Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-18 / 140. szám

www.ujszo.com I 2019. június 18. KÖZÉLET I 3 Egyre többet utazunk, és nem spórolunk Nem mindenki vágyik tengerhez, a hegyvidéki nyaralás is népszerű ctasr felvétel) NAGYROLAND SZALAY HAJNALKA Pozsony A statisztikák szerint egyre jobb eredményeket könyvelhet el a szlovák idegenforgalom. Az előző évekhez képest több turista nyaral idehaza, Szlovákia lakossága pedig többet utazik, mint bármikor korábban, és úgy tűnik, ez idén sem lesz másképp. A Szlovákiai Utazási Irodák Szö­vetsége (SACKA) szerint Szlovákia lakossága egyre többet utazik. Ta­valy mintegy 533 ezer ember utazott külföldre utazási irodákon keresz­tül, vagyis 30 ezerrel több, mint 2017-ben. A legnépszerűbb külföldi úti cél Törökország volt, ide 107 ezer ember utazott. Roman Berkes, a SACKA elnöke Törökország népszerűséget két dologgal magya­rázza. „A török hotelek felszerelt­sége egyre jobb, ezért nem véletlen, hogy egyre többen érdeklődnek az ország iránt. Az sem elhanyagolható tényező, hogy viszonylag rövid idő alatt oda lehet jutni: repülővel mind­össze 2 és fél óráig tart az út” - mondta Berkes. További népszerű célpont Horvátország, Görögország, valamint Olaszország. A szomszé­dos országok közül Ausztria és Ma­gyarország közkedvelt célpont. Martin Stochmaf, a SACKA munkatársa szerint két érős trend fi­gyelhető meg a szlovákiai turisták­nál. „Egyre többen úgy szervezik meg a kirándulásaikat, hogy nem maradnak egy szálláson. Autót bé­relnek, melynek segítségével minél több várost nézhetnek meg, és akár az egész országot is beutazhatják. Szintén erősödik az úgynevezett szezonon kívüli turizmus: sokan döntenek úgy, hogy eltöltenek egy hosszú hétvégét valamilyen európai nagyvárosban, leggyakrabban Mi­lánóban, Párizsban, Londonban és Nápolyban” - tette hozzá Stochmaf. Szlovákia egyre vonzóbb Az előző évben összesen 5,6 mil­lió szlovákiai turistát jegyzett a Sta­tisztikai Hivatal - tájékoztatott a SACKA. Ebből 3,3 millió belföldi turista, 2,3 millió pedig külföldi lá­togató. A 2017-es évvel összevetve 4,1 százalékkal növekedett a látoga­tók aránya. A külföldi turisták közül több mint 347 ezren utazási irodák segítségé­vel szervezték meg szlovákiai ki­rándulásukat. Érdekesség, hogy a legtöbben az Egyesült Államokból választották ezt a megoldást, több mint 80 ezer turista érkezett ily mó­don. Ausztráliából szintén sokan ér­keztek, mintegy 63 ezren. Jitka Spil­­lerová, az Utazási Irodák Klubjának (KIK) elnöke szerint az amerikai és ausztrál turisták körében rendkívül népszerűek a dunai hajókirándulá­sok. „Ok úgynevezett egynapos uta­zók, akik hajókkal érkeznek Po­zsonyba. A hajókirándulások az el­következendő években is fontos ré­szét képezik majd a szlovák idegen­­forgalomnak” - mondta Spillerová. Az egynapos kirándulások a néme­tek és az osztrákok körében is népszerűek, 2018-ban több mint 50 ezer turista érkezett mindkét ország­ból. A hosszabb kirándulásokat fő­ként a szomszédos országok turistái részesítik előnyben. Csehországból körülbelül 15 ezer ember érkezett, és ők átlagban csaknem 5 napig ma­radtak az országban. Az ukrajnai ki­rándulók száma meghaladta a 9 ezer főt, ők átlagban három napig száll­tak meg nálunk. Spillerová szerint a szlovák ide­genforgalom 2018-as sikere több té­nyezőnek is köszönhető. „Pozsony egyre elismertebb fővárossá válik nemzetközi viszonylatban is, egyre több konferenciát rendeznek a szlo­vák fővárosban, így egyre nép­szerűbb a turisták körében is” - ma­gyarázta a KIK elnöke. Pozsony 2018-ban az ország leglátogatottabb városa volt, ezen kívül az emberek szívesen választották úti célul Kas­sát, Poprádot, és egyéb nagyvároso­kat is. A tengerpart a menő Az ország lakosainak majdnem fe­le készül egyszer legalább ötnapos nyaralásra - derül ki a Focus ügy­nökség legújabb felméréséből. A legtöbben a tenger mellett pihenné­nek, de sokan maradnak itthon is. A szlovákiai nyaralást tervezők közül a legtöbben a hegyekbe készülnek, őket követik a fürdőkbe vágyok. Célállo­mástól függetlenül a hazaiak jellem­zően önmaguknak szervezik a nya­ralást, csak 38%-uk válaszolta, hogy utazási irodát vesz igénybe. A kül­földön pihenők 87%-a a tenger mel­lett tervezi eltölteni a szabadságát, és csak 16%-uk válaszolta, hogy azért utazik, mert meg szeretné ismemi a választott országot vagy várost. Leginkább a 18 és 54 év közöttiek terveznek nyaralást, a 65 év felettiek pusztán 19%-a válaszolta, hogy ké­siül valahová. Mennyi az annyi? A felmérés azt is vizsgálta, hogy mennyiből tervezik az idei nyara­lásukat az emberek. „Nagyjából tízből hat nyaralni vágyó tervez maximum ezer eurót rászánni az idei pihenésére, és harmaduk ezer euró­­nál többet” - mondta Martin Slosi­­arik, a Focus ügynökség igazgatója. Ehhez azonban egyéb költségek is társulnak. A Partners Group SK pénzügyi szakértője, Linda Ger­„Tízből hat nyaraló tervez maximum ezereurót rászánni az idei pihenésére, harmaduk ezer eurónál többet". Martin Slosiarik, a Focus igazgatója gel’ová szerint az elutazás előtti ki­adások egy négytagú család eseté­ben akár az 500 eurót is elérhetik. „És ebben az esetben kizárólag a hasznos és szükséges dolgokról van szó” - teszi hozzá a szakértő. Ez az ötszáz euró a drogériát, a gyógysze­reket, a komplex utasbiztosítás árát tartalmazza. A nyaralást tervezők 64%-a mondta, hogy maximum 500 eurót szeretne magával vinni a nya­ralására. Nagy port kavart Orbán levele, amit a „bölcsek” egyikének írt KÓSAANDRÁS Az Új Szó információi szerint a Közóp-európai Egyetem vezetői is felháborodtak Orbán Viktor cinikus válaszán az intózmóny távozásával kapcsolatban. Egy magyar EP- kópviselő alternatív válaszlevelet szerkesztett Wolfgang Schüsselnek. Budapest. Már a Politico brüssze­li lap is azzal a levéllel foglalkozik, amelyiket először a Népszava ismer­tetett és amit Orbán Viktor írt az Eu­rópai Néppárt által kinevezett „böl­csek” egyikének, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak. Minden rendben van „Orbán elutasítja az ÉPP jogálla­mi kritikáit” - címmel ismertette a Politico brüsszeli lap azt a levelet, amit először a Népszava hozott nyil­vánosságra. Ebben Orbán Viktor a Fidesz EPP-tagságát vizsgálni hiva­tott „bölcsek” egyikének, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak a magyar jogállamiság helyzetét fir­tató kérdéseire válaszolt. Orbán Viktor szerint természetesen ebből a szempontból (is) minden rendben van Magyarországon, a sajtó sza­bad, a bíróságok függetlenek, a kor­rupció szintje alacsony, a CEU pe­dig önként döntött úgy, hogy Buda­pestről Bécsbe költözik. A kor­mányfő szokásos pénteki rádióin­terjújában egyébként „lókupecke­­désnek” nevezte, hogy az EU egyes tagállamok jogállamiságát vizsgál­ja. Úgy tudjuk, a többnyire cinikus hangvételű válaszok sokakat felhá­borítottak, köztük a CEU vezetését is, de az intézmény végül úgy dön­tött, nem reagál nyilvánosan Orbán megállapításaira. Alternatív válaszlevél Újhelyi István, az MSZP egyet­len állva maradt EP-képviselője sa­ját, alternatív válaszlevelet küldött Schüsselnek. Ennek bevezetőjében azt írja, meglepte már maga a ténye is, hogy Orbán Viktor egyáltalán szóba állt a „bölcsekkel”, mert az EP-kampányban cinikus módon a hallgatást választotta a nyílt vita helyett. A képviselő ezután mind a 13+1 kérdésre megfogalmazta saját válaszát. Az első kérdésre azt írja, a Fidesz nagyon egyszerű kommunikációs stratégiát folytat az EU-val és an­nak vezetőivel kapcsolatban: bár­mely, a kormányt érintő kritikát Magyarország elleni támadásnak állít be, és egy unióellenes („Állít­suk meg Brüsszelt!”), vagy az EU valamelyik vezetőjét személyesen támadó kampánnyal válaszol - pél­dául a Jean-Claude Junckert és So­ros Györgyöt ábrázoló plakátok. Az „illiberális állammal” kapcsolatban azt írja a képviselő, hogy Orbán Viktor szándékosan félreértelmezi a liberális demokrácia fogalmát, negatív színben feltüntetve alapve­tő demokratikus értékeket, hogy ezzel olyan autoriter politikai mo­delleket állítson szembe, mint Tö­rökország vagy Szingapúr. Azzal kapcsolatban, hogy az EPP-n kívül mely más pártokkal tudna koalíciót elképzelni a miniszterelnök (mint ismert, Orbán erre egyszerűen megkerülte a választ), Újhelyi fel­idézi, hogy az EP-választás előtt Orbán Viktor nyíltan ajánlgatta az EPP-nek az „osztrák modellt”, vagyis azt, hogy a jobboldal a szél­sőjobbal fogjon össze. Újhelyi arra is emlékezteti leve­lében Schüsselt, hogy amikor az Európai Bíróság is kritizálta a ma­gyar menekültügyi szabályozást (például, hogy a tranzitzónákban csak a gyerekek és a terhes anyukák kapnak ételt és italt), Szijjártó Péter külügyminiszter úgy reagált, hogy a „politika megerőszakolta a jogot” az EU-ban. Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban azt írja, a Fidesz csak taktikai okokból vonta vissza az igazságügyi mi­niszter alá rendelt Közigazgatási Bíróságokról szóló törvényt (érde­kes, hogy a visszavonásról maga Orbán a saját levelében egy szót sem ejtett), de amint stabilnak érzi ismét a pozícióját a Néppárton belül, újra előveheti azt. A civilek és a média szabadságával kapcsolatban Újhe­lyi emlékeztet rá, hogy a „migráns­­barátnak” minősített jogvédő szer­vezetek adományaira 25%-os bün­tetőadót vetett ki a kormány, a ma­gyar média pedig egyre inkább kor­mányközeli oligarchák tulajdonába kerül, miközben a közmédia „Kreml-típusú propagandagépe­zetté vált”. A hibrid rezsim A korrupcióval kapcsolatban a képviselő Orbán Viktor vejére, Ti­­borcz Istvánra hívja fel Schüssel fi­gyelmét, mint az ország egyik leg­gazdagabb üzletemberére, akivel szemben szervezett bűnözés gya­núja miatt nyomozott az OLAF, de a magyar hatóságok semmit nem tettek. A CEU-val kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a magyar hatósá­gok éveken át zaklatták az intéz­ményt, amely végül távozni kény­szerült, „ezt egy ötperces kereséssel bárki ellenőrizheti”, miközben a kormány most éppen a Magyar Tu­dományos Akadémia működését lehetetleníti el. Végül azt írja, az el­múlt években Orbán Viktor és a Fi­desz szisztematikusan ment szembe a közös európai értékekkel, aminek eredményeképpen mára Magyaror­szág nem nevezhető demokráciá­nak, inkább egy „hibrid rezsim­nek”, átmenetnek demokrácia és egy autoriter rendszer között. Újhelyi szerint ennek szimbolikus példáj a az is, hogy Kövér László házelnök személyesen távolíttatta el az uniós zászlót az Országgyűlés és a képvi­selői irodaház épületeiről. Újhelyi István, az MSZP egyetlen állva maradt EP-képviselője saját, alterna­tív válaszlevelet írt Orbán Viktor levelére (MTi-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom