Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-28 / 149. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. június 28. I www.ujszo.com RÖVIDEN Két öngyilkos merénylet Tunisz belvárosában Brexit: távozhatnak a japán cégek Tokió. Ajapán külügyminiszter szerint kérdésessé válhat a Nagy- Britanniában tevékenykedő ja­pán vállalatok további jelenléte a brit gazdaságban, ha a brit EU- tagság rendezetlen módon, meg­állapodás nélkül szűnik meg. Kono Taro kiemelte, több mint ezer japán vállalat működik Angliában, és mindegyiküket nagyon aggasztja a megállapodás nélküli brexit lehetősége. (MTI) Boris Johnson a brit kilépésről London. Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint rendkí­vül csekély az esélye annak, hogy Nagy-Britannia rendezetlen mó­don lép ki az Európai Unióból, de ha ez elkerülhetetlenné válik, kormánya tagj ainak - ha ő lesz a következő brit miniszterelnök - ebbe is bele kellene törődniük. Johnson hivatali utódjával, Je­remy Hunt jelenlegi külügymi­niszterrel verseng a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért. A párt új vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke a távozó Theresa May utódjaként. A közvéle­mény-kutató cégek és a fogadó­irodák egyaránt Johnsont tartják a verseny favoritjának. (MTI) A líbiai hadúr részleges kudarca Tripoli. A Tripoliban székelő nemzeti egységkormányhoz hű milíciák visszafoglalták a fővá­rostól 75 kilométerre található Gálján városát a kelet-líbiai ve­zetéshez hű Halifa Haftár tábor­nok erőitől. Garján a hadúr ve­zette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) előretolt bázisa volt, mi­óta Haftar tábornok április 4-én megindította csapatait az ENSZ támogatását élvező egységkor­mány ellenőrzése alatt álló Tri­poli ellen. Az offenzíva a főváros déli részén akadt el, ahol a Fájez esz-Szarrádzs vezette kormány­hoz hű milíciák felvették a harcot Haftar csapataival, és az össze­csapások azóta is változó inten­zitással folynak a környéken. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint eddig mintegy 740 ember vesztette életét és több mint 4400-an sebesültek meg az összecsapásokban. (MTI) Erősödő szélsőjobb Németországban Berlin. Meghaladta a 24 ezret, és ezzel a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett a szélsőjobboldaliak száma Né­metországban 2018-ban a szö­vetségi alkotmányvédelmi hi­vatal (BfV) jelentése szerint. A szélsőjobboldaliak az idegene­ket, különösen a menedékkérő­ket és a muszlimokat, valamint a politikai döntéshozókat tartják felelősnek „a nemzeti identitás állítólagos elvesztése” miatt - fejtette ki Thomas Haldenwang, a BfV elnöke. Horst Seehofer belügyminiszter kiemelte, a szélsőjobboldaliak száma 2014 óta folyamatosan nő. (MTI) Rendőri készültség Tuniszban. Máig a terror markában az ország. (tasr/ap) Vélhetően rendőrségi célpont­jai voltak annak a két öngyil­kos merénylőnek, aki tegnap Tunisz belvárosában robban­totta fel magát, a merényle­tekben egy rendőrtiszt meg­halt, többen megsebesültek. Tunisz. Az első merényletet egy rendőrautó közelében követték el, nem messze a francia nagykövet­ségtől Tunisz forgalmas városköz­pontjában. Az eset a forgalmas Ha­bib Burgiba sugárúton történt. A független Tunézia első államelnö­kéről (a függetlenséget kiharcoló jogász-politikusról) elnevezett út Tunisz központi utcája, felépítése olyan, mint Párizsban a Champs- Élysées. A tunéziai belügyminiszté­rium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a robbanásban egy rendőrtiszt az életét vesztette, to­vábbi öt ember - három civil és két rendőr - pedig a belügyminisztéri­um közleménye szerint megsebe­sült. Nem sokkal később egy máso­dik merényletet is jelentettek, az al- Arabíjja pánarab televízió értesülé­sei szerint a merénylő a terrorelhá­­rító központ parkolójában robban­totta fel magát. Hatósági források szerint négyen megsebesültek. Szemtanúk azt mondták, a merénylő be akart tömi a központ épületébe, és amikor a rendőrök ezt megakadá­lyozták, felrobbantotta magát. Az elmúlt években több terrortá­madást elkövettek Tunéziában. Ta­valy októberben egy nő felrobban­totta magát Tunisz belvárosában, a merényletnek azonban nem volt ha­lálos áldozata. 2015 márciusában 22 embert öltek meg fegyveresek a tu­niszi Bardo Múzeumban, és ugyan­abban az évben 38 embert ölt meg egy merénylő egy szúszai tenger­parti nyaralóhelyen. A merényletet az Iszlám Állam dzsihádista szerve­zet vállalta magára. 2015 novembe­rében robbantásos merényletet kö­vettek el Tuniszban az elnöki őrség egyik autóbusza ellen; 13 ember vesztette életét, húszán pedig meg­sebesültek. A robbantást szintén az Iszlám Állam vállalta magára. A támadások érzékenyen érintet­ték a Tunézia számára fontos turisz­tikai szektort, ráadásul a főszezon ép­pen most kezdődik. Az ország emel­lett választás előtt áll. Tunéziában robbant ki az arab tavasz, melynek következményeként 2011 tavaszán elmenekült az autokrata Ben Ali ál­lamfő, viszont azóta ingatag a belpo­litikai helyzet. A kormány számos in­tézkedést hozott a terrorizmus elleni harc jegyében. A 2015. novemberi támadás óta rendkívüli állapot van érvényben az észak-afrikai ország­ban, legutóbb június elején hosszab­bították meg egy hónappal. (MTI, ú) Trump-Putyin csúcs Oszakában elkezdődik a világ gazdasági hatalmainak találkozója MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Peking. Egyórás talál­kozót tart ma Oszakában Vlagyimir Putyin orosz ós Donald Trump amerikai elnök a G20-csoport csúcstalálko­zója alkalmából - jelentette be Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója. A Putyin-Trump-különtalálkozó napirendjét a két elnök maga hatá­rozza meg. Usakov külügyi tanács­adó szerint a megvitatandó kérdések között van a kétoldalú kapcsolatok általános állapota, a hadászati sta­bilitás és a regionális konfliktusok - Szíria, Afganisztán, Ukrajna, Vene­zuela. Putyin a gazdaságilag legfon­tosabb államokat tömörítő csúcson találkozik Theresa May brit minisz­terelnökkel is. Tűzszünetet kötött egymással Kína és az Egyesült Államok a köztük dúló kereskedelmi háborút illetően annak érdekében, hogy újraindíthassák a tárgyalásokat - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) hong­kongi lap. A lap forrásbeszámolói alapján azt írta: az ideiglenes „fegy­verszünetről” szóló megállapodás részleteit Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök szombati, oszakai találkozója előtt, sajtóközle­mények formájában teszik majd köz­zé a felek. A két elnök Japánban, a G20-as országcsoport csúcstalálko­zójának keretében folytat megbeszé­lést. Az ideiglenes egyezmény értel­mében Washington egyelőre nem vezetné be a maradék 325 milliárd dollárnyi kínai árut sújtó büntetővá­mokat, amelyeknek előkészítését Trump elnök még májusban rendelte el azt követően, hogy a két fél között megtorpantak a kereskedelmi tár­gyalások. A SCMP egyik forrása sze­rint Hszi elnök a beígért további bün­tetővámok elhalasztásának fejében egyezett bele abba, hogy találkozzon Trumppal Oszakában. Az amerikai elnök e héten úgy nyilatkozott, hogy kész kiverni a pótlólagos vámokat, amennyiben az oszakai találkozó si­kertelenül zárul, de azt is elmondta, hogy azok indulhatnának 10%-ról az eredetileg beígért 25 helyett. Kína nem fogja engedni, hogy a G20-as országcsoport oszakai csúcs­­találkozóján megvitassák az ország belügyeit - jelentette ki Keng Suang kínai külügyi szóvivő az elmúlt hó­napokban Hongkongban lezajlott, a kiadatási törvény módosítása ellen szerveződött tömeges demonstrációk kapcsán. Keng az Egyesült Király­ságot is arra figyelmeztette, ne avat­kozzon többet Kína belügyeibe, hangsúlyozva, amióta Hongkong 1997. július 1-jén (a brit gyarmati stá­tuszból) „visszatért” az anyaország­hoz, a várost illető kérdések kínai belügynek számítanak. (MTI) A NATO kemény válaszlépése jöhet Brüsszel. Válaszlépéseket fo­ganatosít a NATO, ha Oroszor­szág nem tér vissza a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid ha­tótávolságú rakéták felszámolá­sáról szóló szerződéshez (INF) az augusztus 2-i határidőig - figyel­meztetett az észak-atlanti szövet­ség főtitkára. Jens Stoltenberg a NATO-államok védelmi minisz­teri találkozóját követően el­mondta, megtárgyalták az ülésen, milyen lépésekre lesz szükség Oroszország elrettentése érdeké­ben, ha összeomlik a Washington és Moszkva által 1987-ben aláírt megállapodás (megtiltotta az 500-5500 km hatótávolságú szá­razföldi rakéták gyártását, bir­toklását és tesztelését). A had­gyakorlatok sűrítését, hagyomá­nyos fegyverek, ill. a hírszerzési, a megfigyelési, valamint a rakéta- és légvédelmi kapacitások fej­lesztését említette a lehetőségek között. Leszögezte ugyanakkor, hogy a katonai szervezet nem ter­vezi új szárazföldi nukleáris esz­közök telepítését Európában. (MTI) BabiS a helyén maradt Lampedusa partjaitól fél mérföldre várakozik a kormányoktól független szer­vezet, a Sea-Watch 3 hajója, 43 migránssal a fedélzetén, miután az olasz kor­mánytól nem kapott engedélyt a kikötésre. A hajó 15 napja a nyílt tengeren áll. Az olasz parti őrség felszólításának sem engedelmeskedett, hogy forduljon vissza. Matteo Saivini olasz belügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte nem menekültekről, hanem „szervezett utakról" van szó, ugyanis a hajón tartózko­dók fejenként 3 ezer dollárt fizettek, hogy elhagyhassák hazájukat. (TASR/AP) Prága. Kudarcot vallott a cseh ellenzék kísérlete Andrej Babis miniszterelnök koalíciós kormá­nyának megbuktatására. Az öt el­lenzéki párt által szerdán benyúj­tott bizalmatlansági indítványt 17 órányi vitát követően a tegnapi sza­vazáskor a 200 tagú parlamenti al­sóházban 85 képviselő támogatta, 85-en ellene szavaztak, 12-en tar­tózkodtak, míg 18-an hiányoztak. Az indítvány elfogadása ellen a Babis vezette ANO és a Cseh Szo­ciáldemokrata Párt (CSSD) képvi­­selői szavaztak. A kommunista párt (KSCM) képviselői a szavazásnál tartózkodtak, így az ellenzéknek nem is volt esélye a szükséges 101 támogató szavazat megszerzésére. Az ellenzék azzal vádolja Babist, hogy visszaélt az európai uniós tá­mogatásokkal, és összeférhetet­lenség van politikai, valamint vál­lalkozói szerepvállalása között, ezért haladéktalanul távoznia kel­lene a kormány éléről. Babis be­szédében a vádakat elutasította és kijelentette: az ellenzéknek joga van a bírálatokra, de nem érti, hogy ő miben hibázott. „Ha megbukna a kormány, önök megbénítják or­szágunkat. Ha lemondok, lemond az egész kormány. És mi lesz ez­után? Előrehozott választás?” - je­lentette ki a kormányfő. Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke azt állította, Babis nem tudja teljesíteni alkot­mányos esküjét. „E között az eskü között és személyes, családja érde­kei között konfliktus van” - szö­gezte le Fiala. Még mindig nyitott kérdés, hogy a cseh ügyészség vé­gül vádat emel-e ellene, és az év vége felé várható az Európai Bi­zottság végleges jelentése, aminek az előzetes verziója összeférhetet­lenséget állapított meg Babis poli­tikai szerepe és a cégeinek nyújtott EU-s támogatások ügyében. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom