Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-21 / 143. szám

2 KÖZÉLET 2019. június 21. | www.ujszo.com Polis: a Híd 5 százalék felett, az MKP alatta Pozsony. A Smer nyerte volna a választást, ha azt a múlt hétvé­gén tartják. A Híd 5,1%-kal be­csúszott volna, az MKP 4,9%-kal viszont kimaradt volna a parla­mentből - derül ki a Polis közvélemény-kutató ügynökség aktuális felméréséből. A Smer (18,3%) mögött a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója végzett 15%-kal a második he­lyen. Harmadik a Marian Kodé­ba vezette ESNS 11,4%-kal. Boris Kollár pártja, a Sme rodina 5%-kal, a Híd 5,1%-kal, az And­rej Kiska alapította Za l’udí pedig 5,2%-kal jutott volna a parla­mentbe. A felmérésben őket kö­vette az OEaNO-Nova (6,3%), az SNS (7,6%), a KDH (8,2%) és az SaS (8,5%). A jelenlegi SNS­­Smer-Híd kormánykoalíciónak nem lenne parlamenti többsége. A három pártnak a becslések alapján összesen 51 mandátuma lenne, viszont az ellenzéknek, Kollárékkal együtt is csak 88 hely jutna (ebben benne van a Híd 8 mandátuma is). A Focus ügy­nökség legutóbbi mérései szerint azonban a Híd nem jutna parla­mentbe. Ok többet mértek a Smemek, az ESNS-nek, a Sme rodinának és Kiskának is, de ke­vesebbet az SNS-nek, az SaS- nek, a KDH-nak, az OEaNO-nak és az MKP-nak is. (webnovlny, Szh) Újabb táblákon jelenhetnek meg a magyar feliratok CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kisebbségi kormánybiztos kezdeményezésére néhány közlekedési táblára kötelezően felkerül a magyar felirat, de a kétnyelvűség további kiterjesztéséhez törvénymódosítás kell. Bukovszky László kisebbségi kor­mánybiztos kezdeményezésére a közlekedésrendészet a magyar tele­püléseken köteles kihelyezni a fi­gyelmeztető táblák alatti szlovák szöveg magyar változatát. A táblák kihelyezését a 9/2009-es törvény ta­valy februári módosítása úja elő. Bukovszky elmondta, a közleke­dési táblák esetében már több prece­dens is létezik a nem szlovák nyelvű szöveges megjelölésekre. „Vannak már olyan, barna színű, idegenfor­galmi látványosságokat jelölő közle­kedési táblák, amelyeken nem szlo­vák nyelvű felirat szerepel” - mondta Bukovszky. Példaként az angol „Spa”, azaz gyógyfürdő kifejezést említette, amely a Trencséntyeplic előtti közlekedési táblán látható. A kormánybiztos szerint a rendel­kezés a kötelező vonzatokon túl, azt a A kétnyelvű irányjelző táblák ügyében most a belügyminisztériumnál pattog a labda. 2011-ben a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom polgári engedetlen­ségi akció keretében állított fel egy olyan táblát, amelyen a magyar nyelv is szerepelt. (Felvétel: Facebook) lehetőséget is megnyitja, hogy az utak melletti irányjelző, kék színű táblá­kon is megjelenjen a magyar nyelv. Bukovszky hozzátette, az intéz­kedés végrehajtását az éves kisebb­ségi jelentés előkészítése során el­lenőrzik majd. Ekkor az önkor­mányzatoknál kérdőívek segítségé­vel mérik fel, hogy az adott telepü­lésen milyen a kisebbséginyelv­használat állapota. Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munka­társa kérdésünkre elmondta, az irányjelző, kék táblák kétnyelvűsíté­­sének több akadálya van. A kor­mánybiztos által hivatkozott rendelet ezek közül csak az egyiket hárítja el. „De továbbra sincs olyan műszaki norma, amely meghatározná a ki­sebbségi nyelvű feliratokat, illetve sok olyan nyitott kérdés van, amelyet jogszabályban kell szabályozni” - mondta a jogász, és hozzátette, a műszaki normát a belügyminisztéri­umnak kell kidolgoznia. „Amíg ez nem készül el, addig nem lehgt ki­rakni kétnyelvű irányjelző táblákat” - magyarázta Fiala-Butora. „így a ma­gyar önkormányzatoknak valójában most nincs lehetősége arra, hogy ilyen kék táblákat helyezzenek ki” - tette hozzá. Sokkal több a szegény a keleti régiókban NAGYROLAND Pozsony. A Statisztikai Hivatal falmérése szerint Szlovákia nyugati részében jóval kevesebb ember szegény, mint a keleti régiókban. Az adatok alapján 10 emberből 4 nem képes elmenni egy egyhetes nyaralásra, az emberek harmada pedig nem áll készen a váratlan kiadásokra. A jövedelmi szegénység mértéke jelentősen eltér az országban. Po­zsony megyében a legkevesebb az elszegényedett család, a lakosok 4,4 százaléka van rossz anyagi helyzet­ben. A keleti régiók ehhez képest je­lentősen elmaradnak: Kassa megyé­ben az emberek 16 százaléka, Eper­jes megyében pedig a lakosok 19 RÖVIDEN Jobban vódik az erőszak áldozatait Pozsony. Kampányt indított Denisa Saková belügyminiszter a családon belüli erőszak visszaszorítására. Ennek kere­tében beindítják az odzajtra.sk honlapot, amelyen az erőszak áldozatai találnak hasznos in­formációkat. A rendőrök is speciális képzéseken esnek át, hogy mielőbb felismerjék, ha egy nő családon belüli erőszak áldozata. Saková növelni akarja azon szálláshelyek számát is, ahová a családon belüli erőszak áldozatai ideiglenesen beköl­tözhetnek. (dp) százaléka szenved az elszegényedés következményeitől. Fontos megje­gyezni, hogy míg Pozsony megyé­ben évről évre csökken a szegény családok száma, addig a keleti régi­ókban fokozatosan nő: Kassán és környékén 2014-ben a családok 13,7 százalékát érintette a szociális kire­kesztettség, Eperjes megyében pe­dig 16 százalékát. A jövedelmi szegénység mellett további fontos szempont az anyagi depriváció, mely tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a szegény családok­nak mennyire kell nélkülözniük a megfelelő életminőséghez szüksé­ges alapvető dolgokat. A depriváció mértékét 9 tényező alapján állítják határozzák meg, ilyenek például, hogy egy család el tud-e menni egy egyhetes kirándulásra az adott év­ben, vagy hogy van-e lehetőségük kétnaponta húsételt fogyasztani. ÖSSZEFOGLALÓ Míg a hét elején Robert Fieo állította, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Smer képviselői ne válasszanak alkotmánybíró-jelölteket, tegnap már kénytelen volt elismerni, hogy a szavazást minden bizonnyal nem tudja tovább hátráltatni. Pozsony. Az utolsó pillanatig bi­zonytalan volt, hogy sor kerül-e az alkotmánybíró-jelöítek megvá­lasztására vagy sem. Zuzana Caputová köztársasági elnök jelen­leg arra vár, hogy a parlament meg­Azok a családok, akik 9 tényezőből 4-nek nem felelnek meg, már az el­szegényedett kategóriába tartoznak. Szlovákiában a lakosság 7 százalé­kát érinti az anyagi depriváció. A felmérés alapján a legtöbb sze­gény családnak a kirándulások je­lentik a legnagyobb problémát. A megkérdezettek csaknem 40 szá­zaléka nem tud elmenni egy egy­hetes nyaralásra. Szintén nagy gondot okoznak a váratlan kiadá­sok, a családok 31,5 százaléka szenved ettől (a Statisztikai Hivatal a váratlan kiadások alsó határát 348 euróbán határozza meg). Az elsze­gényedett családok 15 százaléka azt sem engedheti meg magának, hogy minden második nap húsételt fo­gyasszon. A harmadik szempontnál az em­berek munkapotenciálját vizsgálták. Ezt az alapján határozzák meg, hogy válasszon hat jelöltet, s akkor ő ezekből kiválassza a hiányzó alkot­mánybírókat. Az, hogy sor kerül-e egyáltalán a szavazásra, a déli ház­­bizottsági ülés után sem derült ki, a parlamenti pártok ugyanis nem tudtak megegyezni abban, hogy fognak-e választani, s ha igen, hány bírójelöltet fognak megválasztani. A Smer képviselői például már azt is megkérdőjelezték, hogy szükséges-e egyáltalán hat jelöltet megválasztani, nem elég-e keve­sebb. „A koalíciós tanács még 15:30-kor találkozik, s megvitatjuk a további lépéseket” - közölte teg­nap a házbizottsági ülés után And­rej Danko, a parlament elnöke. Fél egykor aztán kamerák elé állt az emberek egy évben hány hónapot dolgoztak ahhoz képest, amennyit elméletben dolgozhattak volna. Vagyis ha egy egészséges felnőtt évi 12 hónapot dolgozhatott volna, ez a teljes munkapotenciálja. Ha az adott személy az éves munkapotenciálja mindössze 20 százalékát teljesítette (vagyis körülbelül 2 hónapot), már : elszegényedett kategóriába kerül. Ez a szempont a lakosság 5,5 százaié- i kát érinti, vagyis nagyjából 220 ezer embert. A Statisztikai Hivatal felmérésé-Fico, s közölte: a Smer képviselői mégis fognak választani. „Akarunk választani, s örülnék, ha a hat je­löltet is megválasztanánk. De nem tehetek róla, alkotmányba ütköző módon cselekszünk” - közölte saj­tótájékoztatóján a Smer elnöke, aki szerint a választást el kellene ha­lasztani, míg az államfő a már meg­választott jelöltekből nem választ alkotmánybírókat. Ezt követően Róbert Madej, az al­kotmányjogi bizottság smeres elnö­ke közölte, hogy a választásról még egyszer konzultálnia kellene a ház­elnöknek az államfővel. Ez újabb halasztást jelentene a véget nem érő alkotmánybíró-jelölt választásban. Néhány perccel később viszont a bi­bén azt is vizsgálta, hogy az embe­rek mennyire elégedettek az életük­kel. Egy 1-től 10-ig terjedő skálán lehetett értékelni az általános elége­dettséget, a legkevesebb pontot adó lakosok számítottak a legelégedet­lenebbeknek. Az átlagos pontszám 7 lett, vagyis az adatok azt mutatják, hogy az emberek inkább elégedettek az életükkel. A legmegfelelőbbnek a családi állapotukat (8,6 pont) és a munkahelyüket (7,1 pont) tartják, ugyanakkor elégedetlenek az anyagi helyzetükkel (5,9 pont). zottsági ülésen maga Madej is meg­szavazta azt a határozatot, mely sze­rint a testület elutasítja Robert Fico javaslatát a választás elhalasztására, s azt javasolja a parlamentnek, hogy válassza meg a hiányzó hat alkotmánybíró-j elöltet. A Smer elnöke aztán koalíciós ta­nács ülésén sem járt sikerrel, s nem sokkal lapzártánk előtt a parlament megkezdte a hiányzó alkotmánybíró­jelöltek megválasztását - mindezt titkos szavazáson. Zuzana Caputová köztársasági el­nök többször jelezte, hogy amint megválasztja a parlament a hiányzó hat jelöltet, ő haladéktalanul, né­hány napon belül kinevezi az alkot­mánybírókat. (dem, TASR) A depriváció 9 meghatározója A számlák vagy a kölcsön fizetése; a megterhelő váratlan kiadások; a fűtés bebiztosítása; minden másnap húsételttenni az asztalra; autó, mobiltelefon, színes TV, mosógép mellőzése; egy egyhetes kirándulás fedezése. AB: Fico a választás legnagyobb vesztese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom