Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-06 / 104. szám
KÜLFÖLD May megállapodna a Munkáspárttal MTI-TUDÓSlTÁS May szerint a választóknak elegük lett abból, hogy a kót nagy párt kóptelan teljesíteni az EU-tagsógról tartott 2016- os nópszavazás döntését. London. A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) ügyében fennálló nézeteltérések féíretételére és megállapodásra szólítja fel a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot tegnapi cikkében Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök, elismerve, hogy saját politikai hátországában nincs meg a kellő számú szavazat ahhoz, hogy a parlament elfogadja a kilépési feltételrendszert. May a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapban közölt írásában felidézi, hogy nem tudott elég képviselőt megnyerni az Európai Unióval novemberben elért, az alsóház által azonban háromszor is elutasított brexitmegállapodás elfogadtatásához. „Sajnálatos módón el kell fogadnom a tényt, hogy nincs jele a változásnak ebben a helyzetben” - írta a brit kormányfő. Theresa May felidézi azt is, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt veszteségeket szenvedett a csütörtökön tartott részleges angliai helyhatósági választáson. May szerint a választóknak elegük lett abból, hogy a két nagy párt képtelen teljesíteni az EU-tagságról tartott 2016-os népszavazás döntését. A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy- Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Theresa May április elején jelentette be, hogy a brexitfolyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy- Britannia rendezett módon tudna kilépni az Európai Unióból. Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány brexitügyi miniszterjelöltje, a Labour tárgyalóküldöttségének vezetője már a tárgyalássorozat kezdete előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget elvetette, és az eddigi tárgyalások érdemi eredményt nem hoztak. May elismeri, hogy vannak nézeteltérések a két párt között az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatok mikéntjéről, szerinte ezért mindkét fél részéről kompromisszumra van szükség a megállapodás elérése végett. A brit kormányfő azt javasolja Jeremy Corbynnak, tegyék félre nézetkülönbségeiket, és jussanak egyezségre a brexit ügyében. Theresa May nem utal arra, hogy a kormány milyen kompromisszumra lenne hajlandó a megállapodás végett. Megkoronázták X. Ráma (Maha Vadzsiralongkorn) thaiföldi királyt szombaton a bangkoki Nagy Palotában. Hetven év óta ez az első koronázás. Vadzsiralongkorn 2016-ban lépett a trónra, apja, az 1946-tól hét évtizeden át uralkodó, köztiszteletnek örvendő Bhumibol Aduljadedzs (IX. Ráma) halála után. Az új király akkor időt kért arra, hogy gyászolhasson, ezért csak most koronázták meg. (TASR/AR-feivétei) Eszak-Korea csapásmérő gyakorlata 4 I RÖVIDEN 450 rakótát lőttek ki Gázából Izraelre Jeruzsálem. Szombat reggel óta négyszázötven rakétát lőttek Gázából Izrael felé, éjszaka is folytatódtak a támadások. Benjámin Netanjahu válaszul erőteljes izraeli támadásokat rendelt el a gázai fegyveresek ellen. Az izraeli katonai rádió tegnapi jelentése szerint az izraeli miniszterelnök a szokásos heti kormányülés kezdetén bejelentette, hogy „masszív támadásokat” rendelt el, s hogy a Hamász vezetői „súlyos árat” fognak fizetni a szombat reggel óta folytatott rakétatámadásokért. (MTI) Ankara nem enged Washingtonnak Isztambul. Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer ügyében - erősítette meg Fuat Oktay török alelnök. „Az Egyesült Államok fenyegetőzése azt jelenti, hogy nem ismeri Törökországot - nyilatkozta Oktay a Kanal 7 török tévécsatornának. - Senki sem dolgozhat együtt Törökországgal fenyegető hangnemben. Már döntöttünk az Sz—400-as rendszer megvásárlásáról... Törökország nem szegi meg adott szavát.” (MTi/AFP) A brazil elnök nem megy New Yorkba Rio de Janeiro. Jair Bolsonaro brazil elnök lemondta tervezett New York-i látogatását, mert heves tiltakozást váltott ki, hogy a Brazil-Amerikai Kereskedelmi Kamara idén neki ítélte oda az év embere díjat. Bolsonarónak még megválasztása előtt több rasszista, homofób és nőgyűlölő megnyilvánulása volt, emiatt New Yorkban a szervezők nem találtak olyan helyszínt a gálavacsorának, amelynek tulajdonosa haj landó lett volna biztosítani a helyet a rendezvényhez. Visszautasító volt a természettudományi múzeum is. A kereskedelmi kamara több szponzora - mint a Delta Air Lines, a The Financial Times és a Bain and Co. - a héten megvonta támogatását az eseménytől. (MTI) Észak-Macedóniába látogat Ferenc pápa Belgrád/Szkopje. Először látogat pápa a többségében ortodox vallású Eszak-Macedóniába. Ferenc pápa holnap tesz látogatást a nyugat-balkáni országban. A 2,1 milliós Eszak- Macedóniában 15 ezer katolikus él. A Vatikán bejelentette, az utazás célja az, hogy majdnem ezer év után közelebb hozza egymáshoz a keleti és a nyugati kereszténységet. A katolikus egyházfőnek ügyelnie kell arra, milyen beszélgetést folytat az ortodox egyház vezetőivel, ugyanis a keleti kereszténységen belül sincs egység, és a macedón ortodox egyház már öt évtizede próbál autokefáliát, vagyis önállóságot szerezni a szerb ortodox egyháztól. (MTI) Észak-Korea rakéta-sorozatvetőivel és célra vezethető, harctéri ballisztikus rakétáival „csapásmérő gyakorlatot" tartott szombat reggel - jelentette az ország állami médiája tegnap hajnalban. Phenjan. A dél-koreai hadsereg az észlelt katonai tevékenységről rögtön azután számolt be, hogy Eszak-Korea a vonszani rakétabázisról lőtt ki több rövid hatótávolságú rakétát a Japántenger felé. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség hozzátette, személyesen Kim Dzsong Un, az ország vezetője felügyelte a gyakorlatot. Ennek célja „nagy űrméretű, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetők és harctéri ballisztikus rakéták működőképességének és találati pontosságának felmérése” volt. Kim Dzsong Un emlékeztette a rakétacsapatok katonáit, hogy „a békét és a biztonságot csak az erő birtokában lehet garantálni”. Szakértők szerint a rakétagyakorlat szemmel láthatóan gondosan megtervezett lépés volt, nyomásgyakorlás, hogy az Egyesült Államok legyen rugalmasabb Phenjannal nukleáris tárgyalásaikon, de nem olyan súlyos, hogy miatta Washington megszakítsa ezeket a tárgyalásokat. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, idén februári csúcstalálkozója után ugyanis megrekedtek ezek a tárgyalások amiatt, hogy a felek összekülönböztek egyrészt Phenjan nukleáris leszerelési lépéseinek ütemén, másrészt mert elmaradtak az amerikai szankciókönnyítések. Mindenesetre Trump amerikai elnök a rakétagyakorlat hírének hallatán ezt írta a Twitteren: „Minden lehetséges ebben a rendkívül érdekes világban, de feltételezem, hogy Kim Dzsong Un teljesen tisztában van Észak-Korea nagy gazdasági potenciáljával, és nem tesz semmi olyat, ami megakadályozná ezt, és véget vetne ennek (a fejlődésnek). Azt is tudja, hogy én az ő oldalán állok, és ő nem akarja megszegni a nekem tett ígéretét. Meglesz a megállapodás.” Kim áprilisban azt mondta egy beszédében, hajlandó ismét találkozni Trumppal, ha az amerikai elnök még az év vége előtt tesz Phenjannak egy elfogadható megállapodási javaslatot. Egy elemző szerint ha ez nem történik meg, elképzelhető, hogy Észak- Korea felújítja a kísérleteket nagy hatótávolságú rakétáivá!. Moszkva kiléphet az ET-ből Moszkva. Moszkva nem zárja ki, hogy kilép az Európa Tanácsból (ET), és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét abban az esetben, ha nem születik kompromisszum Oroszország tagságáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) - közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország állandó ET- képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség által vasárnap közreadott nyilatkozatában. „Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” - felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE- ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. Egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket, értékeket, és párbeszédre szólította fel Moszkvát. Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy „durván megsértette” Oroszország ET-tagságból eredőjogait. (MTI) 2019. május 6.1 www.ujszo.com Trump és Putyin új nukleáris egyezményt ígér Washington. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon - jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. A két elnök több mint egy órán keresztül tárgyalt telefonon. Megvitatták, hogy vagy új nukleáris egyezményt kötnek, de az már Kína bevonásával háromoldalú megállapodás lenne, vagy a még meglevő amerikai-orosz stratégiai szerződést hosszabbítanák meg. A nukleáris egyezmény lehetősége mellett Donald Trump és Vlagyimir Putyin megvitatta a venezuelai helyzetet és Észak- Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét. A szóvivő tájékoztatása után pár perccel Donald Trump Twitter-bejegyzésben „nagyon jó.” és „gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette egyeztetéseit az orosz elnökkel. Azt írta: „Ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó dolog, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”. (MTI)
