Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-12 / 135. szám

www.ujszo.com I 2019. június 12. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 Az ESNS is beavatkozna a Köztársaság téri vitába Néhány problémás bérlő miatt szenvednek a lakók, a lassú bírósági eljárást kihasználnák a szélsőségesek Jozef Thököly, az Érsekújvári Városi Rendőrség parancsnoka is válaszolt Kiss Mária lakó számonkéréseire az ülésen SZÁZ ILDIKÓ Évek óta húzódó szomszódi perpatvar keseríti meg a Köztársaság tér 1-es számú lakóházában élők minden­napjait. Szót kértek a panaszosok a legutóbbi önkormányzati ülésen, és beszámoltak a képviselőknek a napi szinten zajló veszekedésekről, a lakóházban uralkodó állapotokról, valamint a bejáratban lévő koszról, zajról és bűzről. imTm'isa A lakosok szóvivője Andrea Hu­­decová, a Mi Szlovákiánk Néppárt (CSNS) érsekúj várijárási elnöke volt. O a 2018-as önkormányzati válasz­táson versenybe szállt a polgármes­teri posztért is. Klein Ottokár, Érsek­újvár polgármestere felrótta neki, hogy nem is lakik a szóban forgó ház­ban, és különben sincs joga lakossági fórumot szervezni a városházán. Négyéves küzdelem A Köztársaság téren lévő tizenkét emeletes, fehér burkolatú lakóház a vasútállomás szomszédságában áll, az érsekújváriak szerint ez a leg­problémásabb városrész, ahol az összeférhetetlen lakók miatt eladha­tatlanná váltak az ingatlanok. A vá­rosi és az állami rendőrség emberei naponta kijárnak ebbe a körzetbe. A városi rendőrség dolgozói erről a környékről kapják a legtöbb hívást, és az ingatlanosok már-már jelképes áron kínálják a környékbeli ottho­nokat. Míg a város más lakótelepein egy eredeti állapotban lévő kétszo­bás lakás ára 60 ezer euró körül mo­zog, addig az állomásnál lévőkért ennek az összegnek a felét kérik. „2015 óta húzódó problémáról van szó. A lakosok nemegyszer panasz­kodtak a város vezetésének, hogy a szomszédaik még a legalapvetőbb emberi jogaikat sem tartják tiszte­letben. Az egyik városi szociális la­kásban élő család 2016-ban felszó­lítást kapott az önkormányzattól, hogy költözzön ki a házból. Miután jogi útra terelték az ügyet, 2018-ban elsőfokú döntés született arról, hogy a lakbérhátralékosoknak hatvan na­pon belül ki kell költözniük. A lakó azonban fellebbezett. A városnak 4- 5 lakása van a házban, az egyik bérlő tartozása 5700 euróra rúg. Nem gondolja a város vezetése, hogy va­lamit mégiscsak sürgősen tenni ké­ne az itt élők érdekében?” - kérdezte Hudecová. Szemét és kosz Néhányszor már petícióban is tiltakoztak a Köztársaság téren la­kók a rendetlen szomszédok miatt, akik odahaza halmozzák fel a ku­kákból gyűjtött ruhát és az ételma­radékot. Több lakógyűlést is szer­veztek, amelyen részt vett a város és a városi rendőrség vezetése. Az ön­­kormányzati ülésen elhangzott, hogy rovarirtásra, fertőtlenítésre évente több ezer eurót költenek a ház lakói. Kiss Mária, aki idestova harminc éve él férjével az említett lakóházban, elpanaszolta a képvi­selőknek, hogy tűrniük kell a szi­dalmakat, illetve azt, hogy a szom­szédaik az ablakaik alá szemetel­nek. A felszólalók felrótták a városi rendőrségnek, hogy késve érkez­nek ki a helyszínre. Jozef Thököly, a városi rendőrség parancsnoka hangsúlyozta, hogy mindig készséggel reagálnak a pa­naszokra, és jóval sűrűbben járőröz­­nek a vasútállomás környékén, mint másutt. A legutóbbi fertőtlenítés és féregirtás során is a városi rendőrök segítségével jutottak be a féregirtók az egyik lakásba. Hudecová nehez­ményezte, hogy Lukás Stefánik al­polgármester, aki egyben a lakáso­kat kezelő Bytkomfort igazgatója is, állítólag azt mondta a panaszosok­nak, hogy ha nem tetszik nekik a házban, akkor költözzenek el onnan. Megoldást keresnek „Félrevezető információról van szó. Sosem mondtam olyat senki­nek, hogy ha nem tetszik neki ott, ahol él, akkor költözzön el. A Byt­komfort Kft. kezelésében kétszáz lakóház van Érsekújvárban, vala­mint a környező községekben, a lakbérhátralékosok kilakoltatását csak törvényes, jogi keretek között tudjuk végrehajtani. Sajnos az or­szágban olyan törvények vannak, hogy ha valaki bérbe adja a magán­­tulajdonban lévő lakását, akkor te­hetetlenek vagyunk. Az Érsekújvári Járásbíróság igazat adott nekünk, ki kell költöztetni a lakbérhátraléko­sokat, de meg kell vámunk a bíró­ság másodfokú döntését is” - mondta Lukás Stefánik. Stefánik hangsúlyozta, hogy be kell tartani­uk a községi vagyongazdálkodásról szóló törvény 182/1993-es előírá­sait a lakások és nem lakáscélú he­lyiségek tulajdonjogáról. „Őszintén sajnálom azokat az embereket, akiknek nap mint nap el kell visel­niük a rendbontókat. A lakógyű­léseken a városi lakások kezelőjé­nek nincs többségi szavazata, mivel a házban lévő lakások többsége ma­gántulajdonban van, és azokat bár­kinek bérbe adhatja a tulajdonos. Már három és fél éve foglalkozom ezzel a problémával” - hangsú­lyozta Stefánik, majd felajánlotta Andrea Hudecovának, illetve a la­kóknak, hogy bármikor hajlandó őket meghallgatni. Nincs érvényes szerződés Klein Ottokár elmondta, a város korábbi vezetése írta alá az önkor­mányzati tulajdonú szociális lakás­sal kapcsolatos bérleti szerződést azzal a családdal, amelyet most nem tudnak kilakoltatni, holott nem fi­zetik a lakbért. „Miután átvettem elődömtől a hivatalt, már nem hosszabbítottam meg az említett család bérleti szerződését. Több ha­vi lakbérrel tartoztak, így jogi útra tereltük az ügyet. Kiss Mária és a férje többször meglátogattak a hi­vatalban, mindig korrekt módon álltam a problémához. Tavaly au­gusztusban személyesen hívtam össze a lakástulajdonosokat és a bérlőket. Valóban embertelenül nagy összegeket költenek a ház fer­tőtlenítésére és féregtelenítésére. Azt azonban nem engedhettem meg, hogy Andrea Hudecová hívjon össze lakossági fórumot a városházára, eddig is kerültem a Kotleba-féle párttal való találkozást. A városhá­zán csak én szervezhetek, illetve hívhatok össze gyűlést” - hangsú­lyozta Klein Ottokár. Látogatás a lakóházban Első alkalommal az önkormány­zati ülés napján, Kiss Mária kísére­tében jártunk a problémás lakóház­ban. „Néhány cigány család évek óta pokollá teszi az életünket. Üldöznek, kövemek, ha megtudják, hogy ismét panaszkodni voltam a városházán, eltorlaszolják az ajtót, hogy ne tudjak bejutni a házba. Éjjel epilepsziás ro­hamot kaptam az idegességtől. Több párt képviselőjét is megszólítottam már, hogy legyenek a segítségünkre. Rokkantnyugdíjasként kiszolgálta­tottnak érzem magam a saját ottho­nomban. Van úgy, hogy nem tudok felmenni a lépcsőn sem, mert több mint harminc cigány rendetlenkedik, hangoskodik a folyosón. Ha kihívom a rendőröket, azt mondják a rendbon­tók, hogy ők csak vendégségben van­nak. Egy lábbal a bolondokházában vagyok, a másikkal már a sírban. Ha­marosan kitör a házban a sárgaság vagy a rüh. Engem nem érdekel, ki milyen pártban van, ha megoldást ta­lál a problémára” - mondta Kiss Má­ria. A felvonónál bemázolt falak, a lépcsőn vécépapír. Lepecsételték az egyik lakás ajtaját, ahonnan már ki­lakoltattak egy lakbérhátralékos csa­ládot. Kiss Mária elmondta, nyáron még rosszabb lesz a helyzet, ilyenkor vagy harminc gyerek jelenik meg a házban, -akik szünidőzni jönnek a gyerekotthonokból. Azoknak, akik panaszkodni mernek a ricsajra, meg­rongálják az autóikat. A származásuk miatt Másodszor pénteken este látogat­tunk el a lakóházhoz. Néhányan bé­késen hüsöltek a bejárati lépcsőkön. Ezúttal nem újságíróként mutatkoz­tunk be, bérelhető vagy eladó lakást keresünk a környéken. A beszélgetés során nem hangoskodnak, egyikük sem fogyasztott szeszes italt, körü­löttük tisztaság volt. Az egyik lakást bérlő roma fiatalember elmondta, havi 280 eurót fizet a lakástulajdo­nosnak, és nemrég saját költségen újította fel a konyhát. A tulajdonos megdicsérte, és levonta az átépítés­sel kapcsolatos kiadásait a lakbéré­ből. Egy roma asszony is bekapcso­lódott a beszélgetésbe, mondván, akadnak olyanok is a házban, akik pusztán a származásuk miatt nem vi­selik jól a jelenlétüket. Igen, elisme­rik, szűk nekik a lakás, ezért idejük nagy részét a lakóház előtti téren töl­tik, de ezt nem mások bosszantására teszik. Búcsúzáskor az egyik szom­szédos, ugyancsak tizenkét emeletes lakóház felé mutatnak, mondván, hogy az sokkal problémásabb hely, mint az övéké. A város és a lakásokat kezelő cég vezetése megoldást keres az évek óta húzódó konfliktusra. Miután is­mét fertőtlenítik a lakóház lépcső­házát és pincéjét, és a városi rend­őrök gyakrabban fegyelmezik a rendbontókat, egy időre elcsitulnak a kedélyek. Később kezdődik min­den elölről. Kiss Mária rokkantnyugdíjas harminc éve él a Köztársaság téren lévő lakó­házban (A szerző felvételei) :

Next

/
Oldalképek
Tartalom