Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-28 / 122. szám
Újít az érsekújvári városi rendőrség Körözött személyekre, lopott járművekre is felhívja a rendszer a figyelmet 5. oldal Jól hangzik, de mit ér az EU díja? Tízéves az 5000 euróval járó Európai Unió Irodalmi Díja 16. oldal A NAP SZÁMA: Tegnap volt az adószabadság napja, idén |napot dolgoztunk az államra IDŐJÁRÁS Túlnyomórészt borult égbolt, számos helyen eső. A nappali hőmérséklet 17 és 24 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 9 771335 705021 2019. május 28., kedd I Ára 0,60 € I előfizetőknek 0,55 € FOCITIPP Peter Hyballa: A játékosok akkor hisznek benned, ha győzöl 12-13. oldal 72. évfolyam I 122. szám I www.ujszo.com Elmaradt a populista áttörés A néppártiak és a szocialisták gyengültek, a liberálisok és a zöldek pedig erősödtek AZ EURÓPAI PARLAMENT ÖSSZETÉTELE POLITIKAI CSOPORTOK SZERINT képviselő ÉPP - Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) • S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége • ECR - Európai Konzervatívok és Reformerek • ALDE&R - liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért + Renaissance + USR PLUS • GUE/NGL - Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal • ZÖLDEK/ESS - Zöldek/Európai Szabad Szövetség • EFDD - Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája • ENF - Nemzetek és Szabadság Európája • függetlenek (egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak) • Forrás: / MTI ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem történt gyökeres fordulat az Európai Parlament összetételében a hétvégi választások után. Ugyan több helyen nyertek a populistanacionalista erők (Magyarország mellett Francia-, Olaszáé Lengyelországban), azonban a hagyományos erők, azaz a néppártiak ás a szocialisták megőrizték vezető pozíciójukat, emellett komolyan megerősödtek a zöldek és a liberálisok. Pozitív fejlemény, hogy magas volt részvételi arány. Átlagosan 50,95%-os volt a részvétel az európai parlamenti (EP) választáson, ami magasabb, mint az elmúlt 20 évben bármikor. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979- es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest (2014-ben 42,61%). Bár nálunk is bő kétharmadával nőtt az urnákhoz járulók száma, a 22,74%-os részvételünkkel újra sereghajtók lettünk a 28 tagú Európai Unióban. A Néppárt a legerősebb A tegnap napközbeni adatok szerint továbbra is az Európai Néppárté (ÉPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. A közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslés szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet a brexit halasztása miatt továbbra is 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek. A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban. A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Faragé vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött. Tény, hogy Franciaországban Marine Le Pen győzelmét erősítik meg az eredmények, Olaszországban pedig a Matteo Salvini belügyminiszter vezette populista Liga párt a voksok 34,3%-át szerezte meg, azonban Hollandiában a Geert Wilders irányította iszlámellenes Szabadságpárt kiesett az EP-ből. Csehországban is csupán az 5. helyen végzett (9,1%) a Tomio Okamura által fémjelzett idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD). Ugyan Szlovákiából bejutottak Kotlebáék, azonban az ESNS képviselőit várhatóan egyik frakció sem fogadja be. Vagyis úgy gyengültek meg a centrista erők Európában, hogy közben mégsem következett be a populista áttörés. Az RMDSZ-nek sikerült A romániai magyar kisebbséget képviselő RMDSZ a voksok 97%ának feldolgozása után már biztosra veheti, hogy sikerült képviselethez jutnia az EP-ben. A voksok 5,45%-át megszerezve a magyar érdekképviselet legalább egy képviselőt küldhet az EP-be. Nagy József (Híd) már jelezte, hogy pártja bizonyára felveszi a kapcsolatot az RMDSZ képviselőjével annak érdekében, hogy továbbvigye Brüsszelben a kisebbségi jogminimum ügyét. Azt, hogy a szlovákiai magyaroknak nem lesz képviselőjük az Európai Parlamentben egyébként tegnap nemcsak Nagy, hanem az MKP eddigi EP- képviselője, Csáky Pál is sajnálatosnak nevezte. Nagy szerint a Híd rossz eredményéhez nagyban hozzájárult a szlovák belpolitika. Csáky elismerte, hogy az MKP-nak a választók mozgósításával volt a legnagyobb gondja, 396 szavazaton múlott, hogy a párt elérje az EP-be jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. Az EP-választás eredményével a 2., 3., 4. és a 8. oldalon is foglalkozunk. (ú) Nagyot nyert a Fidesz, átalakult az ellenzéki oldal KÓSAANDRÁS Ugyan a várakozásoknak megfelelően fölényesen nyert a Fidesz az európai parlamenti választáson, a várt „bevándorlóellenes áttörés" elmaradt a kontinensen és az őszi önkormányzati választáson is érhetik kellemetlen meglepetések Orbán Viktort - ha az ellenzék képes lesz összefogni. Budapest. „Történelmi győzelmet arattunk” - mondta Orbán Viktor a magyarországi európai parlamenti választás hivatalos végeredményének ismeretében. A magyar miniszterelnöknek annyiban igaza van, hogy a 43,37 százalékos részvétel rekordmagasnak számít a magyarországi EP-választás történetében, és az így elért 52,4 százalékos Fidesz-arány, az 1,803 millió szavazó valóban minden eddigi legjobb szereplésüket jelenti. A Fidesz így a 21 magyar uniós parlamenti helyből 13-ra küldhet képviselőt, eggyel többet, mint öt éve. Ezzel Orbán Viktor 2009 óta zsinórban a nyolcadik (uniós, parlamenti, helyhatósági) választást nyerte meg nagy fölénnyel - valószínűleg ez is egyedülálló Európában. Az ellenzéki térfélen ugyanakkor jelentős, a közvélemény-kutatók által sem előrejelzett változás történt. Bár azt előzetesen mindenki megjósolta, hogy a tavalyihoz képest a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum is növelni tudja választóinak a számát—a többi pártnál csak az volt a kérdés, mennyivel kevesebben fognak rájuk szavazni -, de ennek arányát általában 25-27 százalékra tették. Azt senki nem gondolta, hogy mindkét párt a többszörösét gyűjti be a tavaly tavaszi voksok számának. A DK végül 16,15 (555 ezer szavazat, 4 mandátum), a Momentum 9,87 (339 ezer voks, 2 mandátum) százalékot kapott. Ezzel szemben nagyot bukott az MSZP, a 6,64 százalékos eredményük (228 ezer szavazat, 1 mandátum) minden várakozást alulmúlt, csakúgy, mint a Jobbik a maga 6,39 százalékával (219 ezer szavazat, 1 mandátum). A vártnál jobban szerepelt a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom (3,31%, 113 ezer szavazat) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (2,61 százalék, 89 ezer szavazat), de a megsemmisülés szélére került az LMP 2,17%-os (74 ezer szavazat) eredményével. Az MKKP utólag kiadott egy közleményt, hogy az eredményeik alapján egy fél képviselőt kiküldenek Brüsszelbe, de rajtuk kívül senkinek nem volt kedve viccelni az eredménnyel. Folytatás a 3. oldalon.
