Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-26 / 147. szám
írég ló: Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. június 26., szerda, 13-15. oldal A sacai várat többször le akarták rombolni. Az első csapás 1445-ben érte, amikor az országgyűlés elrendelte, hogy Habsburg Albert uralkodása óta elteltzavaros időkben királyi engedély nélkül épült várakat tulajdonosaik rombolják le. A vártulajdonos Semsey család ellenállt a rendeletnek, végül kassai lakosok bontották el. Pontos helyét máig sem sikerült megtalálni, de a kutatók szerint egykor a Sacához közeli Viniöky dombon állhatott. A faluban megmaradt a Semsey család 1776-ban, rokokó stílusban épített kastélya, mely máig nagy látogatottságnak örvend. (Németi Róbert felvétele) Funkcionalitás és szépség SZASZI ZOLTÁN Volt egyszer a Bodrogközben is egy aranykor, azok a boldog békeidők, amikor a vasútépítéssel együtt elérkezett a fejlődés, a fellendülés, a modern gondolkodás ideje, és így néhány olyan műszaki vívmány, mint a víztorony használata. PERBENYIK Ékes példa erre a korra a perbenyiki Mailáth-kastély része, a műszaki műemlékként is figyelemreméltó, míves kiképzésű épület, a kastély melletti víztorony. Keveset tudunk róla. A kastély és urai Ez a vidék a magyarság betelepedésekor, a honfoglalás első hullámával népesült be, de a folyókanyarulatok, holtágak, mocsarak közt kiemelkedő buckákon már az őskorban is éltek. A Királyhelmectől délre, valóban alig nyíllövésnyire elterülő Perbenyik község is biztosan régebbi alapítású, mint első írásos emléke, amely 1323-ból származik. A Bodrog partján levő falut az írások nemesi birtokként tartották számon, az évszázadok alatt igen sok birtokosa volt, gazdag, hasznot hozó, fontos hely volt ez már a régi időkben is. Fennmaradt a birtokosok neve: Nagytárkányi, Perényi, Agárdy, Vassay, Vékey, Palugyay családok. A Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye után eléggé ismertté vált Dőry bárócsaládnak ősei is birtoktulajdonosok voltak itt, őket a Sennyey család követte a sorban. I. Mailáth József Sennyey Antóniával kötött házasságával lett végül Mailáth-birtok Perbenyik, s ennek a családnak köszönheti központi szerepének megerősödését. Azt a fejlődést és fellendülést, amelyet a vasút nyomvonalának a faluhoz közeli kijelölése és a pálya megépítése hozott magával. I. Mailáth József és Sennyey Antónia fia, Mailáth Antal, a korabeli politikai életben igen magas, alkancellári, majd főkancellári rangot betöltő férfiú volt az, aki politikai pályájáról visszavonulva zempléni birtokaira, Perbenyiken kezdett el építkezni. A 18. században még nem volt kastély ebben a faluban. Az építkezés kezdésének évét pontosan tudni lehet, a Perbenyiket birtokai központjává tévő I. Mailáth József 1798-ban kezdte el földszintes, három szárnyból álló kastélyának építtetését, 1823- ban egy, a római katolikus híveket szolgáló kápolnával is bővítve az épületegyüttest. A víztornyos kastély A II. Mailáth József nevéhez Tájoló Perbenyik községbe a Tőketerebes és Tiszacsernyő közti 79-es úton lehet eljutni, a víztorony a kastély kertjében a 48.390/22.006 GPS- koordinátáknál található, csak gyalog közelíthető meg. fűződő, klasszicista stílusú átalakítás és modernizálás ideje a 19. század végén érkezett el. Mielőtt viszont ide jutunk, meg kell említeni az ő nagybácsija, a gyermektelenül elhunyt Mailáth Antal nevét, akit reformpolitikusként, Kossuth Lajos és Széchenyi István jó barátjaként tartanak számon. Ő volt az, aki a Bodrogköz fellendítésén dolgozva kezdeményezte a Tisza szabályozását, a vasútépítést. Halála után a hitbizományi birtoka örökségként II. Mailáth Józsefre szállt, aki eredetileg katonai pályán indult, majd 1885-ben főrendiházi tag lett, grófi címet kapott. A messzi dunántúli Pécs városában született úr az új birtoka miatt költözött ide. 1886-ban a Bodrogközi Tisza-szabályozó Társulat elnöke lett, még ebben évben feleségül vette Széchenyi Máriát. A grófi párra máig mint a vidék fellendítőjére emlékeznek. Áldásos tevékenységükkel kórházat, hitel- és fogyasztási szövetkezetei, nőegyletet, szegény gyerekek iskoláztatását támogató szervezetet támogattak. Negyvenhat évig éltek együtt, végső nyughelyük a kastély kápolnájához közel épített sírboltban volt, ez néhány évtizede beomlott, ma a helyén egy szerény síremlék őrzi emléküket. Az 1890-es évek végén nagyszabású modernizálást végeztetett el a lovassport iránt is élénken érdeklődő gróf. Részben a modem versenylótenyésztésre kialakított istállóknak az ellátására épült meg a remekbe szabott víztorony, amely az egész birtokon biztosította a vízellátást. Kissé leromlott állapotában is remekmű. Cap György helytörténész forrásai szerint a víztorony két igen szépen kiképzett erkély rácsozatát az 1896-os, millenniumi országos kiállításon is bemutatták. A kastélyt már teljesen felújította a benne oktatási intézményt fenntartó Kassa megye, de a víztorony még mindig kissé romos. Sajnos eredeti teteje hiányzik, de a balkonokat tartó pilléreket nemrég kicserélték, és szinte hiánytalanul megmaradt a díszes bádogosmunka is. Figyelemreméltó, szép és érdekes műszaki és építészeti emlék ez! Remélhetőleg megmenekül a pusztulástól. Kissé megkopottá n is figyelem reméltó a víztorony (A szerző felvétele)
