Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-10 / 133. szám

4 KÜLFÖLD 2019. június 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Pattanásig feszülő politikai ellentétek Albániában Tízezrek tüntettek Hongkongban Hongkong. Tízezrek vonultak tegnap Hongkong utcáira az ellen a törvényjavaslat ellen tüntetni, amely lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevénye­ket Kínának. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességét és átlátha­tóságát. A környék visszhangzott a javaslat ellen tiltakozók skan­­dálásától, míg mások Carrie Lam hongkongi kormányzó lemon­dását követelték. A hongkongi rendőri vezetők önmérsékletre szólították fel a tömeget. A rendőrség több mint kétezer tisztet mozgósított a megmoz­dulás miatt. A törvénytervezetről szerdán kezdenek el vitázni a hongkongi törvényhozásban. Ha a javaslatot megszavazzák, Hongkong kiadhat szökevénye­ket Kínának, Tajvannak és Ma­kaónak is, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. (MTI) Kazah választás és forrongás Nur-Szultan. Őrizetbe vettek mintegy száz, a tegnapi elnökvá­lasztás bojkottjára felhívó tünte­tőt Kazahsztánban. A főváros­ban, Nur-Szultanban a rendőrség erőt alkalmazott a néhány száz tüntető szétkergetéséhez. A tilta­kozók azt skandáltak, hogy „szabadság”, és elmondták, nem ismerik el legitimnek az elnök­­választást, mivel szerintük kevés volt az idő a megszervezésére és ajelöltek programjának megis­merésére. Tüntetésekre szólította fel híveit Muktár Abljazov, a Kazahsztán Demokratikus Vá­lasztása nevű ellenzéki mozga­lom vezetője is. Azért kell a ter­vezettnél korábban megtartani a választást, mert Nurszultan Na­zarbajev 2,5 hónapja meglepetés­szerűen lemondott az államfői posztról. A választás legnagyobb esélyese Kaszim-Zsomart Toka­­jev ideiglenes elnök, akit Nazar­bajev nevezett ki utódjául. (MTI) Részben megnyílt Venezuela határa Caracas. Venezuela a hétvégén újra megnyitotta kolumbiai ha­tárát az ország nyugati részén, Táchira államban -jelentette be Nicolás Maduro venezuelai el­nök. A caracasi kormány febru­árban zárta le a határt, amikor az ellenzék megpróbált nemzetközi segélyszállítmányokat bejuttatni a súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő országba. Venezuela akkor Brazília és a Holland Antillák felé is lezárta határait. A venezuelai elnök arra hivatkozott az ország határainak lezárásakor, hogy a külföldi se­gély nem más, mint porhintés, és a valódi cél az „idegen invázió” előkészítése. Maduro szerint ugyanis az ország problémáit az okozza, hogy az USA gazdasági háborút vív vele. Ezzel szemben a problémák a korrupcióban és a rossz gazdaságirányításban ke­resendők, a gazdaság akkor om­lott végleg össze, amikor a kő­olaj ára az évtized közepén zu­hanni kezdett, azóta mintegy 4 millió venezuelai emigrált. (MTI) A politikai feszültségekre hivatkozva Mir Meta albán államfő a hétvégén bejelen­tette, hogy nem tartják meg a június 30-ra kiírt önkor­mányzati választásokat Albániában. Edi Rama kormányfő viszont közölte: igenis megtartják a voksolást. Tirana. „A jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé valódi, demok­ratikus, képviseleti és mindenki előtt nyitott választások megtartását” - in­dokolta döntését az albán államfő. Edi Rama miniszterelnök azonban az or­szág déli részén tartott egyik kampánygyűlésen leszögezte: június 30-án igenis megtartják az önkor­mányzati választást, az általa vezetett szocialista többség pedig elhatározta, hogy végigviszi az Albánia európai integrációjához szükséges igazság­ügyi reformot. Szombat este az el­lenzéket támogató több ezer ember vonult Tirana utcáira a kormány le­mondását követelve, a rendőrség könnygázt is bevetett ellenük. Az el­lenzék azzal vádolj a a kormányt, hogy kapcsolatban áll a szervezett bű­nözéssel, és csalt a választásokon. A kormányzat szerint ebből egy szó sem igaz. Az ellenzék előrehozott parla­menti választások kiírását követeli. Lulzim Basha, az ellenzéki Demok­rata Párt vezetője a kormányzat köz­pontjánál tiltakozók előtt felszólalva arról beszélt, hogy az önkormányzati választások elhalasztása az ellenzéki tiltakozások első győzelme, de a mi­niszterelnök elmozdításáért indított küzdelem folytatódik. „Edi Rámának mennie kell, ebből nem engedünk” - nyomatékosította Basha. Az Egye­sült Államok és az Európai Unió arra szólította fel az ellenzéket, hogy ítél­jék el az erőszak minden formáját, és kezdjenek párbeszédet a kor­mánnyal, hogy a politikai válságot rendezni lehessen. (MTI) Szombaton az ellenzéket támogató több ezer ember vonult Tirana utcáira a kor­mány lemondását követelve, a rendőrség könnygázt is bevetett ellenük (TASR/AP) Enyhült a feszültség védelmi tárca kezelésébe adná a sírkertet A román kormányfő a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kolozsvár. Román-magyar szolidaritási menetet szervez­tek szombat este Kolozsváron az úzvölgyi katonatemetőnól történt incidensek miatt. Mintegy 300 román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze a Mátyás-szoborcsoport előtt a Facebookon meghirdetett rendezvényre. A tüntetők tábláin - többnyire ro­mánul, de magyarul is - többek kö­zött ilyen feliratok voltak: „Román vagyok, szabadon élek szabad em­berek között, nem uralkodók senki fölött”, „A csendőrség egymás ellen uszít”, „Manipulálás és uszítás nél­kül”, „Szolidaritással a sovinizmus ellen”, „Hargita, Kovászna, ember­séges föld”. Utóbbi felirattal arra az úzvölgyi temetőben is skandált ro­mánjelmondatra adtak választ, hogy „Hargita és Kovászna román föld”. Cornel Vilcu, a megmozdulás kez­deményezője elmondta: azt szeret­ték volna megmutatni, hogy normá­lisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek. A kezdeményező az európai parla­menti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrende­ződött politikai erővonalakkal ma­gyarázta az úzvölgyi incidenst. Viorica Dancila miniszterelnök Románia állami jelképeinek tiszte­letben tartását követeli, és felelős ma­gatartásra int mindenkit az úzvölgyi katonatemető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe adják. A román kormány közlemé­nye szerint a miniszterelnök elítéli azokat, akik feszültségszítással pró­bálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből. Dancila elutasított minden olyan megnyilvánulást, amely a ro­mán állampolgárok közti viszályt táplálja, gyűlöletet szít, vagy az or­szág jelképeinek semmibe vételére uszít. O inkább a párbeszédet része­síti előnyben, és olyan megoldást ke­res, amely a helyi román és magyar közösségek számára is elfogadható - hangsúlyozták. A bukaresti kor­mányt a közlemény szerint az vezérli, hogy mindenki szabadon megemlé­kezhessen hőseiről, ugyanakkor tisz­telegni akar mindazok emléke előtt, akik életüket adták a román nép sza­badságának, méltóságának és területi egységének védelmében. Az erdélyi magyarság április vé­gén szembesült azzal, hogy a közeli Darmanesti (Dormánfalva) önkor­mányzata önkényesen román par­cellát alakított ki és emlékművet ál­lított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer tornán megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A széke­lyek élőlánccal próbálták megaka­dályozni ezt, de a románok - a kerí­tést, a kaput és magyar sírokat meg­rongálva - erőszakkal benyomultak a sírkertbe. Az úzvölgyi események miatt a magyar kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a román kabi­netnek, péntekre pedig bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztéri­umba a budapesti román nagyköve­tet, de a diplomata nem jelent meg. A bukaresti külügyminisztérium pénteken azt állította: magyar tiszt­ségviselők szították a feszültséget. Megegyezett az USA Mexikóval Washington/Mexikóváros. Az USA és Mexikó megállapo­dott a migráció megfékezéséről, ezért a mától kilátásba helyezett vámok bevezetését az Egyesült Államok felfüggeszti — jelentette be Donald Trump amerikai el­nök. „Mexikó beleegyezett, hogy erőteljes intézkedéseket hoz a Mexikón keresztül, a déli hatá­runkhoz áramló migráció megfé­kezésére. Ennek célja az, hogy nagyban csökkentsük vagy meg­állítsuk az illegális bevándorlást Mexikóból az USA-ba” - írta az amerikai elnök. A két ország kö­zös nyilatkozatot tett közzé, melyben Mexikó vállalja, hogy „példátlan” lépéseket tesz annak érdekében, hogy megfékezze az illegális migrációt, országszerte bevetik a nemzeti gárdát, különös tekintettel Mexikó déli határára, és a mexikói kormány „döntő” lépéseket tesz, hogy felszámolja az embercsempész-hálózatokat. Az amerikai elnök azt helyezte kilátásba, hogy a kezdetben 5%­­os, minden Mexikóból származó termékre kivetett vám minden hónapban 5 százalékponttal to­vább emelkedik, egészen 25%-ra, ha a mexikói kormány nem fé­kezi meg a migrációt. (MTI) Katonai pompával ünnepelték meg szombaton Londonban a 93 esztendős II. Erzsébet királynő „hivatalos" születésnapját. A nyugati világ legidősebb és leghosszabb ideje, 67 éve regnáló uralkodójának születésnapi ceremóniája a színpompás Trooping the Colour. Ezt a tisztelgő katonai parádét mindig júni­usban rendezik, jóllehet a valós születésnap II. Erzsébet királynő esetében áp­rilis 21. A két legmagasabb rangú brit kémfőnök, Olivia Colman Oscar-díjas színésznő és a Brit Iparszövetség (CBI) szókimondóan brexitellenes vezetője egyaránt szerepel a brit uralkodó új születésnapi kitüntetési listáján. (TASR/AP) Moldáv politikai válság Chisinau. Felfüggesztette tiszt­ségéből Igor Dodon moldovai el­nököt és Pavel Filip volt minisz­terelnököt nevezte ki ideiglenes ál­lamfőnek tegnap a moldovai alkot­mánybíróság. Áz ideiglenes elnök feloszlatta a parlamentet, és előre­hozott választásokat írt ki szep­tember 6-ára. A bíróság azzal ma­gyarázta döntését, hogy Dodon nem oszlatta fel a parlamentet, ho­lott arról egy korábbi alkotmány­­bírósági határozat rendelkezett. Dodon a TASZSZ orosz hirügy­­nökségnek nyilatkozva az alkot­mánybíróság döntését nevezte „hatalombitorlásnak”. Eközben Filip pártja, a Moldovai Demokra­ta Párt tegnap tüntetést tartott a fő­város, Chisinau szívében. Az ese­ményen felszólalt a párt vezetője, Vladimir Plahotniuc is, aki lemon­dásra szólította fel Dodont. Bár a Maia Sandu vezette uniópárti, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM pártszövetség szom­baton megegyezett az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal - amelynek korábban Dodon volt a vezetője - a kormányalakításról, a Moldovai Demokrata Párt kétség­be vonta ennek jogszerűségét. A 3,5 milliós népességű Ukraj­na és az EU-tag Románia között fekvő kis köztársaság politikailag megosztott, vannak, akik szoro­sabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének. Moldovát politikai bizonytalan­ság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül egymilliárd dol­lárnyi, a hazai össztermék (GDP) mintegy nyolcadának megfelelő összeget sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom