Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-19 / 141. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ww.ujszo.com I 2019. június 19. Kiska, az új bokszzsák \z SaS, az OLaNO és a KDH alig várja, hogy elővegye gumicsontjait Módfelett érdekes fejleménye a szlovák belpolitika elmúlt heteinek, hogy talán tár nincs is ellenzéki sajtótermék agy elemző, aki még ne törölte vola bele a lábát Andrej Kiskába. (A ormánypárti térfél most nem számít, isz eddig is ezt tette, váljon egészégére.) Kiska maga sem tudja, hogy z ellenzék messiása vagy sírásója egyen - csak egy cím az enyhébbek őzül az exelnök új pártkezdemélyéről. Egyesek azért vádolják, mert lem csatlakozott a Progresszív Szlo'ákia és az Együtt koalíciójához, nások azért küldik a süllyesztőbe, nert államfőként nem mindig a közeledés és megegyezés útjait kereste, íanem néha bírált és véleményt nondott. Nyilván ha Kiska most nem pártilapítással múlatná az időt, hanem elnöki mandátuma lejártával Rio de laneiróban vett volna magának villát látralevő éveire, azért kritizálnák, logy jól elhúz a fenébe a pénzével. Ha meg visszatért volna valamelyik korábbi cégéhez, most az lenne: nyerészkedésre használja népszerűségét ahelyett, hogy maradna a politikában és segítene kormányt váltani. Számára és családja szempontjából nyilván a visszavonulás lenne a kényelmesebb és kellemesebb. O viszont marad, és segít kormányt váltani. Robert Fico csak annyit mondott az új párt (Za l’udí) megalapításához, hogy ő még nem foglalkozik ezzel, de ha a folyamatban levő vizsgálatok bebizonyítják, hogy Kiska korábban csalt valamelyik cégével, az új pártnak nincs esélye megugrani az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Pedig Fico tudja, hogy egyik állítása sem igaz. Jelenleg semmi más nem érdekli őt jobban Kiskánál és új pártjánál. Ezért nem is vesztegette energiáját az államfőválasztási kampányban Caputovára, mert látta, ez a hajó elment, de a másik, Kiskáé, még csak most érkezik. Ficónak semmi sem fáj jobban, mint hogy 2014-ben Kiska politikai amatőrként legyőzte őt az államföválasztáson. Most pedig látja, hogy közeleg a következő összecsapás, amely a Smert végleg szakadékba lökheti. Fico másik állítása Kiska cégének állítólagos múltbéli törvényszegéséről... meglátjuk. A választókat viszont vélhetően ez sem tántorítaná el nagy százalékban Kiskátéi. Mégpedig azért, mert a választó, bár előszeretettel nézik hülyének, mégsem teljesen hülye. A választó szintén keres pénzt, esetenként vállalkozik, és esetenként talán szintén csal, néha puszta tudatlanságból. És azt is tudja, hogy a világon létező bármelyik cég könyvelését átvizsgálva találhatna a hatóság törvénytelenséget. Fico már évekkel ezelőtt ráállította az adóhatóságot Kiska korábbi cégeire, a smeres vezetésű rendőrség pedig egy ideje, láss csodát, vizsgálódik. Kiska a tavalyi tömegtüntetések idején államfőként nem simogatta meg a kormánypártok fejét, alkotmányos feladatából kifolyólag kompromisszumra törekedve, hanem beszólt nekik, nem kicsit, nagyon. Lehet őt ezért bírálni, de lássuk be: más mércével méljük őt, mint anno Gasparovicot, aki egy szabályosan megválasztott főügyészt (Jozef Centest) nem volt hajlandó kinevezni, amivel nem hogy akadályozta az alkotmányos rend működését, hanem még röhögött is egy jó nagyot, amikor évekkel később a bíróság megállapította, hogy hibázott. A választónak ezen kívül van egy másik kellemetlen tulajdonsága: szereti a változatosságot. Szereti elküldeni korábbi kedvenceit a süllyesztőbe, ha úgy látja, van helyettük új vagy jobb. Ez egy hasznos tulajdonság, lássuk be. Meg lássuk végre be azt is, hogy Kiska azért nem megy innen sehová, hogy hasznunkra legyen, ahogy hasznunkra volt eddig is. A PS—Spolu már most az ország fejlődésének garanciája, reméljük, sikerül nekik „minden, mint a Pataky Attilának”. De nincs vezéregyéniségük, és ősztől minden a kampányról fog szólni, márciusban választás, addig nem tudnak felépíteni senkit. Az SaS, az OEaNO és a KDH pedig már alig várja, hogy gumicsontjaikkal a következő koalíciós tárgyalásokon kizsarolják az új kormányalakítóból a maximumot. Ézért van szükség Kiskára. Hogy ott legyen. Hogy addig ütik? Edződjön csak, szüksége lesz rá. Meg nekünk is őrá. A szerző a Vasárnap munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Zsugorodó szociális csomag DUDÁSTAMÁS Nemrég még bombasztikusnak ígérkezett a kormánykoalíció legújabb szociális csomagja. A Smer és az SNS egymást túllicitálva ígért kedvezményeket nyugdíjasnak, vállalkozónak és kismamának egyaránt, és természetesen a Híd is előterjesztette saját ötleteit. A folyamatosan dagadó szociális csomag költségvetési hatásait az elemzők már körülbelül 1,2 milliárd euróra becsülték 2020-ban, és a Költségvetési Tanács is elkezdte kongatni a vészharangot. Az elmúlt hetekben aztán elkezdtek változni a dolgok, amit világosan bizonyít az is, hogy a szociális csomaggal kapcsolatban beterjesztett törvénytervezetek lekerültek a parlament májusi ülésének programjáról. Ébből már sejthető volt, hogy a háttérben komoly alkudozás folyik, melynek a végén a kormánypártok egy szerényebb szociális csomagot ismretetnek. Ez így is történt, a koalíciós tanács által elfogadott intézkedések költségvetési hatását már csak 500 millió euróra becsülik. Persze ez sem elhanyagolható összeg, de a költségvetés terhelése várhatóan nem fogja meghaladni a GDP fél százalékát. Hogy mi az oka a szociális csomag megnyirbálásának, nem tudjuk pontosan. Valószínű, hogy a kormánykoalíció döntésében nagy szerepet játszott a szlovák gazdaság növekedésének lassulása. A jegybank legújabb elemzése szerint a szlovák gazdaság a várt 4 százalék helyett csak 3,3 százalékkal növekszik az idei évben, és a növekedés a következő években tovább lassul. Ez az adóbevételek lassabb növekedését eredményezi, ezért a költségvetési kiadások növelése a hiány növekedéséhez vezetne. Ez pedig főleg a Smer számára lenne kellemetlen, ugyanis a 2019-es kiegyensúlyozott állami költségvetés a párt fontos marketingprojektje volt. Itt érdemes megjegyezni, hogy Peter Kazimir, a jegybank elnöke, aki nemrég még pénzügyminiszter volt, ma már nem hisz abban, hogy a 2019-es állami költségvetés kiegyensúlyozott lesz, holott nemrég miniszterként ezt ő maga jelentette be. A kormánykoalíció pártjainak tehát vissza kellett fogniuk magukat a szociális intézkedések terén, de azt látni, hogy a három párt nem egyforma áldozatokat hozott. A Smer szinte az összes fontos tervét át tudta ültetni, és az SNS javaslatai lettek a legjobban megnyirbálva. Persze ennek az az egyik oka, hogy Andrej Danko ötletei voltak a legköltségesebbek, és eredeti formájukban nagyon megterhelték volna a költségvetést. Az SNS-nek így az ígért általános társasági nyereségadócsökkentés helyett meg kell elégednie a 100 000 eurós forgalmat nem meghaladó vállalatok és vállalkozók adójának csökkentésével. Hasonlóképpen az élelmiszerek általános hozzáadottérték-adójának csökkentése is elmarad, és leszűkül bizonyos élelmiszerfajtákra, melyeket még nem konkretizáltak. Nem kétséges azonhan, hogy Andrej Danko ezt is pártja győzelmeként fogja elkönyvelni, és javaslatai megnyirbálásáért a koalíciós partnereket fogja okolni. Ami pedig Bugárékat illeti, eleve józanabb javaslatokkal álltak elő, ezért a legfontosabbakat sikerült is átültetniük. A Híd javaslatainak fő pillére a jövedelem adómentes alapjának emelése, ami nem rossz gondolat, ugyanis ez az alap már évek óta nem emelkedett, ami a bérek növekedése mellett de facto adóemelést jelent. Ennek a javaslatnak is vannak azonban bírálói, legfőképpen a megyei és helyi önkormányzatok, amelyeknek adóbevétel-kiesést jelentene a jövedelem adómentes részének növelése. Mindent összevetve örülhetünk, hogy a tervezett szociális csomag szerényebb lett. Természetesen a gazdaságilag sikeres években gondolni kell az állampolgárokra is, de érdemes józannak maradni, mert a világgazdasági kockázatok továbbra is jelentősek. A szociális csomagok egész sora sem tudja azonban elfeledtetni azt, hogy a fontos strukturális reformok az oktatásban, a kutatás-fejlesztés támogatásában és az egészségügyben ebben a kormányzati ciklusban sem indultak be igazán. A parlamenti képviselők majdnem fele bűnöző Indiában Az indiai parlamenti választás után minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált, hogy a pénz, a hatalom és megkérdőjelezhető erkölcsök számítanak egyes jelöltek győzelménél. A héten először ült össze az újdelhi alsóház, és az összegzés után kiderült, hogy megválasztott képviselőinek 43 százaléka annak ellenére győzött a körzetében, hogy büntetőeljárás folyik ellene. Nem is akármilyen bűncselekmények elkövetése'miatt: az új képviselők több mint negyedét emberöléssel, emberölési kísérlettel, illetve nemi erőszakkal gyanúsítják vagy már meg is vádolták a hatóságok. Az összegzést a Demokratikus Reformok Szövetsége (ADR) nevű indiai civil szervezet tette közzé. Ez úgy lehetséges, hogy még nem ítélte el őket a bíróság, illetve ha elítélte is, akkor nem kaptak két évet elérő börtönbüntetést. Évtizedekig tartó perek Az indiai igazságszolgáltatásban óriási a lemaradás, 30 millió bűnügy van folyamatban, egy-egy per pedig akár évtizedekig is elhúzódik. A meggyanúsított vagy eljárás alá vont képviselők pedig egytől egyik azt állítják, politikai ügyről van szó és valamelyik riválisuk jelentette fel őket, természetesen hamisan. Lényegében ezt mondják a politikai pártok is: mivel a politikai rivalizálás gyakran vezet feljelentéshez, arra hivatkoznak, hogy nem volna igazságos eltiltani az eljárás alá vontakat a jelöltségtől, hacsak nem ítélte el már őket a bíróság hosszabb börtönbüntetésre. Nem új jelenség, hogy az indiai parlamentben bűncselekménnyel gyanúsítottak ülnek, de a helyzet egyre romlik, pedig Narendra Modi miniszterelnök (akinek pártja, az Indiai Néppárt nagy fölénnyel nyerte a parlamenti választást) már a 2014-es győzelmet hozó kampányában is azt ígérte, hogy fellép a korrupció és a pénz hatalma ellen a politikában. „Ma már egyetlen párt sem kivétel az alól, hogy sok bűncselekménnyel gyanúsított van a képviselői között. Meg kell tanítanunk a szavazókat arra, hogy ilyen embereket nem szabad megválasztani” - jelentette ki Dzsagdip Cshokar, az ADR civil szervezet alapítója. „Amit az indiai állam nem képes megadni az embereknek, azt a helyi hatalmasságok megígérik, és ha szükséges, ennek fegyverrel vagy pénzzel szereznek nyomatékot” - mondta Lennin Raszghuvansi, a Polgári Szabadságjogok Népi Uniója nevű szervezet koordinátora. Alvilági megvilágosodás A folyamat úgy kezdődött, hogy egyes politikusok a hatvanashetvenes években az alvilágtól kértek készpénzt a szavazatszerzéshez. „Egy idő után az alvilág rájött, hogy nem a politikusoknak kell adni a pénzt, hanem saját maguknak kell elindulniuk a választáson, így nem kell bujkálniuk a rendőrség elől. Megválasztásuk esetén majd maga a korrupt rendőrség védi meg őket” — mondta Sahabuddin Kurajsi volt központi választási bizottsági vezető. A mostani választási kampány idején az elrendelt hatósági razziák során hatalmas mennyiségű készpénzt, szeszes italt, arany- és ezüsttárgya; kát, értékes órákat találtak a pártirodákban végrehajtott házkutatásaik során, amelyek mind a szavazatvásárlást szolgálták volna. (MTI) ERES ítvAn
