Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-30 / 124. szám
A csomózásról és szőnyegkészítésről, gobelinekről csehül mesélt nekünk a helyi menedzser, aki Prágában tanult Nem csak tavaszi török csemege: KAPPADÓKIA T avaly október végén sikerült a Selyemút üzbegisztáni részét, a legcsodálatosabb, ékszerszépségű városait megcsodálnom, most pedig a török útvonalán csavaroghattam kicsit. Kappadókia igazi csemege. Ha valaki különleges helyre vágyik, és nem szeretne túl messzire utazni miatta, ajánlom felfedezésre a világnak ezen érdekes részét. Megismerheti a szinte elvont szépségű tájakat, misztikus föld alatti városokat, a tündérkémények mesés világát, karavánszerájokat és az iszlám művészet kincseit. KALANDRA FEL! Antalya repterére érkeztünk meg nem egészen háromórás repülőút után. Egy éjszakát itt töltöttünk, hogy mindjárt két lábbal belehuppanjunk a kalandba, élvezzük a török vendéglátást és a magas szintű szolgáltatásokat. Mindenhol barátságos fogadtatásban volt részünk. Másnap korán reggel elfoglaltuk a helyünket a buszban, és nekilódultunk az egész napos utazásnak. Útközben a Taurus-hegység havas tájait és háromezres csúcsait nézegettük a busz ablakából, s megálltunk a mai Törökország egyik legnagyobb városában, Konyában. A középkorban a Szeldzsuk Birodalom fővárosa volt, és a mai napig a hívők szent zarándokhelye, mert itt található Mevlana mester sírja. A mester eredeti neve Dzsalál ad-Dín R.úmí, ő volt a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus, aki ismerte az iszlám jogot, hagyományokat, magyarázta a Koránt, ismerte a perzsa, indiai és arab irodalmat, de a görög irodalmat és filozófiát is. 1273 decemberében hunyt el. Meglátogattuk a Mevlana-kolostort, itt alapították meg közvetlenül a halála után a táncoló, kerengő dervisek rendjét. A kolostor és mauzóleum része az Iszlám Művészet Múzeumának, ahol iparművészeti kincsek, ereklyék és relikviák is megtekinthetőek. TÜNDÉRTORNYOK SZÜLETÉSE Ahogy közeledtünk Kappadókiához, érdekesnél érdekesebb táj mutatta meg magát. Egy vulkán 25 millió évvel ezelőtt többszöri kitörésével alakította ilyen izgalmassá a tájat. A sok hamu rétegekben rakódott le, az időjárás viszontagságainak köszönhetően, a szél, a nagy szárazságok és esők váltakozásának hatására az egyes rétegek szétváltak, fura barázdákat produkálva. így születtek meg a tündértornyok, a fotogén formájú sziklaképződmények tufából, bazaltkőből és más vulkanikus, de eltérő keménységű kőzetből. Kappadókiában találhatóak titokzatos föld alatti városok is - például Cardak, ahova az első keresztények bújtak el ellenségeik elől a 7. század elején, az első arab inváziók során. A hétszintes föld alatti városok három hónapra biztosították nagyobb gondok nélkül megélhetésüket. Egy emeleten csak az állataik éltek, egy külön emelet volt az éléskamra, itt készítettek a szőlőből bort taposással és a must felfo- [ gásával. A szellőzés megvolt oldva, így állandóan áramlott be a friss levegő. Föld alatti vízforrásaik elegendő vizet biztosítottak egy egész falunak, sőt, a kilenc kilomé-12 Utazasextra 2019. Május