sebbel a karomon, Krystof támoga­tásában bízva. Párkányi gimnazistaként sze­rette az ilyen történelmi drámá­kat? Sokat változott az érdeklődési kö­röm az elmúlt években, de akkor, ti­zenévesként még másfajta történetek kötöttek le. Csillagok háborúja, Har­ry Potter, később a Ponyvaregény, a Bosszúállók. Mindenevő vagyok ma is. Nem műfajok, hanem minőség szerint válogatok. Ez az új cseh film milyen hely­zetek elé állította? Sokszor forgattunk nagy hideg­ben, erdőben. Rengeteget fáztam. De jó volt a rendező, nagyszerű a stáb. Vacogva is jól éreztem magam. Magyar színésznők is játszanak a filmben. Bandor Évával most, ezen a for­gatáson találkoztam először. Az ő anyukája és az én nagymamám ba­rátnők voltak Párkányban. Együtt jártak templomba. A nagymamám már sajnos nem élhette meg, hogy a sors összehozott Évával, biztosan örült volna. Krystof apja fogorvos a filmben, lőtt sebbel kerülök a rende­lőjébe, Éva pedig az ő asszisztense, de több van köztük, mint munkakap­csolat. Borbély Alexandra a szerelmi szálat képviseli a filmben. Krystof miatta hagyja ott a rendet. Vele is van közös jelenete? Nem árulhatok el többet, csak annyit, hogy egy moziban találko­zom vele. „Milyen kár, hogy nincs közünk egymáshoz a történetben!” - mondta Alexandra a rendezőnek, miután megismerkedtünk a forgatá­son. Zdenék Jirásky azonnal beékelt nekünk egy rövidke epizódot. Hogyan kerül ez a néhány prá­gai egyetemista a Sumavába? Őszi munkára megyünk busszal, s közben döntjük el páran, hogy átszö­künk a határon. Eredetileg a barát­nőm is velünk tartott volna, csak a szülei nem engedték el. A két főhős, Krystof és Cyrill egymás ellentétei. Krystof istenhívő, zárkózott fiú. Cy­rill ateista, bátor, belevaló srác. Néha ugyan elbizonytalanodik, de megy tovább a maga útján. Milyen nyelven beszél a fűm­ben? Szlovákul. De azért párszor csehül is megszólalok. Korábban is állt már kamera előtt, csak nem játékfdmben. Főiskolai vizsgafilmbe többször is hívtak, de játszottam már sorozatban is. A Vadlovakban. Még főiskolás­ként. Én voltam Richard, a történet­­beli lovas tanya tulajdonosának svájci unokaöccse. Hét epizódban voltam. Meghalt a nagybácsim a tör­ténetben, és én mentettem meg a bir­tokot a csődtől. Ez a cseh fdm jóval nagyobb fo­gás. Óriási szerencse kellett hozzá. A castingon ugyanis nem elég a tehet­ség. Odaállítanak a potenciális partnered mellé, hogy illetek-e egy­máshoz. Ha nem, köszönik szépen, kiestél a pakliból. De még az is fon­tos, hogy beleillesz-e a történetbe. Az egész lényeddel. Mi volt a legmegerőltetőbb a forgatáson? A sok utazás. Nyugat-Csehország Zsolnától is, Pozsonytól is messze van. Fárasztó volt a sok autózás, vo­natozás. De lassan vége az évadnak, most majd kipihenhetem magam. Születésnapi ajándékként londoni utat kaptam a barátnőmtől. Termé­szetesen együtt utazunk. Visszamegy oda, ahol egykor fél évet töltött? Rengeteget tanultam Londonban. Szakmailag és nyelvileg egyaránt. Előtte soha nem voltam olyan so­káig távol otthontól. Úgy kellett tal­pon maradnom egy számomra ide­gen környezetben, hogy senki isme­rős nem volt a közelemben. Húzott is vissza régóta a szívem. A brexit számomra tragédia. Nagyon meg­keseríti a kapcsolatomat Angliával. Szerettem ott élni. Senkit nem ér­dekelt, honnan jöttem. Mutasd meg, mit tudsz, s majd megmondjuk, mennyit érsz! Azóta rájöttem: siker­élményt bárhol megélhet az ember. Zsolnán is. Nem érez semmiféle elvágyó­dást? Zsolnáról? Egyelőre nem. Nem ültettek kispadra, sokat játszom. Jó lehetőségeket kapok. Számolnak ve­lem. Pozsonyban élni nyilván ké­nyelmesebb lenne, de ha most le­szerződnék a Nemzetibe, mi lehetne a további célom? Onnan hova me­hetnék? Ráérek. Nem sietek. Ambí­cióim persze így is vannak. Egy jó sorozatban szívesen vállalnék szere­pet. De egy jó angol sorozatban, ha már beszélem a nyelvet. Vagy egy nagy musicalben. Mert énekelni is szeretek. A szerző a Vasárnap munkatársa Pozsonyban élni nyilván kényelmesebb lenne..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom