Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-30 / 124. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2019. május 30. I www.ujszo.com A diákstátusz a záróvizsgáig tart ÖSSZEFOGLALÓ Az a fiatal, aki ópp befejezte a tanulmányait, abszolvensnek minősül. Már nem diák többé, ezért elveszít bizonyos jogokat és kedvezményeket, ezzel pár­huzamosan pedig új köteles­ségei keletkeznek. A közép- és felsőfokú intézmények végző­seire más-más feltételek vo­natkoznak. Néhol már lezárultak, sok helyen még zajlanak az érettségi vizsgák, a főiskolákon pedig javában tart a vizs­gaidőszak. Az iskola befejezése után különböző élethelyzetek alakulhat­nak ki. Sokan továbbtanulnak, mások azonnal munkába állnak, esetleg a munkaügyi hivatalban kötnek ki. Egyesek megpróbálnak vállalkozni, többen pedig külföldre mennek, ahol a nyelvtudásukat tökéletesítik, ta­pasztalatokat gyűjtenek. Olyanok is akadnak, akik pár hónapig egyszerűen csak pihenni szeretné­nek, és később döntik el, mihez kezd­jenek az életükkel. A különböző élet­helyzeteknek megfelelően a végző­sökre némileg eltérő ügyintézés vár. Középiskolások Az egyetemisták és a középisko­lások között az első szembetűnő kü­lönbség az, hogy ez utóbbiaknak az érettségi vizsga sikeres letétele után még joguk van egy utolsó nyári szü­netre. A tanév hivatalosan mindig au­gusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam eddig fizeti helyettük az egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hi­vatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták hasz­nálni ezt az utolsó lehetőséget a za­vartalan pihenésre, és csak ritkán for­dul elő, hogy valaki azonnal munká­ba áll. Ha ez mégis megtörténik, az il­lető azonnal elveszíti diák státuszát, de nem neki kell felvennie a kapcso­latot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának. Aki szeptemberben nem helyezke­dik el, annak tanácsos szeptember 7-ban, maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási díjat. A tanulmá­nyok befejezése után 8 napon belül fel kell venniük a kapcsolatot a biztosí­tójukkal, és az előírt nyomtatvány (Oznámenie poistenca/platitel’a o zmenách) kitöltésével be kell jelen­teniük az iskola elvégzését. Az űrlapot személyesen vagy postai úton kell eljuttatni a biztosítóba. Szociális Biztosító A Szociális Biztosítóval nem kell felvenni a kapcsolatot. Az állam a di­ákok után nem fizet társadalombiz­tosítást, és betegség esetén nem is jo­gosultak táppénzre, ha pedig regiszt­ráltatják magukat a munkaügyi hiva­talban, munkanélküli-segélyre sem számíthatnak. Ugyanakkor mindenki köthet önkéntes társadalombiztosí­tást. Bejelentési kötelezettségük csak az árváknak van, akik hozzátartozói nyugellátásban részesülnek. A középiskolák végzőseinek augusztus végéig megmarad a diákstátuszuk ségbiztosítást. Aki szeptember 7-éig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, an­nak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a bizto­sításában, és a hiányzó összeget utó­lag behajtják rajta. Téma: a végzősök hivatali kötelességei éig jelentkeznie a munkaügyi hiva­talban. Senkinek sem kötelező re­gisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősülni. Törvényből kifolyó­lag Szlovákiában mindenkinek ren­delkeznie kell egészségbiztosítással. A diákok és a munkanélküliek után az állam fizeti a biztosítási díjat. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak sa­ját magának kell térítenie az egész-Egyetemisták A középiskolásoktól eltérően a fel­sőoktatási intézmények végzősei már nem jogosultak egy utolsó „fizetett” szabadságra, utolsó nyári szünetre. Ok a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik diákstátuszukat. De vigyá­zat! Nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az állam­vizsgáé. Esetenként a kettő között több hét különbség lehet. A végzős egyetemistának a záróvizsga letétele után szűnik meg hivatalosan a diák­élete, az állam ettől a pillanattól kezd­ve leállítja az egészségbiztosítási jár rulék fizetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munkaadó beje­lenti a biztosítóba, és az alkalmazott­ja után fizeti a járulékokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a Milyen iratokra van szükség? ► Munkaügyi hivatal: személyi Igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum (bizonyítvány, oklevél), igazolás arról, hogy főiskolán tanul tovább, a regisztrációt igénylő kitöltött nyomtatvány. ► Egészsógbiztosító: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum, igazolás arról, hogy továbbtanul a főiskolán. ► Szociális Biztosító: az árváktól kérhetnek iskolalátogatási vagy a tanulmányok befejezéséről szóló igazolást. (TASR-fotó) biztosítást, de nem automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hi­vatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, an­nak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire az éves elszámolás során rájönnek. Egészségbiztosító A középiskolásokra és az egyete­mistákra egyaránt érvényes, hogy ha nem helyezkednek el azonnal, és nem is jelentkeznek a munkaügyi hivatal-Munkaügyi hivatal Ha a végzős jelentkezik a munka­ügyi hivatalban, az állam fizeti he­lyette az egészségbiztosítást, és a szülőknek leállítják a családi pótlék folyósítását. Új kötelezettség alakul ki: aktívan munkát kell keresnie, és reagálnia kell a munkaadók kínála­taira, amit az egyes cégektől kapott igazolásokkal kell alátámasztani. Ha a hivatal közvetít valamilyen állás­­ajánlatot, fel kell venni a kapcsolatot a céggel, el kell menni a megbeszé­lésre. A munkanélküli végzősök igé­nyelhetnek hozzájárulást az abszol­­vensi gyakorlat elvégzésére, vállal­kozás indítására, továbbképzésre, ta­nácsadói szolgáltatásokra. (sza) Hivatali teendők élethelyzetek szerint A tanulményok befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki, ebből kifolyó­lag a végzősöknek más-más hivatali teendőik lehetnek. 1. Továbbtanul az érettségi után Augusztus végéig diáknak számít, és addig kiderül, felvették-e főisko­lára. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munka­ügyi hivatalba. Aki korábban jelent­kezik, a hivatal megszakítja a jóvá­hagyási folyamatot, hogy felvegyék­­e az álláskeresők listájára. A végső döntést csak azután hozzák meg, mi­után kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből. Köthető önkéntes társadalombiztosítás. 2. A főiskolás továbbtanul Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozaton fog­­e továbbtanulni. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a 30. életévét, valamint még nem szerzett harmad­fokú végzettséget, a biztosítási díj at az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a vá­lasz, folytathatja-e tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelente­nie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, mun­kába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként. 3. A végzős azonnal munkába áll Ha a középiskolás végzős még a nyári szünet vége, illetve szeptember 7. előtt, a főiskolai végzős pedig az államvizsgától számított 7 napon be­lül aláírja a munkaszerződést, az egészségbiztosítót egy héten belül a munkaadó tájékoztatja a munkavi­szony létrejöttéről. A munkáltató fi­zeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatalnak is van bejelen­tési kötelezettsége: végzősként érte­sítenie kell az egészségbiztosítót, hogy befejezte tanulmányait. Ha a munkaszerződést szeptember 7. után írják alá, a pályakezdő fiatalnak a szeptember 1. és a szerződés megkö­tésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egész­ségbiztosítást, hacsak nem jelentke­zik be arra a pár napra a munkaügyi hivatalban. A Szociális Biztosítóval szemben a pályakezdőnek nincs semmilyen bejelentési vagy fizetési kötelezettsége, csak a munkaadónak. 4. Nem dolgozik, nem is tanul A középiskolások augusztus 31- ével, a főiskolások az államvizsga napjával szűnnek meg diáknak lenni. Utána két lehetőség van: vagy 7 na­pon belül jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, és az állam biztosítottjai lesznek, vagy otthon maradnak ön­kéntes munkanélküliként. Az utóbbi esetben saját zsebből kell téríteniük az egészségbiztosítást. Köthető önkén­tes társadalombiztosítás. 5. Vállalkozás indítása Ha valaki vállalkozni kezd, erről az iparengedélyt kiállító hivatal tájé­koztatja az egészségbiztosítót. A biz­tosítási díjat az egyéni vállalkozónak saját magának kell térítenie. Ha a végzős diák egyéni vállalkozóvá vá­lik, nincs bejelentési kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Já­rulékfizetési kötelezettsége a bevéte­lek nagyságától függően a vállalko­zás beindításától számított egy év el­teltével lehet. 6. Külföldre megy Sok végzős külföldre megy to­vábbtanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni bizto­sítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztat­nia kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaér­kezése után ismét be kell jelentkez­ni, ezt ugyancsak egy héten belül kell megtenni. Aki külföldön tanul, az oktatás­ügyi tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ek­vivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarabb hazatér, az it­teni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időará­nyos részt. Aki külföldön fog dol­gozni, és ott lesz társadalombiztosí­tása, itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: A PÁLYAKEZDŐK PÉNZÜGYEI ■ GAZDÁLKODÁS KEZDŐKNEK ■ PÉNZÜGYI TANÁCSOK FIATALOKNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom