Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-03 / 127. szám

www.ujszo.com I 2019. június 3. RÉGIÓ I 3 Kávéházi beszélgetés a tolerancia jegyében Nagy volt az érdeklődés a pedagógusok részéről is a kávéházi beszélgetés iránt (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Stródl Teréz iskolapszicho­lógus, gyógypedagógus, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetője volt az irodalmiKorzó legutóbbi vendége. A kávéházi beszél­getés a tolerancia, a másság elfogadásának a jegyében zajlott. fliHllItW/il 1 A kávéházi beszélgetést H. Nagy Péter irodalomtörténész, egyetemi oktató vezette. „Komáromból jövet azon gondol­kodtam, miért hívnak engem Érsek­újvárban szociálpszichológusnak. Talán azért, mert 2002-2003 táján Miroslav Kusy profeszorral egy tolerancia-kézikönyvet állítottunk össze középiskolásoknak, a kiad­ványt Juhász R. József tördelte. In­kább gyógypedagógus, iskolapszi­chológus vagyok, és 1979-től 2002-ig az Új Ifjúság A pszichológus vála­szol - Veronika válaszol rovatát szer­kesztettem. A harmadik erőteljes for­máló erő 1995-ben a Márai Alapít­vány, Huncík Péter által indított, sze­mélyiségformáló hétvégi toleranci­atréningek sorozata volt. Tizenöt éve már, hogy a felsőoktatásban tanítok” - foglalta össze szerény tömörséggel Strédl Terézia eddigi pályafutását. Az 1975-ben diplomázott jeles szakem­ber alapította Galántán a pedagógiai­pszichológiai tanácsadót, ahol har­minc éven át dolgozott. A mai napig úgy emlékezik vissza a mátyusföldi városra, ahol húsz évig élt a család­jával, hogy a tanácsadóba látogató magyar emberek mindig örömmel fogadták, ha az anyanyelvükön szól­tak hozzájuk. H. Nagy Péter a beszél­getés során utalt Strédl Terézia jelen­tős publikációs tevékenységére. Kü­lön kiemelte az inkluzív pedagógia, gyógypedagógia, speciális pedagó­gia területét. „Szerintem az integrá­ció befogadás. Befogadlak, de elvá­rom, hogy fogadd el a játékszabálya­imat, az inklúzió azt jelenti, elfogad­lak olyannak amilyen vagy, mert a másság gazdagít” - hangsúlyozta Strédl Terézia. A kávéházi beszélge­tés ezt követően az intelligenciáról, az elfogadásról, a toleranciáról szólt, valamint arról, hogy az érzelmi in­telligencia egyik kulcskompetenciája az empátia. „Ha én úgy viszonyulok a másikhoz, hogy szebb, okosabb, különb vagyok, ezzel lenézem a má­sikat. Mi is kasztolunk, nézzük meg az úri negyedet, a város szélét, az A osz­tályt és a B osztályt. Keményen ben­ne van a kultúránkban, genetikailag bennünk van a rivalizálás. Tanulnunk kell az együttműködést, az ember ké­pes változtatni önmagán, de ez a leg­keményebb munka a földön, önma­gunkon dolgozni” - mondta Strédl Terézia. A beszélgetésben elhangzott továbbá, hogy sokan úgy gondolják, toleránsak, és nincs is gondjuk addig a romával, amíg a szomszéd utcában, vagy a másik lépcsőházban lakik, vagy a szomszéd osztályba jár. Szó volt a pletykáról, a szakember sze­rint, ha az emberek tudnák, mi min­dent árul el róluk az, hogy miről sze­retnek pletykálni, sosem tennék. „Sokan úgy vélik, ebben a gonosz világban nem érdemes jónak lenni. Holott a jóságból van a több, csak a gonoszság felülírja a jót, mert han­gosabb, és túlkiabálja. Gyakran a ne­velésben, az együttélésben is jogot formálunk arra, hogy mi jobban tud­juk, mire van szüksége a másiknak, holott ha az a másik őszintén reagál­na az „én mindent megteszek érted”­­re, akkor megköszönné szépen, de így nem kémé” - hangzott el az értékes útravaló az IrodalmiKorzó vendégé­től. Az Új Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Elképzelhetőnek tartja a szlovákiai magyar pártok összefogását a 2020* as parlamenti választás előtt? Pallya Gábor: Nincsenek „szlová­kiai magyar pártok”, egy magyar párt van Szlovákiában. Méhes Béla: „Ha a kupleráj nem megy, nem a bútorokat kell kicse­rélni, hanem a kurvákat!” (Hofi) Dián Csaba: A kérdés az, milyen magyar pártokról beszélünk. A 0,02 százalékos MKDSZ-ről? A most alakult nulla százalékpontos Ma­gyar Fórumról? A szlovák Most- Hidról? Vagy már a millió esélyt kapott MKP-ról, amelyik képtelen a megújulásra?! Takaradjon el mind a jó büdös francba. Üzletemberek, kapzsi konjunktúrlovagok bagázsa. Mikor a magyar képviselet kormá­nyon volt, történelmi lehetőségeket szalasztottunk el. Olyan időszak­ban, amikor sokszor mi voltunk a stabilitás, a mérleg nyelve. Benes­­dekrétumok, kisiskoláink nyomo­rúságos helyzete, kisebbségi jogok szüntelen csorbulása stb. lett feláb dozva egy-egy biztos bársonyszé­kért. Politikusaink belekényelme­sedtek a koncként odavetett meglé­vő status quo nihilébe. Nekem, ne­künk több kell. De nem a 30 éve im­potens politizálástól várom a meg­váltást. Egyszer volt Budán kutya­vásár. Saróka Tibor: Magyar pártok? Akkor miért Bugár van a képen? A Most-Híd szerintem nem magyar párt, ez egy vegyes párt, ahol olyan magyar emberek vannak - Bugár Bélával az élen -, akik eladták a magyarságukat a saját meggazda­godásukért. De már megy az etetés, kedves Új Szó, a nép felé. Tamás Lászó: Ha be akarnak jutni a parlamentbe, nincs más választásuk, de esélyük így is csak akkor lesz, ha a régi kolomposokat - mert ezek mind feltételeket szeretnének szabni — lecserélik talpraesett fiatalokra! Kondé Tokovics Gyöngyi: Sze­rintem Bugárék nélkül kellene folytami! Ok már nem hitelesek a magyarok számára! A többi magyar pártot feloszlatni, és egyesíteni be­lőlük azokat a fiatal politikusokat, akik tényleg komolyan gondolják az emberek képviseletét! Új néven egy magyar párttal jó eséllyel kerülné­nek a parlamentbe! Soós Adám: Ha összeállnának is ezzel a gárdával, szerintem még a maradék szavazót is elveszítenék. Ha egyáltalán összeállnak. Sokszor ez már nem is a pártokról szól, ha­nem Bugár és Csáky büszkeségéről. Mikusné Mátis Éva: Akkor lehet összefogás, ha az öregek elmennek nyugdíjba mind a két pártból. A tel­jes összefogásnak akkor lesz értel­me; ha a fiatalok kerülnek élre; plusz a 4 párt összefog. Ezt 2020-ig szinte biztos, hogy nem fogják meglépni. Egyik pártnál sem látom az elgondolkodás jelét, még most is egymás és a választók hibáztatása folyik. Az ő felelősségük meg sehol. Pribék Edit: Sose lesz összefogás, ahhoz túl büszkék és önfejűek. Nem négy párt kell, hanem egy erős párt. A jelenlegi pártelnökök tehernek a kialakult helyzetről. Nem mutogatni kell egymásra, nem okolni kell a másikat, nem a szálkát kell a másik szemében, hanem a sajátjukban a gerendát megtalálni.... Jakubecz Adám: Nem tudom el­képzelni, hogy ezek a kiöregedett, a társadalomtól elszakadt, bizalom­vesztett politikusok össze tudnának fogni. Az egyik 19, a másik egy hí­ján 20. Bozsaky Csaba: Jól gondolják meg, hogy tárgyalni fognak-e a Mosttal, akár Bélával vagy nélküle, azt a vá­lasztók nem fogják jó szemmel néz­ni. Aki egyszer már hátat fordított a magyaroknak, az megteszi mindig, ahányszor az érdeke úgy kívánja. Megkaphatjuk a családi házat apánk beleegyezése nélkül? Szüléink házassága megromlott, az édesapánk külföldre költö­zött. Már két éve nem láttuk, teljesen új életet kezdett. A csa­ládi ház, ahol felnőttünk, és amelyben a mai napig élünk öcsémmel és édesanyámmal, a szüléink közös tulajdonában van. A válásuk nincs napiren­den, de édesanyánk aggódik, hogy ha az édesapánk külföldön adósságot halmozna fel, azt raj­ta követelnék. Nyugdíjasként nincs jelentős vagyona, csak a családi házat félti. Nekünk, fiai­nak szeretné ajándékozni - leg­alább az ő részét. Mi a teendő? Olvasónk leírása alapján a családi ház, melyben laknak, a szülei osztatlan tulajdonközössége. A polgári törvénykönyv (40/1964-es sz. törvény, továbbiakban PT) 134. paragrafusa alapján a házas­társak osztatlan tulajdonközössé­gébe tartozik minden olyan dolog, melyet valamely házastárs a há­zassági életközösség ideje alatt szerzett - kivéve az örökölt és ajándékozással szerzett vagyont és azt, mely jellegéből adódóan csak valamely házastárs szemé­lyes szükségleteit vagy szakmai tevékenységét szolgálja, illetve a restitúcióban visszakapott va­gyont, mely a házasságkötés előtt már valamely házastárs (vagy fel­menőjének) a tulajdonában volt. Mivel a szülők házastársakként mindketten teljes egészében - osztatlanul - tulajdonosai a csalá­di háznak, a PT 145. paragrafusá­nak első bekezdése értelmében annak elajándékozásáról is csak együtt dönthetnek. Olvasónk édesanyja tehát a férje beleegye­zése nélkül nem ajándékozhatja el a házat, még közös fiaiknak sem. A vonatkozó bírósági ítéletek alapján ugyanis egy ingatlan átru­házása nem tartozik az olyan, szokásos ügyletek közé (bezné veci), melyeket mindkettőjük ne­vében az egyik házastárs is intéz­het. Olvasónk édesanyja jelenleg még az ún. „saját részével” sem ren­delkezhet egyedül, mert jogilag mindketten az egész ingatlan tu­lajdonosai, nem pedig annak fele­fele arányban való résztulajdono­sai. Való igaz, hogy a házastársak a közös vagyonukkal felelnek a há­zasságuk alatt valamelyikük által felhalmozott adósságokért. Ezért olvasónk édesanyjának a félelmei nem alaptalanok, főleg, hogy az ártatlan házastársnak csak ritkán sikerül felmentenie magát a közös jogi felelősség alól. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasónk és fivére szempontjából a legegyszerűbb megoldás az len­ne, ha az édesapjuk beleegyezne abba, hogy a családi házat ajándé­kozzák nekik. Érdemes lenne őt ez ügyben megszólítaniuk. Ha az elajándékozás lehetősége nem áll fenn, az édesanya lépése­ket tehet a házastársi közös va­gyon megszüntetésére, hogy leg­alább a „saját részével” rendel­kezhessen. Ennek egyik módja a válóper beadása, melyet a házas­társi közös vagyon felosztása kö­vet. Válás nélkül is kérvényezheti az osztatlan házastársi vagyon bí­róság általi felbontását, de csak komoly okból - leginkább, ha az osztatlan közös tulajdon fenntar­tását a bíróság jó erkölcsbe ütkö­zőként ítélné meg; vagy ha a férje elkezdene vállalkozni. A harma­dik lehetőség, hogy a házastársak aPT 143a paragrafusának értel­mében megegyeznek az osztatlan közös vagyonuk leszűkítésében. A konkrét körülményektől füg­gően mérlegelni kell azt is, hogy az édesanya számára nem lenne-e előnyösebb a jelenlegi helyzet fenntartása (pl. ha nem tudja pénzzel kiváltani a férje részét az ingatlanban). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. RENDŐRSÉGI HÍREK Újabb két támadás Pozsonyban Pozsony. A hétvégén újabb két erőszakos támadást regisztráltak a fővárosban. A rendőrség szomba­ton reggel őrizetbe vett Pozsony­ban egy 39 éves férfit, aki három kenyai férfit sértegetett, verekedni akart velük. Mivel feltehetően rasszista indíttatású bűncselek­ményről van szó, az ügyet átvette a NAKA. Szombaton reggel egy másik eset is történt a fővárosban: egy 28 éves férfi fejbe rúgott egy 22 éves halláskárosult férfit. Az ál­dozat állapota stabil. (TASR) Gyógyul a pénteken meglőtt lány Pozsony. Már nem életveszélyes az állapota annak a 15 éves lány­nak, akit pénteken délután sebesí­­tett meg egy eltévedt lövedék a Széplak utcán. A lányt akkor érte a lövés, amikor a rendőrség meg­próbálta elfogni azt a férfit, aki késsel megsebesítette a pénzügy­­misztérium őrzését biztosító al­kalmazottat. Az elkövető súlyos sérülést szenvedett, még mindig altatásban van. Az általa megse­besített férfi állapota viszont már nem életveszélyes. (TASR, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom