Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-03 / 127. szám
www.ujszo.com I 2019. június 3. RÉGIÓ I 3 Kávéházi beszélgetés a tolerancia jegyében Nagy volt az érdeklődés a pedagógusok részéről is a kávéházi beszélgetés iránt (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Stródl Teréz iskolapszichológus, gyógypedagógus, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetője volt az irodalmiKorzó legutóbbi vendége. A kávéházi beszélgetés a tolerancia, a másság elfogadásának a jegyében zajlott. fliHllItW/il 1 A kávéházi beszélgetést H. Nagy Péter irodalomtörténész, egyetemi oktató vezette. „Komáromból jövet azon gondolkodtam, miért hívnak engem Érsekújvárban szociálpszichológusnak. Talán azért, mert 2002-2003 táján Miroslav Kusy profeszorral egy tolerancia-kézikönyvet állítottunk össze középiskolásoknak, a kiadványt Juhász R. József tördelte. Inkább gyógypedagógus, iskolapszichológus vagyok, és 1979-től 2002-ig az Új Ifjúság A pszichológus válaszol - Veronika válaszol rovatát szerkesztettem. A harmadik erőteljes formáló erő 1995-ben a Márai Alapítvány, Huncík Péter által indított, személyiségformáló hétvégi toleranciatréningek sorozata volt. Tizenöt éve már, hogy a felsőoktatásban tanítok” - foglalta össze szerény tömörséggel Strédl Terézia eddigi pályafutását. Az 1975-ben diplomázott jeles szakember alapította Galántán a pedagógiaipszichológiai tanácsadót, ahol harminc éven át dolgozott. A mai napig úgy emlékezik vissza a mátyusföldi városra, ahol húsz évig élt a családjával, hogy a tanácsadóba látogató magyar emberek mindig örömmel fogadták, ha az anyanyelvükön szóltak hozzájuk. H. Nagy Péter a beszélgetés során utalt Strédl Terézia jelentős publikációs tevékenységére. Külön kiemelte az inkluzív pedagógia, gyógypedagógia, speciális pedagógia területét. „Szerintem az integráció befogadás. Befogadlak, de elvárom, hogy fogadd el a játékszabályaimat, az inklúzió azt jelenti, elfogadlak olyannak amilyen vagy, mert a másság gazdagít” - hangsúlyozta Strédl Terézia. A kávéházi beszélgetés ezt követően az intelligenciáról, az elfogadásról, a toleranciáról szólt, valamint arról, hogy az érzelmi intelligencia egyik kulcskompetenciája az empátia. „Ha én úgy viszonyulok a másikhoz, hogy szebb, okosabb, különb vagyok, ezzel lenézem a másikat. Mi is kasztolunk, nézzük meg az úri negyedet, a város szélét, az A osztályt és a B osztályt. Keményen benne van a kultúránkban, genetikailag bennünk van a rivalizálás. Tanulnunk kell az együttműködést, az ember képes változtatni önmagán, de ez a legkeményebb munka a földön, önmagunkon dolgozni” - mondta Strédl Terézia. A beszélgetésben elhangzott továbbá, hogy sokan úgy gondolják, toleránsak, és nincs is gondjuk addig a romával, amíg a szomszéd utcában, vagy a másik lépcsőházban lakik, vagy a szomszéd osztályba jár. Szó volt a pletykáról, a szakember szerint, ha az emberek tudnák, mi mindent árul el róluk az, hogy miről szeretnek pletykálni, sosem tennék. „Sokan úgy vélik, ebben a gonosz világban nem érdemes jónak lenni. Holott a jóságból van a több, csak a gonoszság felülírja a jót, mert hangosabb, és túlkiabálja. Gyakran a nevelésben, az együttélésben is jogot formálunk arra, hogy mi jobban tudjuk, mire van szüksége a másiknak, holott ha az a másik őszintén reagálna az „én mindent megteszek érted”re, akkor megköszönné szépen, de így nem kémé” - hangzott el az értékes útravaló az IrodalmiKorzó vendégétől. Az Új Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Elképzelhetőnek tartja a szlovákiai magyar pártok összefogását a 2020* as parlamenti választás előtt? Pallya Gábor: Nincsenek „szlovákiai magyar pártok”, egy magyar párt van Szlovákiában. Méhes Béla: „Ha a kupleráj nem megy, nem a bútorokat kell kicserélni, hanem a kurvákat!” (Hofi) Dián Csaba: A kérdés az, milyen magyar pártokról beszélünk. A 0,02 százalékos MKDSZ-ről? A most alakult nulla százalékpontos Magyar Fórumról? A szlovák Most- Hidról? Vagy már a millió esélyt kapott MKP-ról, amelyik képtelen a megújulásra?! Takaradjon el mind a jó büdös francba. Üzletemberek, kapzsi konjunktúrlovagok bagázsa. Mikor a magyar képviselet kormányon volt, történelmi lehetőségeket szalasztottunk el. Olyan időszakban, amikor sokszor mi voltunk a stabilitás, a mérleg nyelve. Benesdekrétumok, kisiskoláink nyomorúságos helyzete, kisebbségi jogok szüntelen csorbulása stb. lett feláb dozva egy-egy biztos bársonyszékért. Politikusaink belekényelmesedtek a koncként odavetett meglévő status quo nihilébe. Nekem, nekünk több kell. De nem a 30 éve impotens politizálástól várom a megváltást. Egyszer volt Budán kutyavásár. Saróka Tibor: Magyar pártok? Akkor miért Bugár van a képen? A Most-Híd szerintem nem magyar párt, ez egy vegyes párt, ahol olyan magyar emberek vannak - Bugár Bélával az élen -, akik eladták a magyarságukat a saját meggazdagodásukért. De már megy az etetés, kedves Új Szó, a nép felé. Tamás Lászó: Ha be akarnak jutni a parlamentbe, nincs más választásuk, de esélyük így is csak akkor lesz, ha a régi kolomposokat - mert ezek mind feltételeket szeretnének szabni — lecserélik talpraesett fiatalokra! Kondé Tokovics Gyöngyi: Szerintem Bugárék nélkül kellene folytami! Ok már nem hitelesek a magyarok számára! A többi magyar pártot feloszlatni, és egyesíteni belőlük azokat a fiatal politikusokat, akik tényleg komolyan gondolják az emberek képviseletét! Új néven egy magyar párttal jó eséllyel kerülnének a parlamentbe! Soós Adám: Ha összeállnának is ezzel a gárdával, szerintem még a maradék szavazót is elveszítenék. Ha egyáltalán összeállnak. Sokszor ez már nem is a pártokról szól, hanem Bugár és Csáky büszkeségéről. Mikusné Mátis Éva: Akkor lehet összefogás, ha az öregek elmennek nyugdíjba mind a két pártból. A teljes összefogásnak akkor lesz értelme; ha a fiatalok kerülnek élre; plusz a 4 párt összefog. Ezt 2020-ig szinte biztos, hogy nem fogják meglépni. Egyik pártnál sem látom az elgondolkodás jelét, még most is egymás és a választók hibáztatása folyik. Az ő felelősségük meg sehol. Pribék Edit: Sose lesz összefogás, ahhoz túl büszkék és önfejűek. Nem négy párt kell, hanem egy erős párt. A jelenlegi pártelnökök tehernek a kialakult helyzetről. Nem mutogatni kell egymásra, nem okolni kell a másikat, nem a szálkát kell a másik szemében, hanem a sajátjukban a gerendát megtalálni.... Jakubecz Adám: Nem tudom elképzelni, hogy ezek a kiöregedett, a társadalomtól elszakadt, bizalomvesztett politikusok össze tudnának fogni. Az egyik 19, a másik egy híján 20. Bozsaky Csaba: Jól gondolják meg, hogy tárgyalni fognak-e a Mosttal, akár Bélával vagy nélküle, azt a választók nem fogják jó szemmel nézni. Aki egyszer már hátat fordított a magyaroknak, az megteszi mindig, ahányszor az érdeke úgy kívánja. Megkaphatjuk a családi házat apánk beleegyezése nélkül? Szüléink házassága megromlott, az édesapánk külföldre költözött. Már két éve nem láttuk, teljesen új életet kezdett. A családi ház, ahol felnőttünk, és amelyben a mai napig élünk öcsémmel és édesanyámmal, a szüléink közös tulajdonában van. A válásuk nincs napirenden, de édesanyánk aggódik, hogy ha az édesapánk külföldön adósságot halmozna fel, azt rajta követelnék. Nyugdíjasként nincs jelentős vagyona, csak a családi házat félti. Nekünk, fiainak szeretné ajándékozni - legalább az ő részét. Mi a teendő? Olvasónk leírása alapján a családi ház, melyben laknak, a szülei osztatlan tulajdonközössége. A polgári törvénykönyv (40/1964-es sz. törvény, továbbiakban PT) 134. paragrafusa alapján a házastársak osztatlan tulajdonközösségébe tartozik minden olyan dolog, melyet valamely házastárs a házassági életközösség ideje alatt szerzett - kivéve az örökölt és ajándékozással szerzett vagyont és azt, mely jellegéből adódóan csak valamely házastárs személyes szükségleteit vagy szakmai tevékenységét szolgálja, illetve a restitúcióban visszakapott vagyont, mely a házasságkötés előtt már valamely házastárs (vagy felmenőjének) a tulajdonában volt. Mivel a szülők házastársakként mindketten teljes egészében - osztatlanul - tulajdonosai a családi háznak, a PT 145. paragrafusának első bekezdése értelmében annak elajándékozásáról is csak együtt dönthetnek. Olvasónk édesanyja tehát a férje beleegyezése nélkül nem ajándékozhatja el a házat, még közös fiaiknak sem. A vonatkozó bírósági ítéletek alapján ugyanis egy ingatlan átruházása nem tartozik az olyan, szokásos ügyletek közé (bezné veci), melyeket mindkettőjük nevében az egyik házastárs is intézhet. Olvasónk édesanyja jelenleg még az ún. „saját részével” sem rendelkezhet egyedül, mert jogilag mindketten az egész ingatlan tulajdonosai, nem pedig annak felefele arányban való résztulajdonosai. Való igaz, hogy a házastársak a közös vagyonukkal felelnek a házasságuk alatt valamelyikük által felhalmozott adósságokért. Ezért olvasónk édesanyjának a félelmei nem alaptalanok, főleg, hogy az ártatlan házastársnak csak ritkán sikerül felmentenie magát a közös jogi felelősség alól. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasónk és fivére szempontjából a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az édesapjuk beleegyezne abba, hogy a családi házat ajándékozzák nekik. Érdemes lenne őt ez ügyben megszólítaniuk. Ha az elajándékozás lehetősége nem áll fenn, az édesanya lépéseket tehet a házastársi közös vagyon megszüntetésére, hogy legalább a „saját részével” rendelkezhessen. Ennek egyik módja a válóper beadása, melyet a házastársi közös vagyon felosztása követ. Válás nélkül is kérvényezheti az osztatlan házastársi vagyon bíróság általi felbontását, de csak komoly okból - leginkább, ha az osztatlan közös tulajdon fenntartását a bíróság jó erkölcsbe ütközőként ítélné meg; vagy ha a férje elkezdene vállalkozni. A harmadik lehetőség, hogy a házastársak aPT 143a paragrafusának értelmében megegyeznek az osztatlan közös vagyonuk leszűkítésében. A konkrét körülményektől függően mérlegelni kell azt is, hogy az édesanya számára nem lenne-e előnyösebb a jelenlegi helyzet fenntartása (pl. ha nem tudja pénzzel kiváltani a férje részét az ingatlanban). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. RENDŐRSÉGI HÍREK Újabb két támadás Pozsonyban Pozsony. A hétvégén újabb két erőszakos támadást regisztráltak a fővárosban. A rendőrség szombaton reggel őrizetbe vett Pozsonyban egy 39 éves férfit, aki három kenyai férfit sértegetett, verekedni akart velük. Mivel feltehetően rasszista indíttatású bűncselekményről van szó, az ügyet átvette a NAKA. Szombaton reggel egy másik eset is történt a fővárosban: egy 28 éves férfi fejbe rúgott egy 22 éves halláskárosult férfit. Az áldozat állapota stabil. (TASR) Gyógyul a pénteken meglőtt lány Pozsony. Már nem életveszélyes az állapota annak a 15 éves lánynak, akit pénteken délután sebesített meg egy eltévedt lövedék a Széplak utcán. A lányt akkor érte a lövés, amikor a rendőrség megpróbálta elfogni azt a férfit, aki késsel megsebesítette a pénzügymisztérium őrzését biztosító alkalmazottat. Az elkövető súlyos sérülést szenvedett, még mindig altatásban van. Az általa megsebesített férfi állapota viszont már nem életveszélyes. (TASR, ú)
