Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-17 / 139. szám
2 KÖZÉLET 2019. június 17. I www.ujszo.com Nehéz év vár az új elnök asszonyra Caputová nevezi ki az új alkotmánybíró-jelölteket, s jövőre, a kormányalakításnál is fontos szerepe lesz ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzik és a koalíció képviselői is díjazták Zuzana Őaputová köztársasági elnök asszony beszédét a beiktatáson. A politikusok és elemzők is azt értékelték, hogy nemcsak az ország problémáit nevezte meg, hanem a sikereit is. A kül- és belpolitika terén nehéz év vér az új elnök asszonyra. Caputová beszédében külön hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az ország tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban, továbbá kitért a környezetvédelemre és a globális felmelegedés veszélyeire is. Jól megírt beszéd Az elnök asszony beszédével azt üzente a polgároknak, hogy a hivatalban őket akarja szolgálni, s azok hangja akar lenni, akiket nem hallani. „Nem azért, hogy kiabáljak, hanem hogy segítsek nekik” - mondta Caputová, s éreztette, mennyire fontos számára az igazság, a törvények előtti egyenlőség. „A Szlovák Köztársaság alkotmánya leszögezi, hogy az emberek szabadok, egyenlők, és azonos jogok illetik meg őket. A valóságban ennek azt kellene jelentenie, hogy senki sem jelentéktelen és társadalmilag elhanyagolható, senki jogait nem lehet megrövidíteni. Ugyanakkor azt is kellene jelentenie, hogy senki sem lehet olyan fontos vagy befolyásos, hogy a törvények felett álljon” - fűzte hozzá beszédében az elnök asszony. Bugár Béla, a Híd elnöke gratulált Caputovának, s díjazta, hogy Szlovákiáról nem úgy beszélt, mint egy fekete lyukról, s hogy az ország érdemeit is kiemelte. Bugár azt kívánta, „hogy a választási időszak végéig az ország pártok fölött álló elnöke tudjon maradni, és így valóban az állam minden állampolgárának elnöke lehessen, a kisebbségeké is”. Dusán Jaijabek, a Smer parlamenti képviselője szerint az elnök asszony beszéde fantasztikusan volt megírva. „Egy új korszakot kell kezdeni úgy, ahogy az Caputovának meg volt írva” - állítja Jaijabek. Külföldi visszhang Zuzana Caputová beiktatásáról a külföldi hírügynökségek is tájékoztattak. Hangsúlyozták, hogy az ország történetének első elnök asszonyáról van szó, a korrupcióellenes és környezetvédelmi aktivitásairól, liberális nézeteiről is írnak. A francia AFP ügynökség például több elemzőre hivatkozva Emmanuel Macron francia elnökhöz hasonlította, a brit Reuters pedig Erin Brockovich környezetvédelmi aktivistához.^ német DPA ügynökség szerint Caputová egy liberális nézeteket valló jogász, aki egyben az ország történetének legfiatalabb államfője. Számos feladat Biztos, hogy a külpolitikai teendők ellátása mellett idehaza sem lesz könnyű dolga. A Bírói Tanács két, államfő által jelölt tagjának lejár a mandátuma, az újakat Caputovának kell jelölnie. Ugyanúgy fontos szerepe lesz az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésénél, továbbra is hiányzik hat bíró, a parlament még mindig nem választotta meg a kellő számú jelöltet. Lejár a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mandátuma, a Bírói Tanács javaslatára az államfő nevezi ki az új elnököt. A legfontosabb feladata azonban az új kormány kinevezése lesz a jövő évi parlamenti választás Után. (dem, TASR) Zuzana Caputová köztársasági elnök profilja Növekszik az államháztartási A parlament szombati ünnepi ülésén, a Szlovák Filharménia épületében Zuzana Őaputová letette a hivatali esküt. Zuzana Caputová, szül. Strapáková 1973. június 21-én született Pozsonyban. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán végzett 1996- ban. Tanulmányai elvégzése után a Bazini Városi Hivatalban dolgozott, először a jogi osztály asszisztenseként, majd a városi hivatal helyettes vezetőjeként. 1998 és 1999 között Általános menedzsment-Változásmenedzsment képzésre járt, 1999-ben pedig elvégezte az oktatásügyi minisztérium által akkreditált közvetítői kurzust. Tagja lett a környezetvédelemmel foglalkozó ügyvédek világszervezetének, az ELAW-nak. 1998-tól a civil szférában kezdett tevékenykedni. Az EQ Klub polgári társulás projektmenedzsereként a helyi közösségek építésén dolgozott. 2001-ben kezdett együttműködni a Via Iuris társulással. 2010-től a társaság ügyvédjeként I dolgozott. A Via Iuris polgári tár: sulás segít az embereknek megvé: deni a jogaikat, illetve abban, hogy részt vehessenek a közügyek intézésében. Zuzana Caputová a köz; hatalom nyilvános ellenőrzésének ; és a köztisztviselők felelősségének ; témájával foglalkozott, ezenkívül ; hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyilvánosság is beleszól; hasson a nagyberuházásokkal kap: csolatos döntéshozatalba. Már az egyetem elvégzése után bekapcsolódott a bazini szemétlerakó létrehozása ellen folytatott harcba, amely még a kilencvenes évek végén kezdődött. 1999-ben jelent meg az az információ, amely szerint Bazin központja közelében, a régi szemétlerakó mellett újat akarnak kialakítani. A lerakó nagysága már a létrehozása első fázisában tizenegy és fél futballpályányi volt, mélysége pedig egy négyemeletes háznak felelt volna meg. A Legfelsőbb Bíróság 2013-ban visszavonta a lerakó létrehozására kiadott engedélyt. 2016-ban Goldman Környezetvédelmi Díjat kapott, amelyet ökológiai Oscardíjnak is neveznek. A Meciaramnesztiák eltörlése céljából folytatott aláírásgyűjtésbe is aktívan bekapcsolódott. 2017 szeptemberében kilépett a Via Iuris csapatából, és folytatta ügyvédi munkáját, amely során továbbra is környezetvédelmi ügyekkel foglalkozott. Zuzana Caputová a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia (PS) színeiben indult az elnökválasztáson, 2019. január 24-én adta le az indulásához szükséges aláírásokat, több mint 18 400-at sikerült összegyűjtenie. Az elnökválasztás első fordulójában, március 16-án, a szavazatok 40,57 százalékával (870 415 szavazattal) Zuzana Caputová az első helyen végzett. Közvetlenül az eredmények nyilvánosságra hozatala után úgy nyilatkozott, sikerét „a komoly változás, a tisztesség és az igazságosság” iránti igényként értékeli. Március 30-án Zuzana Caputová a szavazatok 58,4 százalékával nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját, 1 056 582 szavazópolgár voksolt rá. (TASR) hiány Pozsony. A jegybank után az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács sem bízik abban, hogy a kormánynak sikerül teljesítenie az idei költségvetésben betervezett kiegyenlített gazdálkodást. Az új jegybankelnök, Peter Kazimir már e hét elején jelezte, hogy a kormánynak idén valószínűleg nem sikerül teljesítenie azt a célját, hogy az állam kiadásai ne legyenek nagyobbak a bevételeknél. A jegybank az idei évre a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő államháztartási hiányt jósol. A Költségvetési Tanács által kiadott előrejelzés még ennél is borúlátóbb, 0,9 százalékos deficittel számol. (TASR, mi) Magasabb összeg lesz a villanyszámlán ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai háztartások ás kisvállalkozók isszák meg a lovát az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elhibázott árpolitikájának-állítják a Közlekedési és Gazdasági Intézet (IDH) elemzői, akik szerint a lakossági energia árképzésébe túl nagy beleszólása van a politikának. Pozsony. Pár napja már Martin Semric, a Magna Energia áramszolgáltató portfóliómenedzsere is figyelmeztetett arra, hogy a tőzsdei árak idei látványos megugrása miatt jövőre átlagosan 7 százalékkal nőhet a lakossági áramszolgáltatás díja. Hasonló véleményen vannak a Közlekedési és Gazdasági Intézet elemzői is. „A villanyenergia tőzsdei ára nagyjából az ötödével nőtt, amit már az Árszabályozási Hivatal sem hagyhat figyelmen kívül. Míg a hivatal az idei díj kiszámításánál megawattóránként 40,49 eurós villanyárral számolt, az idei év első öt hónapjában az átlagos tőzsdei ár meghaladta az 50 eurót. Ha az ÚRSO betartja a saját szabályait, a lakossági, villanyenergia árának jövőre nőnie kellene” - mondta Frantisek Strucka, az IDH energetikai elemzője. Szerinte azonban mivel jövőre parlamenti választást tartanak, a jelenlegi kormánypártok így valószínűleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakossági energiaárak az év elejétől minimális mértékben nőjenek. „Csökkenthetik például a disztribúciós és a rendszerüzemeltetési díjakat, amelyek a villanyszámlán szereplő összeg szempontjából jelentős tételnek számítanak” - állítja Strucka. A Közlekedési és Gazdasági Intézet szerint azonban az állami beavatkozás sokkal többet árt a lakosságnak, mint amennyit használ. „Szerintünk a lakossági energiaárakat is liberalizálni kellene, vagyis ezek ugyanúgy változhatnának, mint például a benzinár. A villany- vagy gázszolgáltatás ára a piaci helyzettől függően így fokozatosan nőne vagy csökkenne, vagyis a háztartásoknak nem kellene tartaniuk az egyszeri nagyobb áremelésektől, és a politikai nyomást is ki lehetne küszöbölni” — vallja Strucka. Szerinte a liberalizáció lehetővé tenné azt is, hogy az energiaszolgáltatók kedvezőbb szolgáltatáscsomagokat kínáljanak az ügyfeleiknek. 2016-ban például a jelenleginél jóval olcsóbban, megawattóránként 35 euróért vásárolhattak volna villanyenergiát, a jelenlegi árakhoz képest ezt így most olcsóbban kínálhatták volna az ügyfeleiknek. A kiszámíthatatlan árszabályozás miatt azonban nem éri meg számukra hosszabb távra tervezni, a hosszabb távú szerződésekből jelenleg így csak azok a nagyobb fogyasztók profitálhatnak, amelyekre nem vonatkozik az állami árszabályozás. Radoslav Igaz, az Árszabályozási Hivatal szóvivője ugyan már a napokban elismerte, hogy a villanyenergia tőzsdei árának a növekedése hatással lesz a szlovákiai háztartások áramszolgáltatóknak fizetett díjaira, a Közlekedési és Gazdasági Intézet elemzőjének a meglátásaira azonban szokatlanul durva nyilatkozatban reagált. „Az Árszabályozási Hivatal soha nem kommentálja a lobbicsoportok manipulativ nyilatkozatait, főleg, ha ezek teljesen értelmetlenek” - nyilatkozta Igaz. (mi, TASR) Andrej Kiska és neje között virágcsokorral Zuzana Caputová
