Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-08 / 132. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. június 8.1 www.ujszo.com May távozott pártja éléről A még néhány héten át brit kormányfő Theresa May helyére jelenleg 11-en pályáznak RÖVIDEN Nem áll bíróság elé Boris Johnson London. Nem kell bíróság elé állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek, a keményvonalas brexittábor zászlóvivőjének a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett hazug kijelentéseiért. A Johnson ellen kezdeményezett eljárás fő elemét az a hivatalosan is cáfolt állítás képezte, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül. Az ügyben első fokon eljáró bíró a múlt héten úgy rendelkezett, hogy Johnsonnak bíróság elé kell állnia, a végzést azonban a konzervatív párti politikus ügyvédei megfellebbezték, és a fellebbezésnek a londoni felsőbíróság tegnap helyt adott. (MTI) Zelenszkij kemény választ ígért Kijov. Két ukrán katona életét vesztette, nyolc megsebesült tegnapra virradóra a keletukrajnai konfliktusövezetben, a Donyec-medencei szakadárok tüzérségi támadásai következtében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „kemény és a helyzetnek megfelelő” választ helyezett kilátásba. Az elnök a minszki megállapodások kirívó megsértéseként értékelte a tüzérség bevetését, ami szerinte arról tanúskodik, hogy a „zsoldosok részben kikerültek az (orosz) irányítás és ellenőrzés alól”. A keletukrajnai konfliktusövezetben a hét elején újultak ki a harcok, amelyek következtében 5 ukrán katona vesztette életét (MTI) Illegális migráció: Mexikó engedne Washington/Mexikóváros. Mexikói tisztségviselőknek sikerült némi előrehaladást elérniük az amerikai féllel a közös határ mentén kialakult migrációs válság kezelésében - mondta Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter a Washingtonban tartott megbeszéléseket követően. Állítólag Mexikó a fenyegető amerikai vámtarifák elkerülése érdekében felajánlotta, mintegy 6000 nemzeti gárdistát küld déli, Guatemalával közös határára az illegális bevándorlás feltartóztatására. Más források szerint egy lehetséges megállapodás részeként a tárgyalásokon felvetették annak lehetőségét, hogy a mexikói vezetés belegyezzen az USA- ban elutasított közép-amerikai menedékkérők Mexikóba történő visszatoloncolásába. (MTI) Áprilisban kezdődik a dzsihádisták pere Párizs. A franciaországi dzsihádista merényletsorozat nyitányát jelentő 2015. januári 17 áldozatot követelő párizsi támadások perét 2020. április 20. és július 3. között rendezik meg a párizsi esküdtszéken. 2015. j anuár 7-én két francia dzsihádista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11- et megsebesítettek. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tegnap távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségáből Theresa May, főleg a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt. Távozása a párt éléről miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de az utód megválasztásáig, várhatóan még több mint egy hónapig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői feladatokat. Theresa May május 24-én jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből, miután háromszori kísérletre sem tudta elfogadtatni a londoni alsóházzal a brexit feltételeiről az Európai Unióval novemberben elért egyezményt. Mayt, aki hat évig belügyminiszter volt, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére. Elődje, David Cameron, aki a népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók 51,89%-os győzelme után lemondott, visszaadta képviselői mandátumát is, és távozott a brit politikából. Theresa May egyelőre nem jelezte, hogy júliusban várható tényleges távozása után ő is kivonul-e a parlamentből, vagy helyet foglal a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának hátsó padsoraiban. A jövő héten induló utódválasztási verseny a várakozások szerint július második feléig eltart, bár a konzervatív frakció a folyamat felgyorsítása érdekében a minap módosította a szabályokat. Az új szabályozás alapján az első és a második frakciószavazási fordulóban immár nem elég a versenyben maradáshoz, hogy az adott jelölt ne a legkevesebb voksot kapja: az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a 313 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az 5%-át, a 2. fordulóban ez a bennmaradási küszöb 10%-ra emelkedik. Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor lép életbe ismét az az eredeti szabály, hogy a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből. A nevezési határidő jövő hétfő. Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják a jelenlegi menetrend alapján. Az utódjelöltek mezőnye jelenleg 11 fos. A legismertebb indulók között van Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory brexittábor frontembere, Sajid Javid belügyminiszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője és Dominic Raab volt brexitügyi miniszter. Spanyol kormányalakítás EP: előretörhet a néppárt VI. Fülöp spanyol király Pedro Sánchoz ügyvezető kormányfő újraválasztására tett javaslatot a parlamentnek, miután konzultált a törvényhozás pártjainak vezetőivel. Madrid. Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára rendkívüli madridi sajtótájékoztatóján megtiszteltetésnek nevezte az uralkodó döntését, és bejelentette, hogy négyszemközti találkozójukon elfogadta a király felkérését. Hangsúlyozta: az országnak haladnia kell, és ezt a haladást társadalmi igazságosságnak kell kísérnie. Kormányzati céljait négy pontba foglalta: ökológiai átmenet a környezetvédelem javára, a gazdaság digitalizálásának ösztönzése, esélyegyenlőség és Európa. Pedro Sánchez elmondta, hogy a jövő héten kapcsolatba lép a parlament három vezető ellenzéki pártjának elnökeivel, hogy egyeztessenek a kormányalakítási lehetőségekről. Az érintett pártok, vagyis a konzervatív Néppárt (PP), az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt és az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali pártszövetség közül egyedül az utóbbi jelezte, hogy kész támogatni a szocialista jelöltet, és koalíciós együttműködést ajánlott a PSOE-nak. A többiek viszont elutasító álláspontot helyeztek kilátásba a Sánchezről szóló parlamenti szavazáson. Az uralkodó hagyományosan a parlamenti választásokon legtöbb szavazatot nyerő jelöltet kéri fel kormányzásra. Noha a PSOE megnyerte az április 28-ai választásokat, 123 mandátumával nincs többsége a 350 fős spanyol parlamentben, vagyis önállóan nem tud kormányt alakítani, ahhoz más pártok támogatását kell kérnie. (MTI) Brüsszel. Az Európai Néppárt (ÉPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) lenne a legnagyobb nyertese az Egyesült Királyság uniós kilépése miatti változásoknak az Európai Parlamentben (EP). A Politico brüsszeli híroldal közzétette az EP arra vonatkozó belső előrejelzését, hogy miként fest majd a parlamenti patkó a szigetország várható kiválása, vagyis a brit képviselők távozása után. A testület az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú lesz, a 73 brit képviselő azonban távozni fog, és ezzel párhuzamosan mintegy kéttucatnyi helyet kiosztanak 14 eddig alulreprezentált tagállam - pl. Franciaország, Olaszország, Spanyolország - között, így végül 705 főre csökken a létszám. Ennek a konstellációnak az ÉPP és az S&D frakciója lenne a legnagyobb nyertese a Politico szerint, előbbinek a jelenleg várható 179 helyett 183 mandátum jutna, utóbbinak pedig 153 helyett 147 (a számszerű csökkentés ellenére a kisebb létszámú testületben nagyobb arányban lesz jelen). A liberálisok (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával kiegészülve 94 helyet szerezhetnek, ami arányaiban is kevesebb a most előrejelzett 106-nál. A zöldek 74 helyett 68 mandátumra esélyesek, míg a korábban 3. legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 64 helyett 62-re. Az olasz Liga vezette Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakciónak 58 helyett 60 tagja lesz. Az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldalnak (GUE-NGL) változatlanul 38, a főként az olasz Öt Csillag Mozgalom és a brit Brexit Párt alkotta szövetségnek pedig 54 helyett 25. Utóbbi lesz az átalakulás legnagyobb vesztese. (MTI) Theresa May távozóban kormányhivatalából, a Downing Street 10-ből itasr/ap) A környezetvédő svéd diáklány emberi j ogi díj a Idén Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista és az általa alapított Fridays For Future (Péntekenként a Jövőért) nevű mozgalom kapta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete-díjat. London. Thunberg „hatalmas megtiszteltetésnek nevezte”, hogy a mozgalom ilyen elismerésben részesült. „Az emberi jogok és az éghajlati válság kéz a kézben járnak. Az egyiket a másik nélkül nem tudjuk megoldani” — hangsúlyozta közleményében Greta Thunberg. „Inspirál és alázatra sarkall bennünket az az elszántság, ahogyan ezek a fiatal aktivisták világszerte arra késztetnek mindannyiunkat, hogy szembenézzünk a klímakatasztrófa realitásaival” - olvasható Kumi Naidoo, az Amnesty Középen Greta Thunberg az általa indított egyik pénteki tüntetésen (tasr/ap) International főtitkárának közleményében. Az Amnesty International 2002-ben alapította meg a Lelkiismeret Nagykövete-díját, hogy ezzel olyan embereket és csoportokat tüntessen ki, akik „lelkiismeretüknek megfelelően cselekedve előmozdítják az emberi jogok ügyét”. A korábbi díjazottak között van Václav Havel néhai cseh elnök, Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság egykori elnöke és emberi jogi harcos, Malala Juszufzai, a nők oktatási jogaiért küzdő pakisztáni aktivista és Aj Vej-vej kínai képzőművész. Ä 16 éves Greta Thunberg alapította a Fridays for Future elnevezésű nemzetközi mozgalmat, amelynek célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. A svéd diáklány 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát. Azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi legnagyobb akciót március 15-én szervezték, 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést, több mint 1,9 millió résztvevővel. Thunberget tevékenységéért idén Nobel-békedíjra jelölték. (MTI)
