Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-13 / 136. szám

www.ujszo.com | 2019. június 13. KULTÚRA 9 Emlékgálával indult az 56. Jákai Napok LAKATOS KRISZTINA Még mindig nehéz elhinni: itt vagyunk az 56. Jókai Napokon - és az elsőn Kiss Péntek József nélkül. Ha hinni lehet az emlékgálán el­hangzottaknak - és miért ne hin­nénk, hiszen maga mondta kamerá­ba egy itt és most megidézett interjú során már az első fesztiválon is ott volt: kisiskolásként, nézőként majdnem látta a Fekete gyémánto­kat, de.mivel rossz helyen, a karza­ton ült, csak hangjátékként élvez­hette az előadást. Később végigkísérte a rendez­vényt, minden elképzelhető minő­ségben: diákszínjátszóként, néző­ként, rendezőként (olykor több cso­porttal is), tíz éven át pedig a Jókai Napok főszervezőjeként egyengette a fesztivál útját. Amikor tavaly a VISZTA-val és egy remek Tartuffe­­fel köszönt be, hiába mesélt a rá váró nyitott szívműtétről, eszünkbe sem jutott, hogy egyszer csak... nem lesz tovább. Kedden este, a Jókai Napok ün­nepélyes megnyitóját követően ott emlékeztek rá, ahol - rácáfolva min­den előzetes kétkedésre - négy pél­dátlanul izgalmas, igényes évadot vezényelt le igazgatóként: a Komá­romi Jókai Színházban. A fotókkal, videókkal kikerekített megemléke­zés kereteként Spátay Adriana és Culka Ottó Kiss Péntek József élet­rajzát és Eletpor című önéletrajzi re­gényét használta fel. A gála másik vezérfonala kétségkívül a szemé­lyesség és a megtartó szeretet volt. Olyan művészek léptek színpadra Erős szlovák Holnap kezdődik a kassai Art Film Fest. A legrangosabb hazai filmfesztivál verseny­­programjában tizenkét alkotás méretik meg a nemzetközi szakmai zsűri előtt, melynek Bandor Éva színésznő is tagja. Kassa. A szervezők kiemelték, hogy idén igen erős a hazai filmeket felvonultató Szlovák idény elneve­zésű szekció, melyben tizenhét alko­tást vetítenek, ennek csaknem fele premierfilm. Témája miatt az egyik legjobban várt mozi Ján Sabol Casi­­no.Sk című rendezése, mely - ami­ként a cím formailag is utal rá - a ka­szinók világába vezet el, és a hazárd­Olyan művészek léptek színpadra a gálán egy-egy műsorszám erejéig, akik egykor Kiss Péntek József valamelyik ama­tőrvagy diákcsoportjában próbálgatták a szárnyaikat, aztán a színművészetet választották pályájuknak (Pátinkás Eszter felvétele) egy-egy műsorszám erejéig - Jókai Ági, Holocsy Katalin, Culka Ottó, Habodász István, Matusek Attila, Andrusko Marcella, Ficza István, Szvrcsek Anita, Horváth Sándor, Lajos András, Rancsó Dezső -, akik egykor Kiss Péntek József valame­lyik amatőr vagy diákcsoportjában próbálgatták a szárnyaikat, aztán a színművészetet választották pályá­juknak, és megállták a helyüket a kőszínházak színpadán is. Ki dal­ban, ki versben, ki privát vallomás­ban emlékezett, de minden pillana­ton átsütött Kiss Péntek József-vagy kinek hogyan: Jóska, a Papa - leg­különösebb tehetsége: hogy képes volt mindenkivel a szó leghitelesebb értelmében személyes kapcsolatot teremteni, és emiatt a távozását is személyes veszteségként éljük meg. Ma egy élő legendát köszönt a fesztivál: a Nyolcvanéves a színház­csináló Beke Sándor című színház­történeti tárlatot 17órakornyitjameg a Tiszti pavilon dísztermében Ke­­szegh Béla, Komárom polgármeste­re. A rendező, színházigazgató szakmai pályafutását Hizsnyan Gé­za színházi szakember és Pásztó András dramaturg, tanár méltatja. A Dialóg nonprofit szervezet által összeállított kiállítás elsősorban Be­ke Sándor pályájának szlovákiai szakaszaira összpontosít, de kitekint magyarországi munkásságára is. Beke Sándor Pozsonyban szerzett színészi diplomát, majd Budapesten a rendező szakot is elvégezte. Első komáromi munkáját, Shakespeare Rómeó és Júliáját, majd Háy Gyula Isten, császár, paraszt című drámá­jának színrevitelét korszakos, új mi­nőséget hozó állomásnak tekinti a szlovákiai magyar színháztörténet. Művészi elképzeléseinek megvaló­sítását a tulajdonképpen általa ala­pított kassai Tháliában folytatta, mindaddig, míg a politika el nem le­­hetetlenítette a munkáját. 1976-tól Magyarországon folytatta a pályá­ját, de amint az az 1989-es változá­sok után lehetővé vált, újabb jelen­tős előadásokkal mutatott irányt mind Kassán, mind Komáromban, ahol egy ideig igazgatóként is for­málhatta a színház művészi arcula­tát. Ez idő alatt olyan produkciók fűződtek a nevéhez, mint Háy Gyula CaliguLÓja, Rozewicz Fehér há­zassága vagy Beckett Godot-ra vár­va című drámája. „A művészetben gyakran találkozhatunk tehetséges, jelentős, nagy formátumú alkotók­kal. Sokkal ritkábban mondhatjuk egy művészre, hogy - valamilyen szempontból - meghatározó egyé­niség. Ahhoz, hogy valaki ilyen ma­gasságokba emelkedjen, nem elég a tehetség, a szorgalom, szükség van valami többletre is. Ilyen lehet a kö­rülmények szerencsés összjátéka is. Például, hogy egy adott művészi kö­zösségbe akkor érkezik egy tehetsé­ges alkotó, mikor ott éppen megér­tek a feltételek egy minőségi válto­zásra. A (cseh)szlovákiai magyar színjátszásnak ilyen meghatározó egyénisége Beke Sándor” - írja egyebek mellett a kiállításhoz ké­szült kiadványban Hizsnyan Géza. szezon az Art Film Festen játék útvesztőiről szól. A szerepeket olyan neves színészek alakítják, mint Kerekes Vica, Roman Luknár, Ma­rek Majesky és Pavel Kríz. A Kék Angyal díjért versenyző já­tékfilmek mezőnyében két Cannes­­ból indult mozgóképes újdonság is szerepel - mindkettő főszereplője idegen országban keresi a szebb jö­vő lehetőségét. Lett, litván, belga és francia ko­produkcióban készült az Oleg című film, melynek címszereplője egy lett hentes, aki Brüsszelben talál mun­kát. Ám csakhamar elbocsátják az egyik, az idegent rossz szemmel né­ző kollégája hamis vádja miatt. Egy lengyel bűnöző veszi szárnyai alá, aki O leget modem rabszolgaként láncolja magához. A megtörtént eseten alapuló Lillian című osztrák triler címszereplője egy fiatal orosz emigráns nő, akit New Yorkban a szükséges iratok nélkül még pornó­­színészként sem alkalmaznak. Ezért úgy dönt, hogy hazatér, és elindul, keresztülvágva Amerikán. A rövidfilmek versenyébe bevá­logatták Bánovits Ottó Dark Cham­ber című munkáját, melyet korábban más fesztiválokon már díjaztak. Június 22-én, a fesztivál záró gá­láján Mundruczó Koméit eddigi fil­mes munkássága elismeréseként az Art Film Fest Arany kamera díjával jutalmazzák. (tébé) Enyedi Ildikó készülő filmjének szereplői: Louis Garrel francia színész, Léa Seydoux francia színésznő és Gijs Naber holland színész (Fotó: mti) A forgatás felénél tart Az Art Film Festen mutatják be a Casino.$k című filmet, melyben Kerekes Vicát is láthatják a nézők (Fotó Rebuy Stars) A feleségem története Budapest. Enyedi Ildikó új filmje, Á feleségem története című alkotás forgatásának feléhez érke­zett. Jelenleg Budapesten dolgozik a stáb. A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film Füst Mi­lán több mint 20 nyelvre lefordí­tott, irodalmi Nobel-díjra felter­jesztett azonos című regénye alap­ján készül. Enyedi Ildikó rendező-forga­­tókönyvíró a produkció budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a re­gény túllóg az irodalom és az el­mondott történet határain, az élet alapkérdéseivel foglalkozik. Füst Milán egy Ezeregyéjszaka-szerű, labirintusos, sokszínű világot épí­tett fel a regényben, és ezt is sze­retnék visszaadni a filmben - tette hozzá. A három országban mintegy hatvan napig forgó, nemzetközi színészgárdát felvonultató film női főszerepét, Lizzyt a francia Léa Seydoux, a férfi főszerepet, Störr kapitányt a holland Gijs Nabert alakítja, mellettük fontos szerepet játszik Louis Garrel is, aki - a ren­dező szavai szerint - „a láthatatlan harmadik” abban a lakásban, ahol a házaspár lakik. Ahogy Enyedi Il­dikó fogalmazott, szenvedélyes szerelmi történetről van szó, a hol­land hajóskapitány féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyönyörű és gyötrelmes kapcsolat magasságait és mélysé­geit mutatj a be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom