Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-27 / 148. szám
8 KÜLFÖLD 2019.június 27. lwww.ujszo.com röviden Trump veje pénzzel hozna békét a Közel-Keletre Beismerte tettét a politikus gyilkosa Berlin. Beismerte tettét az a szélsőjobboldaliként számon tartott férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy közvetlen közelről leadott fej lövéssel meggyilkolt egy magas beosztású helyi politikai tisztségviselőt a németországi Kassel j árásban - közölte Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter. A szövetségi legfőbb ügyészség abból indul ki, hogy a gyanúsított, Stephan E. egyedül, tettestársak nélkül gyilkolta meg Walter Lübckét, a kasseli tartományi államigazgatási hivatal vezetőjét, aki heves bírálatokat és halálos fenyegetéseket is kapott, amiért kiállt a Németországba érkező menedékkérők befogadása mellett. (MTI) Megöltek két amerikai katonát Kabul. Megöltek tegnap két amerikai katonát Afganisztánban -tájékoztatott közleményben a NATO-vezette afganisztáni katonai misszió, részletekbe nem bocsátkozva. Az év eleje óta így már hat amerikai katona esett el Afganisztánban, 2015 eleje óta pedig 65-en vesztették életüket. A két haláleset alig egy nappal az után történt, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter váratlan látogatást tett Kabulban, ahol béketeremtésről tárgyalt Asraf Gáni afgán elnökkel és más vezető kabuli politikusokkal. (MTI) Merkel: változhat a csúcsjelölti rendszer Berlin. Nem biztos, hogy érvényesül az úgynevezett csúcsjelölti rendszer az Európai Bizottság elnöki pozíciójának betöltésében, a helyzet sokkal összetettebb, mint öt éve, amikor Jean-Claude Junckert választották meg a tisztségre - mondta Angela Merkel német kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag). Hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a csúcsjelölti rendszert. Viszont az Európai Tanácsban nem mindenki támogatja, köztük van Emmanuel Macron francia államfő is. „Mivel nagyon fontos számunka a francia-német viszony, el kell fogadnunk, hogy a francia elnöknek más a véleménye”-mondta Merkel. (MTI) Megállapodás a dán kormányról Koppenhága. Megállapodás született a Mette Frederiksen vezette dán szociáldemokraták kisebbségi kormányáról. A dán Szociáldemokrata Pártnak majdnem 3 hetes egyeztetéseket követően sikerült a baloldali blokkhoz tartozó erőkkel megállapodásra jutni. A június 5-i parlamenti választáson az élen végző Szociáldemokrata Párt a voksok 26,1 %-át kapta meg, s azóta folytatott tárgyalásokat a szociálliberális Radikális Baloldallal, a Szocialista Néppárttal, illetve a baloldali-zöld Egységlistával egy lehetséges együttműködésről. (MTI) Békét teremtene. Jared Kushner és felesége, IvankaTrump. (TASR/ap) A palesztinoknak szóló beruházási program előfeltátele az évtizedes palesztin-izraeli konfliktus megoldásának - mondta Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója az Egyesült Államok által szervezett palesztin gazdasági segélyezési konferencián. Manáma. „Békét csak akkor lehet elérni, ha fel tudunk mutatni az embereknek egy ösvényt életük jobbá tételére” - jelentette ki Kushner, Trump elnök veje. Közvetlenül a palesztinokhoz intézve szavait hangsúlyozta: „Sem Donald Trump amerikai elnök, sem az Egyesült Államok nem hagyott cserben titeket. Ez a munkaértekezlet értetek van, és ha sikerül rendesen megvalósítani, jobb jövőt biztosíthat a palesztinoknak: a méltóság, a virágzás és a lehetőségek jövőjét” - emelte ki Kushner a rendezvényen, amelyet a palesztinok vezetése bojkottált, s amelyre nem hívták meg az izraeli kormány képviselőit sem. „A múlt konfliktusainak áldozatából a kereskedelem és a fejlődés mintájává tehetjük ezt a régiót az egész világ számára” - hangoztatta az amerikai elnök tanácsadója. Ugyanakkor elismerte, hogy a gazdasági növekedés és jólét megteremtése nem megvalósítható egy „tisztességes és tartós politikai megoldás nélkül, amely garantálja Izrael biztonságát és tiszteletben tartja a palesztinok méltóságát”. Leszögezte, a bahreini konferencia kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozik, a politikai kérdések megvitatását egy későbbi időpontra halasztják. A Kushner nevével fémjelzett terv politikai részét továbbra is homály fedi. Trump veje azonban a katari al- Dzsazíra hírtelevíziónak adott korábbi interjújában arról beszélt, hogy nem lehetséges az arab békekezdeményezést követve megállapodásra jutni az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében, egy megállapodáshoz köztes megoldásra van szükség az arab és az izraeli álláspontok között. Az említett békekezdeményezés részeként Szaúd-Arábia vezetésével az arab országok egy független palesztin állam létrehozását szorgalmazzák az 1967-es hatnapos háborút megelőző határok között, Kelet-Jeruzsálemben található fővárossal, valamint a palesztin menekülteknek és leszármazottaiknak a visszatérését, amiért cserében diplomáciai elismerésben részesítenék Izraelt. Az amerikai béketerv gazdasági része 50 milliárd dolláros befektetést helyez kilátásba Palesztinában és a környező arab országokban arra az esetre, ha a palesztinoknak sikerül békét kötniük Izraellel. A Békétől a jólétig címet viselő, 40 oldalas terv 179 infrastrukturális és üzlet projektet tartalmaz. A szóban forgó 50 milliárd dollár több mint felét a palesztin területek kapnák meg tíz évre elosztva, míg a fennmaradó összegen Egyiptom, Libanon és J ordánia osztozna. (MTI) Szócsata az USA és Irán közt Trump „elsöprő erő" bevetésével fenyegeti Iránt, ha megtámadná az amerikai célpontokat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Donald Trump amerikai elnök „nagy és elsöprő erő" alkalmazására figyelmeztette Iránt, ha támadást intázne amerikai célpontok ellen. A megtévesztés szándéka húzódik meg Washington tárgyalási javaslatai mögött - jelentette ki Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Trump szerint a „nagy és elsöprő erő” az elnök szerint azt jelentené, hogy „egyes területek teljesen elpusztulnának”. Az USA elnöke többször is foglalkozott Iránnal, miután Teheránban élesen bírálták az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah és munkatársai ellen hétfőn hozott amerikai szankciókat. A Teherán által közzétett nyilatkozatról („a Fehér Ház mentálisan retardált lett”) úgy vélte, „nagyon tudatlan és sértő, amely szerinte csak azt mutatja, hogy (az irániak) nincsenek tisztában a valósággal”. Egy másik mikroblog bejegyzésben azt állította, az iráni nép szenved, ráadásul ok nélkül, mert „a vezetőik minden pénzt terrorizmusra költenek”. A Fehér Ház Ovális Irodájában Trump kifejtette: reméli, hogy Irán „vette az üzenetet” és a szankcióknak meglesz a hatásuk. Megismételte, hogy nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyvert fejleszthessen ki. „Ezt nem fogjuk megengedni” - fogalmazott. Irán magabiztos Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője a Trump-adminisztrációt „a legfenyegetőbb amerikai kormánynak” nevezte, és hozzátette, hogy az iráni nép nem hátrál meg az őt ért sértések nyomán. Az Egyesült Államok nem merne behatolni Irán területére - vélekedett az iráni forradalmi Gárda légi elhárításának a parancsnoka. Amirali Hadzsizadeh vezérőrnagy nyilatkozatában hozzátette azt is, hogy erre a lépésre szerinte más ország sem vetemedne. Nyilatkozott Aleddin Barodzsurdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának egyik tagja is, aki azt tanácsolta a térség országainak, hogy igyekezzenek a saját védelmi kapacitásukra és erejükre támaszkodni. „Az Egyesült Államoknak meg kell tanulnia, hogy Irán nem olyan, mint a térség többi országa, és sosem fogja tudni legyőzni, mert óriási technológiai fejlesztéseket vittünk véghez” — jelentette ki Barodzsurdi, egyúttal azt állítva: Washington még a legmodernebb drónokkal sem képes büntetlenül megsérteni az iráni légteret. Az iráni légvédelem múlt csütörtökön lelőtt egy amerikai pilóta nélküli repülőgépet. Azóta hallatlanul feszült a viszony a két ország között, Washington kis híján válaszcsapást mért iráni célpontokra. Irak nem lesz csatatér Washington semmilyen körülmények között nem indíthat támadást a szomszédos Irán ellen iraki területről -jelentette ki Barhám Száleh iraki elnök. „Ez határozottan nem része az iraki kormány és az USA közötti egyezménynek” - hangoztatta a politikus. Hozzáfűzte, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen, beleértve Iránt is. Hangsúlyozta: országának „nincs szüksége még egy háborúra”. Barhám Száleh egyben megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát. Irak, bár területén amerikai katonai bázisnak ad otthont és az USA szövetségese, szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Iránnal is. (MTI) Stephanie Grisham, az amerikaifirst lady, Melania Trump eddigi szóvivője lesz a Fehér Ház következő szóvivője Sarah Huckabee Sanders lemondása után. „Stephanie Grisham 2015 óta van velünk, az elnök és én úgy gondoljuk, hogy nincs nála alkalmasabb személy a kormány és az ország szolgálatára" - közölte Melania Trump. Grisham a 2016-os elnökválasztási kampány óta dolgozik Trump mellett, és máris részt vesz az elnök mellett a G20-as országcsoport e héten tartandó csúcsértekezletén a japán Oszakában. (TASR/AP) Babis bukását szeretnék Prága. Bizalmatlansági indítványt terjesztett tegnap a cseh ellenzék a prágai képviselőház elé az Andrej Babis vezette kétpárti koalíciós kabinet ellen. Az ellenzék azzal vádolja Babist, hogy visszaélt az európai uniós támogatásokkal, és összeférhetetlenség van politikai, valamint vállalkozói szerepvállalása között, ezért haladéktalanul távoznia kellene a kormány éléről. Babis a vádakat elutasította, politikai kampánynak minősítette, és ismételten kijelentette, hogy önként nem fog lemondani. A bizalmatlansági indítvány napirendre vétele után el is kezdődött a parlamenti vita. A kormány megbuktatásához a hatályos szabályok szerint a 200 tagú parlamenti alsóházban 101 szavazatra lenne szükség, amivel az ellenzék azonban nem rendelkezik. Az ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) koalíciójának ugyan együttesen csak 93 szavazata van (78 és 15), de minthogy a kabinetet 15 képviselőjével kívülről továbbra is támogatja Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), a kormányoldal összesen 108 képviselő voksában bízhat, így az ellenzék kezdeményezése eleve kudarcra van ítélve. Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélték David Rath volt középcsehországi megyei elöljárót, 7 évvel és egy hónappal azt követően, hogy a politikust letartóztatták egy 7 millió cseh koronát tartalmazó dobozzal. A korrupciós ügyekbe keveredett Rath emellett 10 millió korona (392 ezer euró) pénzbírságot is kénytelen lesz fizetni. A politikus közölte, ugyan ártatlan, de elfogadja a büntetést. (MTI, tasr)
