Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-05 / 129. szám
www.ujszo.com | 2019. június 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Retek utcai könnyek Amerika helyett Kismarton vagy Nagyrőce VERES ISTVÁN bban az időben, amikor Ferenc pápa Erdélyben bocsánatot kért a romáktól, Bandika és Ervin megtudta, hogy ha amerikai vízumot szeremének igényelni, meg kell adniuk a telefonszámaikat és email-címeiket, öt évre visszamenőleg. És bár mindketten tudták, hogy a pápa kijelentése különösen nagy jelentőséggel bír a globális roma pasztoráció szempontjából, képtelenek voltak feldolgozni, hogy az amerikai hatóságok a beutazók közösségi oldalakon használt felhasználóneveit is kérik. A két jó barát éppen a Moszkva tér melletti Retek utca Búfaló nevű sörözőjében múlatta az időt és a sört, amikor a hírről értesülvén a letargiába való zuhanás különösen erős jegyeit kezdték mutatni. Ervin szerint teljesen rendben van, hogy Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól, hiszen a bocsánatkérés olyan, mint a megváltás: általában mindenki mástól válj a maga felé, ajándékba, akciósán, vagy teljesen ingyen. De az, hogy egy pár hónapos amerikai tartózkodás érdekében előbányássza az emlékezetéből, hogy milyen néven kommentelte öt éve a Stahl Judit receptjében szereplő sertéstarja gondolatnyi sóval meghintett, titkon megbúvó zsírpatakjait a Facebookon, arra nem érzi magát képesnek. Akkor inkább utazik máshová. Mondjuk Kismartonba vagy Nagyrőcére. Bandika a lehetőségeket figyelve dermedten hallgatta asztal- és bajtársát, majd felvilágosította, hogy az amerikai idegenrendészetnek valószínűleg nem az a célja, hogy Ervin Kismartonba vagy Nagyrőcére utazzon, hanem hogy a szigorítással minél több embert eltántorítson attól, hogy az USA-ba akarjon utazni. Mert ha kevesebben utaznak oda, nekik kevesebb dolguk lesz. Nem is beszélve a terrorelhárítás vonzatairól, hogy ugyebár minél kevesebb ember jön az országba, azok közül a nagy számok törvénye szerint nyilván kevesebb a terrorista is. Ervin szerint ez a kérdés sokkal bonyolultabb. Majdnem annyira, mint a Búfaló söröző nevében megbúvó jelentéstartományok feltárása. Mert az is ugye első körben jelenthet helyet, ahol felfalják a bút. Második körben gyanakodhatunk egy falóra, amely beszél tehénül, ezért azt mondja: bú. Harmadik körben pedig ott az amerikai párhuzam, ki tudja, a Búfaló talán Buffalo város neve valamelyik nyelvjárásban. Bandika a korsója mélyére tekintett, és felidézte azokat a kilencvenes éveket, amikor még a Buffalo Sabres NHL- es hokicsapatnak szurkolt, kizárólag azért, mert a kapusuk kilenc éven át a cseh Dominik Hasek volt. Majd szomorúan állapította meg, hogy ha valamikor úgy döntene, meglátogatja a híres bölényvadász showman, Buffalo Bill sírját Denverben, a vízumkérelemnél be kell diktálnia az elmúlt öt évben használt telefonszámait, közösségi oldalas felhasználóneveit, és e-mailcimeit. Ervin visszakérdezett: Buffalo Bill az melyik, az a hosszú hajú szőke pankrátor, a harcsabajszú? Bandika sírva fakadt, majd felvilágosította barátját, hogy Buffalo Bill nem azonos Hulk Hogannel. Ekkor megszólaltak a budai harangok, a fiúk pedig leballagtak a Margit körútra abba a jó pizzázóba, amely tavaly költözött át a Madách-térről, és sosincs benne hely. A szerző a Vasárnap munkatársa HOGYHOGY MIÉRT JÖTTEM IZRAELBE? HÜLYE KÉRDÉSI TE NEM ISMERED A SZLOVÁK EGÉSZSÉGÜGYET? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Zöld hullám Európában DUDÁSTAMÁS Többféleképpen lehet olvasni az európai parlamenti választás eredményeit az EU szintjén, de a zöld pártok megerősödése tagadhatatlan. Összesen 69 képviselőt szereztek az Európai Parlamentben, és ezzel a negyedik legerősebb frakciót alkotják. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi széttördelt parlamentben jelentős tényezővé léptek elő, és a legfontosabb uniós posztok elosztásába is beleszólásuk lehet. Akár az is elképzelhető, hogy a legnagyobb frakciók között zajló egyezkedésben még az Európai Parlament elnöki pozícióját is megszerezhetik. Ebből is látható, hogy nagyot változott a politikai térkép a 21. században. A zöld pártok nemrég még az álmodozók és idealisták rétegpártjának számítottak, de ma már egyre több országban a fő politikai áramlatba tartoznak, jelentős szavazóbázissal. Nem kérdéses, hogy a zöld pártok előretörésében jelentős szerepet játszanak az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás vagy a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése. Az utolsó világgazdasági válság óta eltelt évtized növekvő elégedetlenséget szült a fiatalabb választók körében, és egyre nagyobb számban fordítanak hátat a tradicionális néppártoknak. A fiatal generáció különösen érzékenyen reagál a globális éghajlatváltozásra, erre kitűnő példa a még csak 16 éves Greta Thunberg. A világszerte ismert svéd tinédzser szinte egész Európában megmozgatta a fiatalokat a politikusok passzivitása elleni tüntetéseivel, és egy egész generáció hősévé vált. A zöld pártok előretörése egyértelműen Németországban a leglátványosabb. A német Zöldek az európai parlamenti választáson a szavazatok több mint 20 százalékát szerezték meg és az ország második legerősebb pártjává váltak, megelőzve a nagy múltú Német Szociáldemokrata Pártot is. Különösen jól szerepeltek a fiatal választók körében, a 29 évnél fiatalabbak csoportjában toronymagasan a legerősebb párttá váltak, mivel a fiatalok érezhetően elégedetlenek a jelenlegi kormánykoalíció klímapolitikájával. A német Zöldek lendülete nem tört meg az európai parlamenti választás után sem, a legutóbbi közvélemény-kutatásban a modem Németország történetében először a legerősebb párttá váltak. Nagy valószínűséggel ez a nagy lendület azért nem tart ki a következő parlamenti választásig, de ha választást nem is nyernek, az biztosnak tűnik, hogy Németországban a Zöldekkel már mindenképpen komolyan számolni kell. Európa térképére nézve azonban jól látható az is, hogy a zöld hullám nem ért el mindenhova. A törésvonal a volt szocialista blokk határán található, a közép-európai uniós tagországokban a zöld pártok nem tudtak számottevő eredményeket elérni. Ez a törésvonal Németországon belül is megfigyelhető, a volt NDK-hoz tartozó tagállamokban a Zöldekjóval gyengébb eredményeket értek el, mint az egykori NSZK területén. Közép-Európában a választókat ma még jobban foglalkoztatják a gazdasági témák vagy a menekültkérdés, ezért kihívásnak tűnik a globális éghajlatváltozással és hasonló zöld témákkal szavazatokat gyűjteni. Nincs ez másképpen Szlovákiában sem, ahol az elmúlt 30 évben nem sikerült releváns zöld pártot alapítani. A zöld témák szinte teljesen hiányoztak a választási kampányból is, egyedül a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója próbálta meg ezekkel megszólítani a választókat. Az eredményeket nézve megállapíthatjuk, hogy nem is teljesen sikertelenül, ugyanis a két párt közös listájáról két környezetvédelmi aktivista is bekerült az Európai Parlamentbe. Ez világosan mutatja, hogy a hazai választókat is foglalkoztatják a zöld témák. A nyugat-európai példák igazolják, hogy a hazai pártoknak nem kell félniük erre a területre koncentrálni, ugyanis az egyik téma, ami a fiatal nemzedékek egyre nagyobb részét foglalkoztatja, az egyértelműen a bolygónk jövője. Facebookkal böjtölik ki a ramadánt a muszlimok Videónézéssel és facebookozással ütötték agyon az időt a muszlimok a tegnap véget ért rámádén alatt. A szent hónapot elvileg böjtöléssel és imával kell tölteniük, eltávolodva a világi szórakozástól, azonban kimutatták, hogy a közel-keleti országokban a muzulmánok ilyenkor 58 millió órával többet töltenek a Facebookon, és több tartalmat néznek meg a YouTube-on, mint az év bármely más szakaszában. A ramadán ezért már a reklámcégek és hirdetők számára is az év legkedvezőbb időszaka. Ilyenkor a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, nem pletykálhatnak, követelmény a jótékonykodás is. 'Az egy hónapig tartó böjt célja az elmélkedés és az imádkozás lenne. Mivel a ramadán alapvetően az önmegtartóztatásról szól, ellentmondás, hogy ebben az időszakban számos vállalat bevételei növelésére törekszik. A ramadán alatt a közel-keleti térségben fellendül a Facebook használata, és a Google (a YouTube tulajdonosa) üzleti tevékenysége. „Valóban növekszik a felületeinken eltöltött idő, illetve a fogyasztás” - mondta el Ramiz Sehádi, a Facebook térségbeli felelős vezetője. Sehádi kifejtette: az emberek jóval tovább maradnak fent és több pihenőidejük van. Emellett sokan rövidített munkaidőben dolgoznak, és közben 5 százalékkal több időt, azaz mintegy 58 millió órával többet töltenek el a Facebookon, tehát a közel-keleti országokban naponta körülbelül 2 millió órával többet. Nem igét hirdetnek „A hirdetők annál inkább el akarják érni őket ebben az időszakban, ez okozza a bevételnövekedésünket” - magyarázta Sehádi. A térségben már a ramadán a legfontosabb hirdetési időszak, továbbá 151 százalékkal emelkedik a show-műsorok és szappanoperák nézettsége a YouTube-on. Az utazási videók nézettsége 30 százalékkal nőtt, a sportról szóló videóké 22 százalékkal, a videojátékokkal foglalkozó videóké pedig 10- 20 százalékkal, a vallásos tartalmak megtekintése 27 százalékkal. Joyce Baz, a Google közel-keleti és észak-afrikai régiójáért felelős kommunikációs vezetője elmondta: létezik már egy Google-alkalmazás, amely az imához segítségül megmutatja, merre van Mekka. Trónok harca és foci Az idei ramadán első hetében Egyiptomban, Irakban és Szaúd- Arábiában a legnépszerűbb keresési témák közé a Trónok harca című sorozat, az imák időpontjai, a ramadánról szóló televíziós műsorok, a filmek kezdete, valamint az angol Premier League focimeccsei voltak. 16 százalékkal emelkedett a szépségápolási termékek keresése is. Az iszlám mintegy 1,8 milliárd követőjével (a Föld népességének 24 százaléka) a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma már alig van olyan ország, ahol ne élnének muszlimok. Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadán havi böjt, a mekkai zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna - ezek a vallás legfontosabb parancsolatai, amelyeket minden igazhívőnek követnie kell. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint mindig tizenegy nappal korábban kezdődik, mint az előző évben. (MTI)
