Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-15 / 138. szám
8 I KULTÚRA 2019. június 15. I www.ujszo.com Játékos ötletek, rovarok és semmi Az 56. Jókai Napokon a diákszínjátszók versenyének mezőnyében jó alapokkal bíró csapatokat láttunk LAKATOS KRISZTINA Komárom. Mára csak a felnőtt csoportok finise maradt az 56. Jókai Napok versenyprogramjából, a diákszínjátszók idei mezőnyáről kialakulhatott az összkép. Az vitathatatlan, hogy jó alapokkal bíró, sok mindenre képes csapatokat láttunk, még ha a fesztiválra elhozott produkciók vetettek is fel alapvető kérdéseket. Ez persze nem baj, az amatőr színjátszók szemléje legalább annyira a szakmai beszélgetésekről, a visszajelzésről, a továbbgondolásról szól, mint a megmutatás és a szereplés öröméről. A galántai Kodály Zoltán Gimnázium bábcsoportja idén Arany János A fülemile című elbeszélő költeménye nyomán indult el, és bábos produkciójában azzal a felvetéssel játszott, hogyan alakult volna Péter és Pál vitája Japánban, a Szovjetunióban, Szicíliában vagy a Vadnyugaton. Az alapvetően stílus- és műfajparódiaként olvasható előadás elsősorban a játékos ötletek tömegével, a megmutatott bábtechnikák színeivel hatott, még akkor is, ha némi szelekció, tisztogatás ráfért volna a végeredményre. A szakmai beszélgetés során az is felmerült, hogy a legáltalánosabb nemzeti sztereotípiák meglovagolása, az egy-egy témakörhöz köthető legismertebb populáris minták másolása nem feltétlenül teremt jó lehetőséget a játszóknak arra, hogy megfogalmazzák saját viszonyukat a történettel, és ennek nyomán belerakják a saját értelmezésüket, megfejtésüket. A komáromi ipari VISZTA csoportja Vaszilij Szigarev Fekete tej című drámáját vitte színre. Mindenekelőtt a két főszereplő - Bereczk Dóra és Nagy Ákos - színpadot betöltő, erős alakításának köszönhetően, nem mellesleg a többi játszó pontos jelenléte révén egy pillanatra sem éreztük túl nagynak a vállalást: szépen rajzolódott a nagy posztszovjet nihilbe, az orosz tajgára pottyant simlis pár látszólag vulgáris és durva, mégis alapvető emberi vágyakat rejtő viszonyának a színeváltozása, bár a kapcsolat mikrorezdülései még finomhangolást igényelnének. A komáromi GIMISz Diákszínpad Mátyás, a szerelmes címmel hozott színpadi játékot a fesztiválra. Mátyás-mesékre és Vörösmarty Szép Ilonkájára építve az elsősorban igazságosként, nem annyira amorózóként kanonizálódott uralkodó „nőügyei” — feleségei, romantikus fellobbanásai - köré építve egy-egy jelenetet. A remek csapatmunka, az ötletes képek ellenére most az volt az érzésünk, hogy a látott produkció inkább előtanulmány, bevezető egy később elkészülő Mátyás-játékhoz, amelynek majd meglehet az íve, a tétje is. Josef és Karel Capek A rovarok életéből című drámája alapján készült az Édes álmok, a fuleki Apropó Kisszínpad idei bemutatója. Minden ember rovar, de nem minden rovar ember, szól az allegóriaként, szatíraként és groteszkként is értelmezett mű mottója, amelyet Szvorák Zsuzsa és csapata itt és most afféle darwinista rovarrevüként tálalta, az élet-halál egyszerre kisszerű és nagyszerű tobzódásával. Aláhúzva egyebek mellett, hogy a fuleki szereplők milyen remek, testtudatos játékra képesek. Janne Teller Semmi című regénye 2000-ben jelent meg, és máig képes vitákat kiváltani - ahogy minden azóta született feldolgozása is. Egyebek mellett amiatt, mert nehéz ellenszert találni a mű alapfelvetésére: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni.” És persze amiatt, hova is helyezi, hol is hagyja a Fontos Dolgok Halmát építő gyerekeket adott esetben egy diákelőadás, mint amilyet a dunaszerdahelyi Fókusz hozott el a Jókai Napokra. A Kuklis Katalin és Hrapka Zsófia rendezte színpadi játék jó érzékkel kerülte el a moralizálás, a didaxis csapdáit, és pontosan érzékelte azokat a pontokat, ahol a kegyetlenkedés, a morbid felmutatás helyett a stilizált jelzések váltak szükségessé. Hogy kaptunk-e választ a semmire, abban nem vagyok biztos, de van mit továbbgondolnunk a látottak alapján... a 90. Ünnepi Könyvhét RÖVIDEN Prikler Mátyás ősszel kezd forgatni Budapest. Prikler Mátyás novembertől forgatja Hatalom című, szlovák-magyar koprodukcióban készülő krimijét, amelyre 59,5 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Magyar Nemzeti Filmalap filmszakmai döntőbizottsága - közölte tegnap a filmalap. A Hatalom egy képzeletbeli Kelet-Európábán játszódik. A krimiben, amelynek kiindulópontja egy halálos kimenetelű vadászbaleset, egy szlovák miniszter - egy brüsszeli poszt legesélyesebb várományosa -, egy nyugdíj előtt álló egykori titkosszolgálati ügynök és egy oknyomozó újságíró sorsa fonódik össze. A film operatőre Pálos Gergely. A forgatás novemberben kezdődik, a stáb Szlovákiában és Bécsben is dolgozik majd, az utómunka Magyarországon készül. A játékfilm a Proton Cinema részvételével születik, magyar koproducere Petrányi Viktória. (MTI) Velencei életműdíj Pedro Almodóvarnak Velence. Pedro Almodovar spanyol filmrendezőt Aranyoroszlán életműdíjjal tüntetik ki az idei velencei filmfesztiválon — j elentették be tegnap a szervezők. Alberto Barbera fesztiváligazgató közleményében méltatta Almodóvart, aki „a legsokoldalúbb, legellentmondásosabb és legprovokálóbb portrékat vázolta fel filmjeivel a Almodóvarnak az Aranyoroszlán az egyik házi kedvence lesz két vele élő macskája mellett (Fotó: tasr/ap) Franco-korszak utáni Spanyolországból”. Filmjei „a bűn, a vágy és az identitás” kérdéseit feszegetik „maró humorral és vizuális ragyogással” - fűzte hozzá Barbera. Almodovar a bejelentésre reagálva úgy fogalmazott; az Aranyoroszlán az egyik házi kedvence lesz két vele élő macskája mellett. „Szívem mélyéből köszönöm!” - mondta. A 69 éves spanyol rendező az 1980-as években kezdte pályafutását. Legismertebb filmjeiközött szerepel az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, a Mindent anyámról és a Volver. Legutóbbi, Fájdalom és dicsőség című filmjét a cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A produkció főszerepét alakító Antonio Banderas a legjobb színész díját kapta. A velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg. (MTI) Hétfőig tart A 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok hétfőig 168 kiadó és könyvesműhely kínálatával, több mint 300 új kötettel várja a közönséget Budapesten, a Duna-korzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen. Budapest. A magyar irodalom pótolhatatlan veszteséget szenvedett az elmúlt egy évben többek között Kányádi Sándor, Grendel Lajos, Tandori Dezső és Térey János halálával - mondta az esemény megnyitóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke. A múltra visszapillantva felidézte, hogy a Könyvhét elődje, a Könyvnapok gondolatát 1927-ben Miskolcon vetette fel Supka Géza. Az elsőt két évvel később, 1929-ben rendezték meg, azóta csak egyetlen évben, 1957-ben nem volt könyvünnep Budapesten. Simon Márton költő a rendezvényt megnyitó ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte, hogy ma a jó irodalom presztízse megingathatatlannak tűnik, tízezrek olvasnak verseket, persze főleg online. Hagyományosan a megnyitó után a Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a Szép Magyar Könyv 2018 verseny díjait. A szépirodalmi művek kategóriájában Esterházy Péter és Nádler István kötete, a Hét utolsó szó nyert (Corvina Kiadó). A gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriájában Dániel András Ä nyúl formájú kutya (Pozsonyi Pagony) című kötete kapott díjat. A könyvsorozatok között a Helikon Zsebkönyvek, az ismeretterjesztő könyveknél a Kék könyv - A kék vércse ökológiája és megőrzése (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), valamint az Isten/nő (Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum) című kötet kapta az elismerést. Az év illusztrátora kategóriát Rofusz Kinga nyerte az Otthon című kötetért (Vivandra). (MTI) A Duna-korzón több mint 300 új kötet várja a közönséget (Fotó: MTI) Afüleki Apropó Kisszínpad Édes álmok című bemutatójának egyik jelenete (Pálinkás Eszter felvétele) j
