Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-08 / 132. szám
Habsburg Károly: Legfőképpen európainak vallom magam 14—15. oldal 2019. június 8., szombat, 12. évfolyam, 23. szám Az ENSZ becslései szerint a világ óceánjaiba eddig kb. 100 millió tonnányi műanyagszemetet öntöttek, a tenger mélyén lakó óceáni emlősök beleiben is nagy mennyiségű mikroműanyagot találtak a tudósok (Fotók: shutteretock) A palackozott víz átlagosan huszonkétszer több mikroműanyagot tartalmaz, •mint a csapvíz Megesszük a műanyag részecskéket vizet iszik, évente akár 130 ezer műanyag részecskét is bevihet a szervezetébe csakis ebből a forrásból, míg a csapvízből „csupán” 4000 részecskét. A tudósok egyelőre nem tudják, mi történik a belélegzett mikrorészecskékkel, de a most publikált tanulmány szerint „a legtöbb belélegzett részecske megemésztődik”, nem pedig kiköhögi vagy kitüsszend az adott személy. Egyelőre nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag - derült ki egy svájci felmérésből. Bernd Nowack és Veronique Adam, a svájci Empa kutatóközpont munkatársai elmondásuk szerint elsőként becsülték meg annak kockázatát, milyen veszélyt jelentenek az apró műanyag részecskék az édesvízben élő halak és más organizmusok számára. A kozmetikumokban található apró műanyag részecskék, a mosásból származó műanyag rostok, elmállott és szétesett műanyagok a szennyvízbe kerülnek. Bár a víztisztítótelepek egyre hatékonyabban működnek, és kiszűrik az öt milliméternél kisebb részecskék nagy részét, mégis egyre több műanyag kerül a vizekbe és a talajba. A svájci szakértők szerint Európa folyóiban és tavaiban még nem áll fenn akut veszély, a mikroműanyag koncentrációja az eddig vizsgált vizekben azon határérték alatt van, amely már veszélyt jelentene a különböző vízi organizmusokra - közölte az Empa. Európától eltérően Ázsia vizeinek egy részében már a küszöbértékek felett van a mikroműanyagterheltség. A világ egyes régiói tehát különböznek a mikroműanyag okozta szennyezettséget és az abból következő rizikókat tekintve. Központi probléma a szennyvíztisztítás: ahol nincsenek vagy korlátozottan működnek a víztisztítótelepek, ott nagyobb koncentrációban jelentkezhet a mikroműanyag a természetben. Az Európa számára megnyugtatónak látszó kutatási eredmény ellenére Nowack hangsúlyozta, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kizárják a negatív következményeket. Csapatával a kutató további kockázati értékeléseket végez a talajban és a világ vizeiben lévő mikroműanyag után kutatva. Az Empa szakértői vizsgálják továbbá a mikroműanyag keletkezésének körülményeit, és megpróbálják meghatározni a környezetben lévő mikroműanyag mennyiségét. (MTI) Évente fejenként legalább 50 ezer műanyag részecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A valós szám a szakértők szerint ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyagfertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnöveli az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján. A mikroműanyag megemésztésének egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismereden, de vélhetően mérgező anyagok szabadulhatnak fel. Egyes részecskék olyan kicsik lehemek, hogy behatolhatnak az emberi szövetekbe, ahol immunreakciót válthatnak ki. A mikroműanyag általi szenynyezettséget legfőképpen a műanyag szemét elbomlása okozza, ez a világon mindenütt jelen lévő probléma. A tudósok mindenütt találnak mikroműanyagot, bárhová néznek: a levegőben, a talajban, folyókban és a világ legmélyebb óceánjainak fenekén. Palackozott és csapvízben, a tenger gyümölcseiben és a sörben is találtak mikroműanyagot. Tavaly októberben első alkalommal találtak műanyagot emberi székletAz, aki kizárólag palackozott vizet iszik, évente akár 130 ezer műanyag részecskét is bevihet a szervezetébe csakis ebből a forrásból, míg a csapvízből „csupán” 4000 részecskét. mintában is, bizonyítva, hogy az emberek is beviszik a szervezetükbe a műanyagot. Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány 26 korábbi kutatást vett alapul, amelyek a halakban, rákfélékben, cukorban, sóban, sörben, vízben és a városok levegőiben mérték a mikroműanyag részecskék mennyiségét. Ezt követően a tudósok az amerikai kormány táplálkozási irányvonalai alapján kalkulálták ki, hogy ádagosan mennyi mikrorészecskét fogyaszt egy személy egy évben. Becsléseik szerint a felnőttek évente átlagosan 50 ezer mikrorészecskét, a gyerekek pedig 40 ezer mikrorészecskét nyelnek le. A legtöbb étel- és italfajtát nem tesztelték, a tanulmány a kalóriabevitel 15 százalékát vizsgálta csupán. Kieran Cox, a kanadai Victoriai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint hiányosak az ismereteik. Elmondása szerint más ételek, mint a kenyér, a feldolgozott élelmiszerek, húsok, tejtermékek és zöldségek is ugyanennyi műanyagot tartalmazhatnak. „Nagyon valószínű, hogy hatalmas mennyiségű műanyag van ezekben. Több százezer részecske is lehet” - mondta. A vízre vonatkozó adatok igen részletesek. A palackozott víz ádagosan huszonkétszer több mikroműanyagot tartalmaz, mint a csapvíz. Az, aki kizárólag palackozott
