Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-30 / 124. szám

KÜLFÖLD 8 I 2019. május 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem állt össze az izraeli koalíció Jeruzsálem. A kormányzó jobboldali Likud párt és vezetője, Benjámin Netanjahu miniszter­­elnök kormánykoalíciót próbál összehozni, kudarc esetére vi­szont megkísérli feloszlatni az izraeli parlamentet, a kneszetet. A koalíció megteremtése érde­kében a Likud politikusai le­mondtak arról, hogy meggyőz­zék a csatlakozásról Avigdor Li­berman Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) nevű pártját, és az ellen­zéki pártok soraiból próbálnak valakit átcsábítani a kormány­párthoz. Libermanékra főleg az idős, orosz ajkú polgárok sza­vaznak, a pártelnök az ultraorto­doxokkal keményen szembe­szálló politikus képét igyekszik kialakítani. Ha Netanjahunak 24 órán belül nem sikerül kormányt alakítania, akkor előrehozott vá­lasztást kell kiírni. (MTI) Megválasztották az új lett államfőt Riga. A lett parlament az Európai Bíróság korábbi bíráját, Egils Levitset választotta az ország el­nökévé. A jobbközép kormány­­koalíció támogatását élvező Le­­vits két ellenfelet utasított maga mögé, és 61 képviselő támogatá­sát nyerte el a 100 fos törvény­­hozásban. A másik két elnökje­lölt Juris Jansons ombudsman és Didzis Smits képviselő volt. A volt bíró július 8-án veszi át az elnöki hivatalt Raimonds Vejon­­istól, megbízatása négy évre szól. A rigai születésű, 63 éves Levits Németországban töltötte fiatal­korát, és a hamburgi egyetemen végzett politológiát és jogot. (MTI) Átfogó támadás Jemen déli részén Aden. A szaúdi vezetésű arab koalíció offenzívát indított a dél­jemeni ad-Dale tartományban a húszi lázadók állásai ellen. A koalíció szerint a hadműveletet a nemzetközi joggal és a humani­tárius szempontokkal összhang­ban hajtják végre, és minden in­tézkedést megtettek a civilek védelmének érdekében. Állító­lag megölték a húszik egyik ma­gas rangú katonai parancsnokát, Abdul-Iláh al-Mikdádot, több húszi fegyverest pedig foglyul ejtettek. Jemenben 2014 au­gusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita lázadók, valamint a Szaúd- Arábia és más arab országok ál­tal 2015 óta támogatott, a nem­zetközileg elismert jemeni el­nökhöz, Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. (MTI) Szégyenpadra ülhet Olaszország Brüsszel. Az Európai Bizottság levélben kért magyarázatot az olasz kormánytól az ország ál­lamháztartási helyzetének rom­lása miatt. E döntéssel megnyílt a lehetőség arra, hogy Brüsszel túlzottdeficit-eljárást kezdemé­nyezhessen Olaszország ellen. Az ország államadóssága tavaly a GDP 132,2%-ára rúgott. (MTI) Elhúzódó csata a posztokért Az európai uniós országok vezetői a csúcsjelöltek kiválasztásának folyamatáról egyeztettek ÖSSZEFOGLALÓ Emmanuel Macron francia elnök az események középpontjában (TASR/AP) Brüsszel. Az európai uniós tag­országok állam-, ill. kormány­fői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcsta­lálkozójukon az Európai Bizottság következő elnökót illetően konkrót nevekről nem tárgyaltak, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után. Donald Tusk a nemek közötti egyenlőségre fog törekedni az Eu­rópai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Eu­rópai Külügyi Szolgálat vezetőinek kinevezésénél. „Nem volt szó ne­vekről, kérem, ne is kérdezzenek er­ről” -jelentette ki sajtótájékoztató­ján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután arról tárgyalt az uni­ós országok vezetőivel, hogy ho­gyan válasszák ki a megfelelő jelöl­tet az Európai Bizottság élére. Nehéz lesz választani A bizottság elnöki posztja ősszel üresedik meg. A 28 kormányfőnek és államfőnek a következő hónapok­ban kell eldöntenie, kit jelöl a pozí­cióra. Ezt a jelöltet az Európai Par­lamentnek is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság készíti el az EU ötéves jogalkotási programját, ezért a bizottság elnöksége tulajdonkép­pen a legfontosabb pozíció az Eu­rópai Unió intézményrendszerében. Minden korábbinál nehezebb lesz kiválasztani a bizottság elnökét, ugyanis a 28 államfőnek és kor­mányfőnek egészen más elképzelé­sei vannak az odáig vezető folya­matról, mint az Európai Parlament­nek, de a végén mégis valahogyan meg kell egyezniük. Az államfők és kormányfők ragaszkodnak ahhoz a szerződésben lefektetett jogukhoz, hogy ők jelölik ki az általuk kivá­lasztott embert, és bárkit választhat­nak. Az Európai Parlament viszont ahhoz ragaszkodik, hogy csak azok a jelöltek kerüljenek egyáltalán szó­ba, akik az európai pártcsaládok kampányarcai, úgynevezett csúcs­jelöltjei voltak az EP-választás előtt. A parlament által favorizált rend­szernek nincsen jogi alapja, de a par­lament ettől függetlenül megteheti, hogy visszautasítja az államfők és kormányfők jelöltjét. A visszautasí­tásra azért van nagy esély, mert az Európai Parlamentben nem alakult ki egyértelmű többség az EP-választás után. Legalább három frakciónak kell összeállnia egy többséghez, ami azt jelenti, hogy olyan embert kell találni a bizottság vezetésére, akit legalább három pártcsalád elfogad. Merkel Weber mellett Angela Merkel német kancellár aláhúzta, az Európai Néppárt (ÉPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára továbbra is Manfred We­ber, akinek az Európai Parlament­ben szerzett ismereteit nélkülözhe­tetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői poli­tikai jártassághoz kötnék a poszt be­töltését. A kancellár „nagyon erős üzenetnek” nevezte, hogy az Euró­pai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének sze­mélyéről, támogatja a csúcsjelölti rendszert. A mostani találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak je­löltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére - közölte. Macron mást szeretne Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, az unió tagorszá­gainak vezetői egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkal­mazása nem vezethet automatiz­mushoz, az uniós szerződések sze­rint az Európai Parlament nem java­solhat senkit sem az Európai Bizott­ság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Eu­rópai Tanács feladata. Az Európai Bizottság következő elnökének elis­mert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, szerinte az uniós intézmények vezető tisztségeire fele­fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani. A fran­cia államfő tehát nem támogatja Manfred Weber jelölését, háttér­információk szerint inkább Michel Bamiert, az unió brexitügyi főtár­gyalóját szeremé látni a leköszönő Jean-Claude Juncker helyén. Vagyis közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike (a néppárti Weber, a liberális Margrethe Vesta­­ger vagy a szocialista Frans Timmer­mans) töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta csomag része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parla­ment és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uni­ós kül- és biztonságpolitikai főkép­viselő személyéről. Ä sokismeretle­­nes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bi­zottság elnökét, és ez a többi poszt el­osztására is hatással lesz. További menetrend A következő csúcstalálkozót júni­us 20-21-én tartják, addigra szeret­nének előállni jelöltekkel, akik közül dönthetnek. Minősített többséggel döntenek a bizottság elnökéről, ami azt jelenti, a 28 vezetőből legalább 21 - nek igent kell mondania egy jelöltre, és ennek a 21 vezetőnek legalább az EU lakosságának 72%-át kell képvi­selnie. A szavazásra nyáron keríte­nének sort. Az Európai Parlament ez­után egyszerű többséggel hagyja jóvá a jelöltet, de csak miután meghall­gatta az összes jelöltet a 27 másik biz­tosi pozícióra. Ez a folyamat szep­temberben kezdődik majd. (MTI, ind ) Theresa May brit kormányfő utolsó uniós csúcsán Juncker elnökkel (Tasr/ap) Johnson bíróság elé áll Bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügymi­niszternek, a keményvonalas brexittábor zászlóvivőjének, Theresa May távozó kormány­fő legesélyesebbként számon tartott utédjelöltjének a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentései miatt. London. Az eljárást egy magán­vádló, Marcus Ball kezdeményezte egy jogi iroda közreműködésével Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A 29 éves Ball az elmúlt 3 hónapban 200 ezer fontot gyűjtött magánadomá­nyozóktól közösségi finanszírozás formájában az eljárás költségeire. A kereset szerint Boris Johnson közhi­vatalt betöltő személy által elkövetett visszaéléssel vádolható, mindenek­előtt londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kije­lentései miatt. Johnson 2015 óta al­sóházi képviselő, és 2016 májusáig London polgármestere volt, vagyis még e tisztséget töltötte be a brit EU- tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépést pártolók 51,89%-os többségű győzelmével végződött népszavazás kampányában. Theresa May kormá­nyában egy ideig külügyminiszter is volt, de az általa túl enyhének tartott kormányzati brexitstratégia miatt ta­valy lemondott. Az eljárás fő elemét képezi az ké­sőbb hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 3 50 millió fontjába kerül. Ez volt a Johnson vezette kampány közpon­ti, egyben legsúlyosabban bírált ál­lítása, amely hatalmas betűkkel sze­repelt Johnson ismertté vált kam­pánybuszának oldalán is. (MTI) Kemény vád Irán ellen Washington/Teherán. Nagyon valószínű, hogy Irán áll az Egye­sült Arab Emírségek partjai köze­lében tartályhajók ellen elkövetett szabotázsakciók és a szaúd-arábiai kőolajterminál elleni támadási kí­sérlet mögött - jelentette ki John Bolton, az amerikai elnök nemzet­­biztonsági tanácsadója. Bolton szerint „szinte bizonyosan Iránból valók” azok az aknák, amelyekkel végrehajtották a támadást. Ez az el­ső eset, hogy bárki egyértelműen Iránt gyanúsította meg ezekkel az akciókkal. Donald Trump amerikai elnök már jelezte, mintegy 1500 katonát küld a Közel-Keletre az Iránnal kialakult növekvő feszült­ség miatt. Az emírségekbeli el- Fudzseira kikötője közelében, a Perzsa-öböl bejáratánál négy tar­tályhajót - két szaúdit, egy emír­­ségekbelit és egy norvégot - tá­madtak meg tengeri aknával május 12-én. A szóban forgó szaúdi olaj­terminál pedig a kelet-nyugati irá­nyú vezeték végén, a Vörös-tenger partján lévő Janbuban van. Az Irán által támogatott jemeni síita láza­dók szintén a hónap közepén összehangolt dróntámadást indí­tottak a vezeték ellen. Abbász Múszavi iráni külügyi szóvivő tegnap visszautasította Bolton azon állítását, miszerint valószínűleg iráni tengeri aknákat használtak az emírségekbeli tá­madásokban. „Egyáltalán nem furcsa, hogy felvetették ezt a ne­vetséges állítást egy olyan találko­zón, melynek résztvevői régóta Irán-ellenességükről ismertek. Irán stratégiai türelme, ébersége és védelmi elszántsága hatástalanítja Bolton és más háborús uszítok go­nosz cselszövését” - idézte az irá­ni külügyi szóvivőt a Farsz félhi­vatalos iráni hírügynökség. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom