Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-01 / 126. szám
4 RÉGIÓ 2019. június 1.1 www.ujszo.com Öt év után újra megtelt a Tisza holtága NÉMETI RÓBERT A Kis- és Nagytárkány határában húzódó Tiszán már napokkal ezelőtt levonult az árhullám, de az áradás nyomai móg most is jól láthatók. A falvakhoz közeli holtágak újra megteltek a folyó vízével, aminek nemcsak a horgászok, hanem a helyi lakosok is nagyon örülnek. im'afMm'i A szlovák-ukrán-magyar hármashatár közelében, a Kistárkánynál és Nagytrákánynál kanyargó Tisza mindig fontos szerepet játszott a helyiek életében. A tavaszi és őszi áradások alkalmával rendszeresen elárasztotta a hatalmas árterületeket, és feltöltötte azokat a holtágakat, amelyek a folyó szabályzása során alakultak ki. Az áradással mindig friss halállomány érkezett a holtágak medrébe. Ez a körforgás az elmúlt évtizedben szinte teljesen eltűnt, a szárazság miatt utoljára 2010-ben öntött ki annyira a Tisza, hogy minden holtág megteljen vízzel. „Az árhullám önmagában egy elég ijesztő fogalom, de mi kimondottan örültünk neki, hiszen a falu határában tekergő holtágakban utoljára öt éve volt víz. A helyi horgásztársulat néhány éve úgynevezett csapolócsöveket helyezett el a holtágak között, hogy megkönnyítsék a folyó-A Magazin névre keresztelt holtgátban utoljára öt éve volt ennyi víz ból a víz áramlását. Mivel a holtágak medrében egyre több az iszap és a folyó vízszintje sem emelkedett kellőképpen, egészen mostanáig üresen álltak. Bízunk benne, hogy lassacskán újra beindul a körforgás, hiszen minden egyéb mellett a nyári hőségeket is jóval elviselhetőbbé teszi egy vízzel teli holtág” - nyilatkozta lapunknak Kopasz József, Nagytárkány polgármestere. Román István, a tiszacsemyői horgásztársulat elnöke szintén pozitívan értékeli a medrek jelenlegi állapotát, de sokkal boldogabb lenne, ha az állapot hosszú távon is megtartható lenne. „Nagyjából három éve betoncsöveket helyeztünk a folyó és a holtágak közti gátakba, hogy vizet eresszünk a medrekbe, de sajnos nem sokat változott a helyzet. Az igaz, hogy a Tisza vize minden éven megáradt, de nem eléggé. A folyó vize nem mosta tovább a holtágak altalajzatát, ezért mára már közel hétméteres a folyó és a holtágak közti szintkülönbség. Az lenne a megoldás, ha ki tudnánk tisztítani a medreket és új átfolyókat tudnánk építeni, de ez rengeteg pénzbe kerül” - magyarázta Román István. A horgásztársulat elnöke megjegyezte: ha lehetőség adódna, szíve(A szerző felvételei) sen fogadnák az állami szervezetek vagy a környezetvédelmi minisztérium segítségét. „Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyesfajta beavatkozás rengeteg pénzbe kerül, de mivel ez az árterület az ország jelentős vizes területeként, egész pontosan a 13. ramsari területként van nyilvántartva, nem szabad róla megfeledkezni. Főként a medreket kellene kimélyíteni. Nagyjából 2-3 méternyi iszapot kellene eltávolítani, hogy újra beindulhasson az a körforgás, ami tíz évvel ezelőtt teljesen hétköznapi dolgoznak számított” - zárta a horgásztársulat elnöke. RÖVIDEN Nem látogatható a pozsonyi vár Pozsony. Hétfőig (június 3.) lezárják a látogatók előtt a pozsonyi várat és a várudvart— közölte a parlamenti iroda a NATO Parlamenti Közgyűlésével kapcsolatban. A hétvégén a NATO-tagországok 650 küldöttje találkozik a várban. A tárgyalások témája egyebek mellett Oroszország és a NATO viszonya, az ukrajnai helyzet, a kiberbiztonság valamint a hibrid háború lesz. A tavaszi közgyűlésen biztonságpolitikai szakértők és szakpolitikusok találkoznak. (TASR) Újrahasznosított szavazólapok Nyitra. Több tonna feleslegesen kinyomtatott szavazólapot kapnak a nyitrai óvodák és iskolák, valamint a kulturális és a szabadidőközpontok. „Összesen hét tonna szavazólapot küldött Nyitrára a belügyminisztérium az EP-választás előtt, ezeknek mintegy negyedét használták fel” - közölte Tomás Holúbek, a város szóvivője. Nyitrán a részvétel 25 százalékos volt, a városháza üléstermében összesen 1240 kibontatlan csomag maradt, mindegyikben 5000 szavazólappal. A város vezetése úgy döntött, a lapokat óvodások és kisiskolások kapják, hogy legyen mire rajzolniuk. (TASR) Magyar táblák már a vasúti megállókban is BARTALOS ÉVA A nemzetiségileg vegyesen lökött területeken - az állomások után - a vasúti megállóhelyeken is elkezdődött a magyar helységnévtáblák kihelyezése. NAGYABONY A héten több dunaszerdahelyi járásbeli vasúti megállóhelyen helyezték ki a magyar névtáblát. December 15-ig közel hetven magyar és három ruszin faluban szerelik fel a táblákat. Nagypakán, Kispakán, Mihályfán és Nagyabonyban már magyarul is tájékozódhatnak az utasok a megállóról. Michal Lukác, a Szlovák Államvasutak (ZSR) szóvivője közölte, hogy a napokban a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Nagymihályi járás vasúti megállóiban helyezik ki a magyar táblákat. „Május végig a Bánóc (Bánovce nad Ondavou) - Nagykapos, Pozsony Újváros - Dunaszerdahely - Komárom szakaszokon helyezzük ki a jelzéseket. Úszor és Diósforgepatony kivételével a társaság idei beruházási tervében szerepel a kezelőépületek felújítása, amelynek része a megállóhelyet jelző szlovák tábla cseréje és a kisebbségi nyelvű jelzés pótlása” - nyilatkozta lapunknak a szóvivő. A kisebbségi helységnévtáblák kihelyezéséről a közlekedésügyi minisztérium döntött. Két éve csak az állomásokon - összesen 55 városban - szerelték fel a magyar táblákat. A februárban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően most a megállóhelyeket is kétnyelvűsítik ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát. „A kétnyelvű táblák elhelyezését pozitív lépésként értékeljük, amely erősíti a lakosok együttélését a kisebbségek által lakott területeken, valamint segíti az utasok tájékozódását” — írta a közlekedési tárca sajtóosztálya. Michal Lukáctól megtudtuk, hogy a megállóhelyek megnevezését a kormányhivatal nemzeti kisebbségi osztálya is jóváhagyta. A ZSR egységes táblákat helyez ki a megállókban. A szóvivő rámutatott, hogy a jelölések felszerelése a táblák beszerzésétől, legyártásától és kézbesítésétől is függ, de legkésőbb december 15-ig valamennyi, kisebbségek által lakott településen felszerelik a táblát. Dunaszerdahely, Komárom és Nagykapos után júliusban a Galántai és a Szenei járás magyarlakta településeinek megállóiban helyezik kiajelzéseket. Szeptembertől az Ersekújvári, Lévai, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járásban folytatódik a jelölés. Novemberben Kassa környékén, valamint a Tőketerebesi járásban is lesznek magyar táblák a vasúti megállókban. A tervek szerint december közepére Úszoron és Diósförgepatonyon kívül a sídi, a feledi és a jánosi megállóban is olvasható lesz magyarul a tájékoztató tábla.a A nagyabonyi megállóban már látható a magyar tábla, hamarosan további vasúti megállókat is kétnyelvűsítenek (A szerzó felvétele)
