Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-29 / 150. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2019. JUNIUS 29. MÚZEUMLÁTOGATÁS 13 Nézzünk be a Nobel Múzeumba! A stockholmi Nobel Múzeum ősztől mutatja be a nyilvánosság előtt legújabb értékes szerzeméa sínt, amelynek egyes fogasaira Nobel-díjasok portréit rögzítették. A képek egymást követik a sínen, és több órába telik, míg az összes Nobel-díjas „végigfut” a látogató előtt. Eléggé időigényes és nyakfárasztó foglalatosság... Érdekesebbnyét, azt az Einsteinkéziratot, amelyet a tudós a Nobel-díj átvétele után fogalmazott meg. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg. Addig is azonban van mit nézni, tanulmányozni a stockholmi Gamla San-i intézményben, amely a Svéd Akadémia épületében kapott helyett. Ez az a múzeum, amely minden olyan ismeretet dokumentál, amely a Nobel-díjjal kapcsolatos. Nézzünk be! Tágas főcsarnokba lépünk, ahol szép sorjában vonulnak a Nobeldíjasok... Nem visznek bennünket virtuális világba, nem ültetnek időgépbe sem, csak egy ödetes megoldásnak köszönhetően élvezhetjük a híres tudósok, irodalmárok vonulását. Egy ruhagyár jóvoltából szerelhette fel a múzeum a főcsarnok mennyezetére azt Bárány Róbert díszes oklevele a Nobel-díjról és fehér kesztyűje Annak a dizájnétkészletnek a darabjai, amelyből a Nobel-díj megalapításának 90. évfordulóján ebédeltek a stockholmi Nobel-banketten a vendégek amelyből a Nobel-díj megalapításának 90. évfordulóján ebédeltek a stockholmi Nobel-banketten a meghívott vendégek. Természetesen mindent megtudhatunk Alfred Nobelról, a díj alapítójáról, magáról a díjról, és azokról, akik az egyes bizottságokban döntenek a díjazottakról, és külön, hosszasan mesél a vezetőnk a Svéd Akadémiát megrázó szexuális zaklatási és kiszivárogtatási botrányról, amely miatt tavaly elhalasztották az irodalmi Nobel-díj átadását. Az időszaki kiállítás jelenleg a 90 éve született Nobel-békedíjas Martin Luther King életét, családját, harcát mutatja be, kiemelve azt a 250 ezres felvonulást, a washingtoni menetelést, amelyen elhangzott King Van egy álmom beszéde is. Betérünk meg a múzeumi bisztróba, bekapunk egy smörgasart (szendvicset), megtárgyaljuk a látottakat, de már csak találgatni tudunk, melyik jó humorú Nobeldíjas adta a múzeumnak a vitrinbe zárt porcelán malacot, az öreg ütöttkopott korcsolyát, a pipát, a sapkát, a kis játékautót. Milyen feledékeny is „az ember”... Kihagyhatadan a butik, de ezúttal nem veszünk semmit, nem nyeri el tetszésünket sem a méregdrága biciklimodell, sem az ilyen-olyan plüssállat, kulcstartó, fénykép. De a múzeum érdekes, egyszer mindenképp érdemes megnézni. Urbán Gabriella A Svéd Akadémia épülete, amelyben helyet kapott a Nobel-múzeum Vonulnak a Nobel-díjasok (Fotók: a szerző és Nobel Museum Photo/Hans Nilsson) Peter Higgs például kedvenc borából ajándékozott két palackot ajándékozott két palackot, Malála Júszafeai, a legfiatalabb Nobelbékedíjas kendőjét ajándékozta a múzeumnak, Rigoberta Menchú guatemalai emberi jogi harcos pedig egy huipilt, egy olyan blúzt, amelyet a majákhoz tartozó, Guatemalában élő ixil törzs női tagjai viselnek. Az egyik vitrinben láthatók annak az étkészletnek a darabjai, nek tűnik a digitális adatbázisban kutakodni, mindenki azt böngészi, amire kíváncsi. Egy kattintás, s megjelenik az év, mellette az azévi nyertesek portréja, itt van máris 1914 és Bárány Róbert, aki a belső fület érintő kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat, mellette Max Theodor Felix von Laue német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója. Az is kiderül, hogy 1914-ben nem osztottak ki sem irodalmi, sem békedíjat. „Menjünk tovább - mondja a múzeumvezető - , mindenképp nézzék meg, mi van a szépen elrendezett vitrinsorokban. Régi hagyomány ugyanis, hogy a díjazottak érdekes és esetenként vicces tárgyakat ajándékoznak a múzeumnak” - magyarázza a kedves hölgy, s magunkra hagy. A vitrinekben találjuk meg például a már emlegetett Bárány Róbert magyar származású osztrák orvos oklevelét a Nobel-díjról, valamint ajándékát, egy pár fehér kesztyűt. Az isteni részecske felfedezője, Peter Higgs például kedvenc borából Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Az írás a tudós válasza Erich Treffiz német matematikusnak az Annalen der Physik (Fizikai Évkönyv) című tudományos folyóiratban megjelent cikkére. Treffiz tudományos értekezésében új megoldásokat mutatott be a relativitáselmélethez. Einstein kétoldalas munkáján megtalálhatóak Max von Laue 1914- ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett német fizikus megjegyzései. Az ő tulajdonában volt a kézirat 1948- ig, ezt követően gyűjtőtől gyűjtőig vándorolt. „Cikkében Einstein bemutatja, miért nem helytállóak Treffiz megoldásai” - mondta Gustav Kallstrand, a Nobel Múzeum főkurátora. Az írást a Porosz Tudományos Akadémia publikálta 1922. december 21-én. Az értekezés bizonyíték arra, hogy Einstein elméletei a kutató Nobel-kitüntetése után is vitákat generáltak a mdósok között, és hogy „maga Albert Einstein is részese volt a vitának” - mondta Källstrand. A Svéd Akadémia 1922. december 10-én Einsteinnek nem a ma úttörőnek számító általános relativitáselmélete miatt adott Nobel-díjat, hanem a „fotoelektromos hatások törvényeinek felfedezéséért”. Albert Einstein (1879-1955) Källstrand szerint „a tudományos zseni archetípusa”. .Antikor valaki tudóst emleget, az emberek szeme előtt Albert Einstein képe jelenik meg” - fogalmazott a főkurátor. Per Taube svéd vállalkozó 2018 decemberében egy aukción 1,2 millió svéd koronáért vásárolta meg a kéziratot, majd a Nobel Múzeumnak ajándékozta. (MTI) Per Taube és Erika Lanner múzeumigazgató az Einstein-levéllel (Fotó: Nobelmuseet/Clément Morin)
